Ipar

Világító homlokzat és 3D betonnyomtató – Magyar cég innovációiért rajong a világ

magyar

Piros Attila lett idén a Leader of the Year nagyvállalati nagydíjasa

Piros Attila, a Saint-Gobain Hungary vezérigazgatója a nyolcadik Bizalom Gálán vehette át a legmagasabb üzleti kategória nagydíját, a Leader Of The Year trófeát a nagyvállalati kategóriában. A díjazott vezető nemcsak a cége szakmai sikereire és innovációira büszke, de arra is, hogy munkatársai is a szívükön viselik a vállalat működését és a fenntarthatósági törekvéseiket.

A járvány, a háború és az infláció nehéz helyzet elé állította az elmúlt években a hazai cégeket, ám Piros Attila vezetői stratégiájával a Saint-Gobain Hungary 42 milliárdos vállalattá nőtt, és meghatározó szereplője lett a magyar építőanyag-gyártásnak. A cégvezető katonaként államvizsgázott, és akként szolgált évekig, majd az építőiparban kezdett karriert.

„Az elmúlt pár év rendkívüli kihívásai megmutatták, mennyire összetett dolog jó vezetőnek lenni. Hitelesnek kell maradnom, magam mellé kell állítanom a kollégáimat még ebben a nehéz helyzetben is úgy, hogy a néha irreálisan optimista elképzeléseimmel súrolom a határokat. Szeretem a cégemet, szeretem a munkatársaimat, szeretek mindig olyan célokat kitűzni, amikkel előrébb jutunk, amikkel sikert és eredményt érünk el, még akkor is, ha az átlagnál jobban kell küzdenünk. Vállalásaink soha nem üres ígéretek, sorra megvalósítjuk őket, elvitathatatlan eredménnyel”

– vallott cégvezetői politikájáról Piros Attila, aki azt is elárulta, hogy a díj nyerteseként milyen cégvezetői stratégiát követ. – A felelősségvállalás része a mindennapjaimnak, vállalom a kockázatot, nehéz helyzetekben is tartom a lelket a csapatomban. Elengedhetetlennek tartom, hogy jó példát mutassak a cégen belül munkatársainknak, akiknek szükségük van egy élenjáró, határozott, stabil vezetőre, vezérre, emellett jó példa szeretnék lenni partnereinknek és a szakmának is.

Kazah utcatáblák, világító virágok Dubajban, világító homlokzat Magyarországon

Piros Attila arról is szót ejtett, hogy a cég rendkívül fontosnak tartja a fenntarthatóságért való küzdelmet, termékfejlesztéseikre pedig már világszinten is felfigyeltek. Fluoreszkáló és foszforeszkáló építőanyag-adalékuk napfénnyel és mesterséges fénnyel is töltődik, erre pedig még Dubajban is felfigyeltek.

„Hiszek a fenntarthatóságban és abban, hogy működésünkkel és termékinnovációinkkal nagyban tudjuk szolgálni ezt a törekvést. Gyártóként a fenntarthatóság már a termelésben megjelenik: minél kevesebb meg nem újuló és minél több újrahasznosított alapanyaggal, az energiafelhasználás folyamatos csökkentésével kiváló minőségű termékeket gyártunk, hogy ezzel biztosítsuk hosszú élettartamukat. Mindez csökkenti a károsanyag-kibocsátást és nagyobb mértékű újrahasznosíthatóságot biztosít. Ez a cég érdeke is, de fontos a következő generációk jövője, környezete is. Termékfejlesztéseinket a fenntarthatósági szempontok vezérlik. Vállalatunk innovációs törekvéseit jól szemlélteti az a tény, hogy 4 termékünkből 1 még nem létezett 5 évvel ezelőtt”

– fejtette ki, majd hozzátette: legújabb fejlesztésüket nem csak itthon, de világszerte alkalmazzák.

„Egy hazai startuppal együttműködve történt a Weber-Neon éjjel világító termékcsalád kifejlesztése. Egy olyan fluoreszkáló és foszforeszkáló építőanyag-adalékot sikerült létrehozni, ami napfényre vagy mesterséges fényre feltöltődik, a sötétben világít, majd később fehéren dereng. Nem tartalmaz semmilyen vegyi, sugárzó anyagot, a piaci sikere pedig minden várakozást felülmúlt. A termék már a következő évben ÉMIN nagydíjas lett. Először fordult elő a nagydíj történetében, hogy valamit 3 kategóriában is a legjobbnak talált a zsűri. Mára kazah útjeleknél alkalmazzák, Dubajban ebből készült virágok világítanak az utcákon, idehaza pedig világító csempefuga és homlokzati dekorfesték készül. Ezek mellett a termékek mellett nincs szükség más fényforrásra. De itt kell megemlítenem, hogy Magyarország első ipari körülmények között működő 3D betonnyomtatóját mi már tavaly bemutattuk a magyar piacon. Ráadásul annak ellenére, hogy a piacunk az előző év második felében beszakadt, közel 5 milliárd forinttal nőtt az árbevételünk a stratégiámnak köszönhetően. A francia központ idén ránk a legbüszkébb, a nemzetközi fórumokat mi tartjuk. A vállalat minden munkavállalója azon dolgozik, hogy a piaci hatásoktól függetleníteni tudjuk magunkat”

– számolt be róla Piros Attila.

Számos díjjal ismerték el a munkáját

Számos vezetői díja mellett igazi innovátor is, amiért a korábbi években ÉMIN 3x nagydíj elismerésben, Gazdaság és Tudomány díjban, illetve Innovációs Nagydíjban részesült.

Munkájának köszönhetően a köztársasági elnök által fővédnökölt, az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Tanácsa által védnökölt, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által működtetett, az energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztések támogatására létrejött Virtuális Erőmű Program „Legzöldebb vállalat” díjat vehette át 2021 októberében az Országházban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Idén még nehezebb feladványok várták a RobonAUT versenyzőit

Kalózrobottal és árvízzel is megküzdöttek a műegyetemi mérnökhallgatók autonóm, önműködő járművei az idei RobonAUT döntőben.

Ismét RobonAUT rajongókkal telt meg a „Q” épület aulája: 2024. február 10-én immáron 15. alkalommal rendezték meg az autonóm robotjárművek versenyének döntőjét.

A rendezvényt Tevesz Gábor főszervező, a RobonAUT egyik alapítója, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék címzetes egyetemi tanára nyitotta meg. A versenyző csapatokat és a megmérettetés érdeklődőit köszöntve elmondta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fiatal kollégáival egy olyan kihívást hívtak életre, amelyben az akkor indult villamosmérnök mesterképzés hallgatói a gyakorlatban is megmutathatják, mit tanultak az egyetemen. „Az elmúlt 15 évben rengeteg változáson és fejlődésen ment át a RobonAUT, ahogyan a verseny során alkalmazott technológiák is rohamléptékben fejlődtek. Ma már a hallgatóknak sincs olyan ’könnyű’ dolguk, mint az első versenyzőknek, a feladatok jóval komplexebbek, nehezebbek az előző évek feladványainál” – fogalmazott Tevesz Gábor. Megnyitója zárásaként köszöntötte azokat a vállalatokat és képviselőiket is, akik már évek óta vagy akár új szponzorként támogatják a versenyt, nem mellesleg szükségük van arra a szakembertudásra, amellyel a karon végző, illetve a versenyen induló mérnökhallgatók rendelkeznek.

A 2024-es döntőre 9 csapat kvalifikálta magát: 6 junior és 3 senior formáció mérkőzött meg egymással a különböző futamokban, ahol összesen 110 pontot szerezhettek a hallgatók. A versenyzők közel fél évet dolgoztak az autonóm robotjármű megtervezésén és megalkotásán. Megérte a befektetett munka, ugyanis a kvalifikáció során összegyűjtött pontok is számítottak: összesen 10 pontot lehetett szerezni a felkészülés alatt nyújtott teljesítményből. A szurkolók is segíthették kedvenceiket: a közönségdíjasoknak max. 10 pont járt a külcsínért.

A döntőben idén is gyorsasági és ügyességi kategóriában kellett helyt állniuk az önállóan működő (autonóm) járműveknek. A csapatok mindössze egy percet kaptak arra, hogy előkészítsék versenyautóikat a két, egymás után következő futamra.

A „Q” épület aulájában felállított ügyességi pálya úthálózatát (labirintust) előre ismertették a versenyzőkkel. A robotautókat egy rádiós startkapu segítségével indították útjukra. Az autóknak a pálya csomópontjai mentén található kapukat (összesen 17 db) kellett felfedezniük és a lehető leggyorsabban bejárniuk a labirintust. A feladványt több „akadályozó” is nehezítette: ki kellett kerülni a pályán lassú, ám folyamatos mozgásban lévő kalózrobotot. Ha a kalózrobot már áthaladt egy kapu alatt, akkor csökkent az adott kapu érintéséért járó pontszám is (2 pont/kapu). A kalózrobot mindenkori pozícióját a szervezők rádiójelekkel sugározták.

