Connect with us

Ipar

Világító homlokzat és 3D betonnyomtató – Magyar cég innovációiért rajong a világ

magyar

Piros Attila lett idén a Leader of the Year nagyvállalati nagydíjasa

Piros Attila, a Saint-Gobain Hungary vezérigazgatója a nyolcadik Bizalom Gálán vehette át a legmagasabb üzleti kategória nagydíját, a Leader Of The Year trófeát a nagyvállalati kategóriában. A díjazott vezető nemcsak a cége szakmai sikereire és innovációira büszke, de arra is, hogy munkatársai is a szívükön viselik a vállalat működését és a fenntarthatósági törekvéseiket.

A járvány, a háború és az infláció nehéz helyzet elé állította az elmúlt években a hazai cégeket, ám Piros Attila vezetői stratégiájával a Saint-Gobain Hungary 42 milliárdos vállalattá nőtt, és meghatározó szereplője lett a magyar építőanyag-gyártásnak. A cégvezető katonaként államvizsgázott, és akként szolgált évekig, majd az építőiparban kezdett karriert.

„Az elmúlt pár év rendkívüli kihívásai megmutatták, mennyire összetett dolog jó vezetőnek lenni. Hitelesnek kell maradnom, magam mellé kell állítanom a kollégáimat még ebben a nehéz helyzetben is úgy, hogy a néha irreálisan optimista elképzeléseimmel súrolom a határokat. Szeretem a cégemet, szeretem a munkatársaimat, szeretek mindig olyan célokat kitűzni, amikkel előrébb jutunk, amikkel sikert és eredményt érünk el, még akkor is, ha az átlagnál jobban kell küzdenünk. Vállalásaink soha nem üres ígéretek, sorra megvalósítjuk őket, elvitathatatlan eredménnyel”

– vallott cégvezetői politikájáról Piros Attila, aki azt is elárulta, hogy a díj nyerteseként milyen cégvezetői stratégiát követ. – A felelősségvállalás része a mindennapjaimnak, vállalom a kockázatot, nehéz helyzetekben is tartom a lelket a csapatomban. Elengedhetetlennek tartom, hogy jó példát mutassak a cégen belül munkatársainknak, akiknek szükségük van egy élenjáró, határozott, stabil vezetőre, vezérre, emellett jó példa szeretnék lenni partnereinknek és a szakmának is.

Kazah utcatáblák, világító virágok Dubajban, világító homlokzat Magyarországon

Piros Attila arról is szót ejtett, hogy a cég rendkívül fontosnak tartja a fenntarthatóságért való küzdelmet, termékfejlesztéseikre pedig már világszinten is felfigyeltek. Fluoreszkáló és foszforeszkáló építőanyag-adalékuk napfénnyel és mesterséges fénnyel is töltődik, erre pedig még Dubajban is felfigyeltek.

„Hiszek a fenntarthatóságban és abban, hogy működésünkkel és termékinnovációinkkal nagyban tudjuk szolgálni ezt a törekvést. Gyártóként a fenntarthatóság már a termelésben megjelenik: minél kevesebb meg nem újuló és minél több újrahasznosított alapanyaggal, az energiafelhasználás folyamatos csökkentésével kiváló minőségű termékeket gyártunk, hogy ezzel biztosítsuk hosszú élettartamukat. Mindez csökkenti a károsanyag-kibocsátást és nagyobb mértékű újrahasznosíthatóságot biztosít. Ez a cég érdeke is, de fontos a következő generációk jövője, környezete is. Termékfejlesztéseinket a fenntarthatósági szempontok vezérlik. Vállalatunk innovációs törekvéseit jól szemlélteti az a tény, hogy 4 termékünkből 1 még nem létezett 5 évvel ezelőtt”

– fejtette ki, majd hozzátette: legújabb fejlesztésüket nem csak itthon, de világszerte alkalmazzák.

