A hamarosan megjelenő ENSZ környezeti jelentést úgy jellemezték a szakértők, hogy a tudomány száraz nyelvén megfestett rémálom.
Soha nem volt nagyobb szükség rá, hogy a vállalatok is életük szerves részévé tegyék a fenntarthatóságot. Az IBM jó példát ad erre.
Már több mint 50 éve, hogy az IBM akkori vezérigazgatója, Thomas J. Watson 1971-ben bemutatta a vállalat első környezetvédelmi politikáját, amely az IBM összes alkalmazottját érintette. A politika a termékek teljes fejlesztési ciklusára összpontosított, abból a megfontolásból, hogy a cégnek „állandó figyelmet kell fordítania nemcsak a termék előállításával járó hulladékra, hanem a termékfejlesztés során kialakított folyamatok következményeire is” – idézte a dokumentumot Jim McGregor, a Tirias Research vezető kutatója az EE Times mérnöki portálon megjelent elemző cikkében.
Az IBM környezetvédelmi politikája azóta folyamatosan fejlődött, és a környezetvédelem beépült a vállalat üzleti modelljébe. Az IBM az Egyesült Államokban már 1992-ben segített elindítani az Energy Star programot, hogy felhívja a figyelmet a készülékek energiafogyasztására. A szén-dioxid-kibocsátásáról szóló első jelentése 1994-ben készült, és erre ösztönözte partnereit is. A vállalat 2007-ben hivatalos állásfoglalást tett közzé az éghajlatváltozásról, majd 2015-ben az IBM támogatta a párizsi klímaegyezményt is. Sőt 2019-ben a big blue tagja lett a Climate Leadership Councilnak, egy nonprofit szervezetnek, amely a leghatékonyabb, legigazságosabb és politikailag megvalósítható klímamegoldások támogatására jött létre.
A folyamat azonban folytatódik. Az IBM nemrég bejelentette, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegességet fog elérni, anélkül, hogy a CO2-kibocsátás kompenzálására bármilyen formában szén-dioxid-tanúsítványokat használna. Ez a terv tartalmazza, hogy 2025-ig a vállalat által felhasznált energia 75 százalékát megújuló forrásokból szerzi be, 2030-ra pedig ez az arány 90 százalékra emelkedik. Az IBM azt is tervezi, hogy 2025-re 65 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2010-es bázisévhez képest. Ez a vállalat ötödik kibocsátáscsökkentési célkitűzése 2000 óta. Az IBM a szén-dioxid-eltávolítási megoldásokban alkalmazható új membránok kutatásába is befektet.
Ahogy egyre több adatot termelünk és fogyasztunk, egyre nagyobb az igény az adatfeldolgozására, ami mindinkább hibrid felhők (on-prem, privát és a kereskedelmi felhő adatközpontok kombinációja) segítségével történik. Az adatmennyiség exponenciális növekedése ráirányította a figyelmet az adatközpontok óriási energiafogyasztására. Ezért a fenntarthatóság növeléséért nagyon sokat lehet tenni e számítógép-rendszerek energiahatékonyságának növelésén keresztül.
Az IBM folyamatosan javítja a hibrid felhők minden elemének működését, a rendszerek teljesítményének és hatékonyságának növelésétől kezdve a munkaterhelések dinamikus elosztásáig az összes rendelkezésre álló erőforrás között, azért, hogy csökkenteni lehessen az adatközpontok és a vállalatok energiafelhasználását és kibocsátását.
A jelenlegi IBM Power10 processzorok becslések szerint 30 százalékkal javították a hatékonyságot az előző generációhoz képest. Ez processzoronként, rackenként és adatközpontonként nagyobb teljesítményt jelent. A rendszereknél ez a teljesítményhatékonyság 33 százalékos javulását mutat az IBM Power E1080 szerverplatform esetében a Power9 processzorral ellátott E980-hoz képest, és 52 százalékos javulást a Power8 processzorral ellátott E880C-hez képest.
Az IBM úgy építette be a fenntarthatóságot az üzleti stratégiájába, hogy a termékeit és szolgáltatásait világszerte használó kormányzati és kereskedelmi szervezetekkel számos területen – a mezőgazdaságtól a közlekedésig – a fenntarthatósággal is számoló üzleti és technológiai megoldásokat dolgoznak ki – jegyzete meg Jim McGregor.
Az IBM-nek jelentős erőforrásai vannak az időjárás-modellezésben, az amerikai Weather Company (amely a weather.com időjárás-előrejelző portált üzemelteti) is az érdekeltségei közé tartozik. A Big Blue az éghajlati kockázatelemzésben vezető The Climate Service-szel is együttműködött, hogy a Climanomics elemzési platformon keresztül az éghajlati adatokat beágyazzák a pénzügyi döntésekbe. A platform segít a szervezeteknek megérteni, számszerűsíteni és mérsékelni az éghajlati kockázatokat.
De az IBM energia-, gyártó- és közlekedési vállalatokkal dolgozik a kibocsátás csökkentése, az éghajlati kockázatok kezelése, a fenntartható energia hasznosítása, a rendszerhatékonyság javítása és a fenntartható ellátási láncok működtetése érdekében. Emellett az IBM tudományos szervezetek széles körével is együttműködik az éghajlatváltozás modellezésében és elemzésében.
Az IBM Research, a cég K+F részlege a világ egyik legnagyobb ipari kutatóintézete, amely hat kontinensen tizenkét laboratóriumot működtet. Ezekben különféle fejlett technológiákat használva készítenek elemzéseket az éghajlatváltozás enyhítéséhez, illetve segítenek a különféle szervezeteknek a kockázatok felmérésében és az alkalmazkodásban a klímaváltozáshoz. Emellett részt vesznek a szén-dioxid leválasztásához és tárolásához szükséges új anyagok és módszerek fejlesztésének felgyorsításában is.
A cég Rio de Janeiro-i és tokiói laboratóriumaiban például egy anyagtudományi kutatásban a számítási felhőket és a mesterséges intelligenciát kombinálva fejlesztettek ki új polimereket CO2-leválasztó membránokhoz. Az IBM Research tudósai emellett azt is elemezték, hogyan lehet kihasználni a porózus kőzetekben természetesen előforduló apró üres tereket a szén-dioxid tárolására folyékony vagy szilárd formában. Az IBM tehát a fenntarthatóság miatt folyamatosan megjelenő kihívásokat arra is használja, hogy megőrizze, működésben tartsa a technológiai vezető szerephez szükséges innovációt.
Forrás: Computerworld