További nehézség volt, hogy a futam egy adott pillanatában „árvíz” öntötte el a pályát, ami blokkolta a kapukat, vagyis azok érintéséért ideiglenesen nem járt pont, ilyenkor a kalózrobot is egyhelyben állt. Az „árvizet” egy képzeletbeli zsilip, vagyis egy libikóka segítségével lehetett semlegesíteni: a robotautóknak fel kellett menniük a rámpán, majd átbillenteni a libikókát. Ezzel megszűnt az „árvíz”, elindult a kalózhajó, és a kapu érintéséért újból járt a megérdemelt jutalompont. A további manővereket is értékelték a szervezők: a libikókán való sikeres egyensúlyozásért 10 pontot, a sávváltásért 6 pontot adtak. Ha a csapattagoknak be kellett avatkozniuk a versenybe, azért viszont alkalmanként 5-5 pont levonása járt. Az ügyességi kört a rendezők akkor tekintették teljesítettnek, ha elfogytak az érintendő kapuk vagy lejárt az 5 perces időkeret.

A gyorsasági pályán a legjobb köridő elérése a volt a cél: maximum 6 kört tehettek meg az autók, amelyek közül a leggyorsabb számított az értékelésnél. A robotautók egy önmagába záródó vezetővonalat önállóan követtek, és itt is számolniuk kellett a gyorsulást hátráltató pályaszereplőkkel. Együtt mozogtak az ún. „safety carral”, amelyet meg kellett előzni, kikerülni a minél gyorsabb köridőre törekvő versenyautóknak. A safety car követéséért 6 pont, kétszeri megelőzéséért összesen 10 pont járt. A pálya nyomvonalát és a gyorsításra kiváló lehetőséget adó egyenes szakaszok helyét a hallgatók a döntő előtti napokban megismerhették. A külső segítséget itt is büntették: alkalmanként 2 pont levonás járt az emberi beavatkozásért.

A megmérettetésre vállalkozó fiataloknak minden évben komplex, több műszaki, mérnöki területet is érintő tudásról kell tanúbizonyságot tenniük. Ismerniük kell a mikrokontrollerek, a szenzorok vagy az áramkörök világát, szükségük van irányítástechnikai, automatizálási és programozási ismeretekre is. A verseny révén (is) szert tehetnek olyan elméleti és gyakorlati tudásra, amelynek forintra váltható hasznát vehetik majd az álláskeresés során olyan vállalatoknál is, amelyek autonóm járművek fejlesztésével vagy robotikával foglalkoznak.

Az elkövetkezendő évek technológiai forradalmának egyik fontos sarokpontja egyebek mellett az önműködő robotjárművekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A kutatók prognózisa szerint az egészségügy, a járműipar és a logisztika után a mindennapokban is általánossá válhat az emberi beavatkozást nem igénylő gépezetek megjelenése. E dinamikusan fejlődő tudományterületet a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként helyezi középpontba a BME, amely évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a műegyetemi mérnökképzésen gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik.

  • A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető a rendezvény honlapján, az esemény érdekes szemelvényeiből a videók menüpont alatt látható válogatás.
  • A RobonAUT 2024 hallgatói mérnökverseny eredményei
  • A junior csapatok kategóriájában a következő csapatok állhattak fel a dobogóra:
  • Junior 1. helyezett: AUTofRange (Kazup Dániel, Kovács Tamás Barnabás, Petrőtei Tamás József – MSc mechatronikai mérnök)
  • Junior 2. helyezett: Safety Third (Csermák Ádám Barna, Horváth Máté, Kis Mihály Bence – MSc villamosmérnök)
  • Junior 3. helyezett: WorkAUT (Fent István, Garad Ágoston, Vepperi Virág – MSc villamosmérnök)
  • Az összesített 1. helyezést szintén a junior kategória győztese, az AUTofRange csapat szerezte meg, díjuk egy Lamborghini élményvezetés lett.
  • A legtöbb közönségszavazatot a Safety Third csapat kapta.
  • Az eseményről készült fotók a SPOT Fotókör honlapján is elérhetők.