„Egy hazai startuppal együttműködve történt a Weber-Neon éjjel világító termékcsalád kifejlesztése. Egy olyan fluoreszkáló és foszforeszkáló építőanyag-adalékot sikerült létrehozni, ami napfényre vagy mesterséges fényre feltöltődik, a sötétben világít, majd később fehéren dereng. Nem tartalmaz semmilyen vegyi, sugárzó anyagot, a piaci sikere pedig minden várakozást felülmúlt. A termék már a következő évben ÉMIN nagydíjas lett. Először fordult elő a nagydíj történetében, hogy valamit 3 kategóriában is a legjobbnak talált a zsűri. Mára kazah útjeleknél alkalmazzák, Dubajban ebből készült virágok világítanak az utcákon, idehaza pedig világító csempefuga és homlokzati dekorfesték készül. Ezek mellett a termékek mellett nincs szükség más fényforrásra. De itt kell megemlítenem, hogy Magyarország első ipari körülmények között működő 3D betonnyomtatóját mi már tavaly bemutattuk a magyar piacon. Ráadásul annak ellenére, hogy a piacunk az előző év második felében beszakadt, közel 5 milliárd forinttal nőtt az árbevételünk a stratégiámnak köszönhetően. A francia központ idén ránk a legbüszkébb, a nemzetközi fórumokat mi tartjuk. A vállalat minden munkavállalója azon dolgozik, hogy a piaci hatásoktól függetleníteni tudjuk magunkat”

– számolt be róla Piros Attila.

Számos díjjal ismerték el a munkáját

Számos vezetői díja mellett igazi innovátor is, amiért a korábbi években ÉMIN 3x nagydíj elismerésben, Gazdaság és Tudomány díjban, illetve Innovációs Nagydíjban részesült.

Munkájának köszönhetően a köztársasági elnök által fővédnökölt, az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Tanácsa által védnökölt, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által működtetett, az energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztések támogatására létrejött Virtuális Erőmű Program „Legzöldebb vállalat” díjat vehette át 2021 októberében az Országházban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót

A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO2-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO2-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR

A SPAR Magyarország logisztikai központjaiban új jó gyakorlat alkalmazásával csökkenti a papírfelhasználást, miközben a digitalizáció más területeken is jelentős környezeti előnyöket hoz.

A SPAR Magyarország bicskei és üllői logisztikai központjaiban újabb intézkedésekkel csökkentik a papírfelhasználást. A raktárakban a rakodási egységeket jelölő többoldalas címkéket immár kétoldalas nyomtatással készítik el, amivel a bevezetést követő négy héten belül csaknem fél tonnával csökkent a papírfelhasználás mennyisége. Ez éves szinten mintegy 5,5 tonna papír megtakarítását jelenti majd előreláthatóan – ennyivel kevesebb erőforrás vész kárba, miközben a hatékonyság sem csökken.

„A fenntarthatóság ma már nem csak alapelv a SPAR-nál, hanem a mindennapi működés részévé vált a logisztikától kezdve egészen az üzletek üzemeltetéséig. Büszkék vagyunk rá, hogy kollégáink kreatív és felelős hozzáállásának köszönhetően évről évre kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni a papírfelhasználás csökkentésében”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor nem állnak meg a raktáraknál. A SPAR Magyarország a közelmúltban több olyan digitalizációs intézkedést is bevezetett, amelyek érezhetően mérsékelték a papírfelhasználást: megszűntek a papíralapú takarítási és hűtőkontroll naplók, bevezették az elektronikus munkalapokat, a szerviznaplókat, valamint az online képzési anyagokat. Ezek az intézkedések együttesen évi több tíz tonnával csökkentik a vállalat papírszükségletét. A SPAR folytatja digitális innovációit Magyarországon, aminek keretében ez elektronikus polccímkék használata tíznél is több franchise partnerüzletben, valamint három saját üzemeltetésű áruházban is megvalósult már: Budapesten, Debrecenben és a legújabb, szentendrei szupermarketben. A papírmentes megoldás egyszerre szolgálja a vásárlói élmény növelését, a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét és a fenntartható működést. A SPAR az ígéretes tapasztalatokra építve további üzleteiben is szeretné bevezetni a technológiát.

A papírtakarékosság globális trend is: a digitális átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik az adminisztráció és a dokumentáció digitalizálásában rejlő lehetőségeket, hosszú távon rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhatnak. A SPAR Magyarország célja, hogy ezen a területen is élen járjon, és példát mutasson a hazai kiskereskedelemben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben

A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.

A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.

Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.

Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”

– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés

A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.

Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:

  • naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
  • alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
  • biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
  • figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.

Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.

„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”

– tette hozzá Móró Tibor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss