Az új digitális technológiák más innovációk „támogatójaként” működhetnek.

A kvantum-számítástechnika szinte korlátlan számítási teljesítményt biztosítva lehetővé teheti az új technológiák alkalmazását különböző ágazatokban. Más élvonalbeli fejlesztések, mint például a „Dolgok Internete” (IoT), az intelligens robotika, a Big Data, valamint a mesterséges intelligencia (MI) az adatok kezelését a jövő egyik kulcskompetenciájává, az adatok felhasználását pedig kulcsfontosságú piaccá alakíthatják – állítja a Roland Berger, német stratégiai tanácsadó cég 2050-re vonatkozó átfogó tanulmányának technológiát és az innovációt vizsgáló fejezete.

A mai globalizált és folyton változó világban az innovációnak nemcsak a gazdasági növekedésre, de a társadalomra gyakorolt hatása is egyre intenzívebbé válik.

„Az egyik legjelentősebb megfigyelhető változás a fizikai üzletekből az online boltokba való áttérés, azaz az e-kereskedelem. Ma a vásárlások könnyedén, szinte bárhonnan, egy okoseszközön keresztül történnek, a tranzakcióhoz csak internet hozzáférésre van szükség (az e-kereskedelmi weboldalak és alkalmazások mellett). A fejlődés nem ér véget, a kiterjesztett valóságban (XR) a virtuális termékekkel való interakció az e-kereskedelmet is újabb szintre fogja emelni.”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A Roland Berger szakértői szerint a jövőben az adatforgalom jelentősen megnövekszik, ami több lehetőséget kínál az adatok pénzzé tételére, monetizációjára. A személyes adatok (önkéntes) közzétételét és a közösségi médiahasználati mintákat alapul véve összegezhetőek az adatok és összeválogathatóak a felhasználói preferenciák, melyeket a mesterséges intelligencia segítségével lehet kinyerni. A vállalatok ezután jobban targetált hirdetéseket állíthatnak elő, maximalizálva a bevételt a magasabb megtekintési és kattintási arány és végső soron a vásárlás révén.

A kvantum-számítástechnika a jövőben számos ágazatot átalakíthat, többek között a pénzügyi, gyógyszeripari, energetikai és biztonsági szektort

A növekvő információáradatot a hagyományos számítógépek már nem képesek feldolgozni, ezzel ellentétben a kvantum-számítógépek egyszerre rengeteg érték egyidejű ábrázolására (stimulációk, tesztek) és az összes értékkel egyidejűleg végzett számítások elvégzésére is alkalmazhatók. Emellett a qubitek számától függően a közeljövőben például a gépi tanulás (Machine Learning) fejlesztését is elősegítheti a kvantum-számítástechnika. Bár jelenleg még nem egyértelmű, hogy az alacsonyabb qubitszámú számítógépek hasznosak lesznek-e a végfelhasználók számára, vagy előnyt jelenthetnek-e az optimalizálási feladatokban. A nagyvállalatok közül az IBM 2021-ben egy 127 qubit számítási teljesítményű kvantum-számítógépet mutatott be, 2023-ra pedig 1000 qubitre emelnék a számítási teljesítményt, ami azt jelentené, hogy a technológia rendkívül gyorsan bővül. Egyes tudósok 2050-re 100 000 qubites számítási teljesítményt jósolnak.

A növekvő adatmennyiség lehetővé teszi a mesterséges intelligencia folyamatos optimalizálását – a lehetséges jövőbeli alkalmazások életeket változtathatnak meg

A mindennapi interakciók is átalakulnak a Roland Berger kutatói szerint, a humán erőforrásokat növekvő arányban fogják kiegészíteni – bizonyos ágazatokban felváltani – a mesterséges intelligenciával támogatott gépek, intelligens robotok és hibridek. 2030-ra a mesterséges intelligenciát az egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére fogják használni olyan eszközökkel, mint a fejlett előrejelző alkalmazások, a virtuális ápolási asszisztensek és az intelligens viselhető eszközök. Utóbbi fejlesztések célja, hogy az egészségügyi problémákat akkor észleljék, amikor azok felmerülnek, így csökkentve a szükségtelen kórházi felvételeket. A gyártásban egyre több intelligens rendszer lesz 2030 és 2040 között, melyek a fogyasztói termékigényre optimalizálódnak, és a termékeket költséghatékonyabban és kevésbé környezetszennyező módon állítják majd elő.

2050-re az MI-technológia érzelmekből fog olvasni, hogy személyre szabja az egyes ügyfélélményeket. Az érzékelők képesek lesznek az arckifejezések azonosítására, és a MI segítségével szinkronizálhatók lesznek az ügyfél más adatforrásaival. A vállalatok ezáltal hamarabb látni fogják, hogyan érzi magát az adott ügyfél.

Minden iparágban az automatizálás irányába történő elmozdulás lesz tapasztalható – a munkavégzés komplexitásától függően a robotok vagy kiegészítik, vagy helyettesítik az embert

Az ipar 4.0 strukturális változást okoz a munkaerőpiacon. Az újonnan alkalmazható technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a megszokottól eltérő lehetőségeket jelentenek a szakmák számára. Ez a fejlődés nem egyszerűen a munkavállalók robotokkal való helyettesítéséről szól, tágabb értelemben új munkaerő-piaci esélyekre világít rá. Az egészségügyben az intelligens robotok vagy az MI előrejelző alkalmazások a monoton és a betegség felmérő feladatokat vennék át. Így az ellátás mentális, emocionális és empatikus elemeire a szakemberek nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. A következő évtizedben azonban a közlekedési ágazatban nagy mértékben csökkenhet a foglalkoztatottság szintje. A mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm járművek (AV) könnyebben helyettesítik majd a személygépkocsi-, taxi- és furgonvezetőket. Az előrejelzések alapján több mint négymillió munkahely szűnik meg a gyors átállás során, amely öt éven belül elkezdődik. Továbbá a mesterséges intelligencia szakértői arra is számítanak, hogy – 50%-os valószínűséggel – 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő, 2140 körül pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz.