Megkerülhetetlenek a női feltalálók a kémiai ágazatokban
Tovább nőtt a női feltalálók aránya – derül ki az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) legfrissebb, női feltalálókról szóló kutatásából: míg 1970-ben a nők aránya csupán 2 százalék volt a feltalálók között, ez a szám 2019-re több, mint 13 százalékra ugrott. Külön büszkeség, hogy Magyarországon a feltalálók aránya (12,4 százalék) az európai országok között megegyezik a dán adattal, de megelőzzük többek között Csehországot (11,7 százalék), sőt Németországot (10 százalék) és Ausztriát (8 százalék) is.
Az EPO az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 38 szerződő államában végezte felmérését. Az elemzés az 1978 és 2019 között benyújtott összes európai szabadalmi bejelentésre összpontosít, egyértelmű feltalálói adatok felhasználásával és az egyes feltalálók nemének nevük alapján történő hozzárendelésével.
Az egyik legfőbb megállapítás, hogy a vizsgált országokban a női feltalálók aránya az 1970-es évek végi, körülbelüli 2 százalékról 2019-re több mint 13 százalékra nőtt. 2019-ben az EPO-országokban a női feltalálók aránya (13,2 százalék) meghaladja a japánt (9,5 százalék), de elmarad az Egyesült Államokbelitől (15,0 százalék). A legmagasabb aránnyal Dél-Korea (28,3 százalék) és Kína (26,8 százalék) büszkélkedhet, bár a tanulmány hozzáteszi, ezek a becslések kevésbé megbízhatóak, mint más országok esetében.
Az EPC szerződő államokat 2010-2019 között vizsgálva Magyarország Dániához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan 12,4 százalékos aránnyal bír. Lettországban (30,6 százalék), Portugáliában (26,8 százalék), Horvátországban (25,8 százalék a legmagasabb a női feltalálók aránya, míg Németországban (10,0 százalék), Luxemburgban (10,0 százalék), Liechtensteinben (9,6 százalék) és Ausztriában (8,0 százalék) a legalacsonyabb.
„Büszkék vagyunk a magyar feltaláló hölgyek eredményeire. A szakterületek közül a mikrostrukturális, a biotechnológia és a szerves kémia voltak a legnépszerűbbek. Ezen a téren elég olyan sikeres kutatókra gondolnunk, mint a hivatalunk által adományozott Jedlik Ányos-díjjal is kitüntetett Karikó Katalin biokémikus vagy Fekete Andrea gyermekgyógyász és őszintén bízunk benne, hogy a növekvő bejelentés számokkal tovább nőhet az oltalommal rendelkező innovatív hölgyek száma is” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A kémia egyébként az EPO tanulmánya szerint is kiemelkedik azon technológiai szektorok közül, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya. A 2010–2019-es időszakban az eredmények 22 százalékát lehetett hölgyekhez kötni, míg a többi technológiai szektorban a műszergyártás 10,1 százalékától a gépgyártás 5,2 százalékáig terjedtek az értékek. A kémia ágazaton belül a biotechnológiában és a gyógyszeriparban 30 százalék feletti a női feltalálók aránya.
A nemzetközi elemzés arra is rávilágított, hogy az egyetemek és az állami kutatóintézetek szabadalmi kérelmeiben lényegesen nagyobb a női feltalálók aránya, mint a vállalati szektor esetében: a 2010–2019 közötti időszakban ez az arány 19,4 százalék volt, több, mint az egyéni feltalálók (9,3 százalék) és a magáncégek (10,0 százalék) körében.
Az EPO azt a következtetést is levonta új tanulmányában, hogy sajnos az EPO-országokban a nők a tudományos és mérnöki szektorban nehezebben jutnak feljebb a ranglétrán, mint a férfiak – alacsonyabb beosztásuk miatt pedig a hölgyek átlagosan kevesebb találmányt produkálnak, és azt is sokszor egy férfi által vezetett csapat tagjaként. Ugyanakkor az elemzés arra is rávilágít, hogy a nemzetköziség, a mobilitás (az országok közötti könnyebb mozgás) sokat segített a feltalálók között a nők számának növekedésében.