BME VIK RobonAUT megrendezésének ötlete eredetileg Tevesz Gábor címzetes egyetemi tanár és doktoranduszokból álló csapatának egyik találkozóján vetődött fel 2009-ben. Az alapgondolatot az Eurobot nemzetközi robotikai verseny adta, de kapcsolódik a karon mesterképzésben tanulók „Robotirányítás rendszertechnikája” című tantárgyához is. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése mellett a vállalati szektor képviselőivel való kapcsolatteremtés is. A kurzus elvégzésére évről évre javarészt villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos hallgatók vállalkoznak, akik 3 fős csapatokban alkotnak egy fél éven át közösen dolgozó formációt.A kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy modellautót, hogy az képes legyen emberi beavatkozás nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni egy ügyességi akadálypályát és egy gyorsasági versenyfutamot. A feladatok részletes leírása megtalálható a verseny honlapján.A kezdetek óta közel 200 hallgatói csapat (3 fős) vett részt a versengésben, többen közülük mára már a szakmai megmérettetést támogató vállalatok munkatársai, fejlesztői lettek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Helyi rugalmassági piacot tesztelnek Róma villamosenergia-hálózatán

róma

A RomeFlex projektben a növekvő energiaigényekre készítik fel a város elektromos infrastruktúráját, a Siemens közreműködésével.

A Róma áramellátását biztosító hálózat csúcsigénye a következő tíz évben várhatóan 2200 MW-ról 3300 MW-ra fog nőni. Ezzel a kihívással nincs egyedül az olasz főváros: a növekvő energiaigények és a megváltozó fogyasztói szokások miatt világszerte és Magyarországon is egyre szükségesebb a villamos hálózatok kapacitásának bővítése.

A római elosztóhálózat-üzemeltető (Distribution System Operator / DSO) Areti vállalat is ezért a digitalizáció felgyorsítását tervezi, hogy a költség- és időigényes, hardveres infrastruktúra-beruházásokat kiváltva, szoftveres módon tegye intelligensebbé, így ellenállóbbá és jövőbiztossá hálózatát. Ezért, illetve, hogy áramkimaradások és feszültségingadozások nélkül bővíthesse kapacitásait, az Areti olyan rugalmassági szolgáltatások kereteit dolgozta ki, amelyet most Siemens-technológiával párosítva kezdenek tesztelni a RomeFlex mintaprogram keretében.

Idén februártól a római DSO által kezelt közép- és kisfeszültségű hálózatokhoz csatlakozó felhasználók (például egyetemi campusok) részt vehetnek egy intelligens megoldásokat alkalmazó, helyi rugalmassági villamosenergia-gazdálkodási piacon. A prosumerként (termelő-fogyasztóként) működő felhasználók így „demand-response alapon” kereskedhetnek a rendelkezésükre álló vagy megújuló forrásból termelt energiával.

A korábbinál magasabb szintű hálózatirányítást igénylő folyamat során Siemens-szoftverekkel tesztelik a város elektromos infrastruktúráinak szűk keresztmetszeteit, valamint feszültségingadozás-kezelő képességét. Ezekre az információkra építve, illetve a Siemens digitális iker technológiáját alkalmazva, szimulációk segítségével lesz kezelhetőbb az egyre komplexebb hálózati struktúra, valamint előrejelezhetőek az esetleges problémák és meghibásodások.

A mintaprogram során gyűjtött adatok, valamint az algoritmus-alapú működtetési tapasztalatok alapján a hálózatüzemeltető költséghatékonyabb döntéseket tud majd hozni a jövőbeni fejlesztéseihez. A városvezetésért felelős és az energiapiaci szabályozó hatóságok pedig részletesebb információkat kapnak a további beruházások tervezéséhez, valamint akár egy országos rugalmassági szabályozás kialakításához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Gyorsan halad a fenntarthatósági céljai megvalósításával a Schneider Electric

schneider

Nagyot lépett előre fenntarthatósági célkitűzései teljesítésében a múlt évben a Schneider Electric, ennek köszönhetően a társaság az eredetileg tervezettnél jobban áll vállalásai megvalósításával.

A cég több mint 550 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit, a csomagolás közel kétharmadánál pedig már kartonpapírral helyettesítették az egyszer használatos műanyagot.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a múlt év végére a fenntarthatósági célkitűzései megvalósulását mérő 10-es skálán a 6-os érték elérését célozta meg, ehhez képest sikerült 6,13-as értéket elérnie. A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) programot, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket.

A legutóbbi, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó jelentés szerint a vállalat már 553 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A cél, hogy ez az érték 2025-re elérje a 800 millió tonnát.

A Schneider Electric kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca „zöldítésére” is, ennek jegyében indította el Zero Carbon Project elnevezésű kezdeményezését, melynek keretében a legnagyobb beszállítóknak segítenek a CO2-kibocsátásuk csökkentésében. A program eredményeként 2023 végéig 27 százalékkal sikerült visszafogni az ezer legnagyobb beszállító CO2-kibocsátását, a cél pedig 2025-ig az 50 százalékos csökkentés elérése.

A múlt év utolsó negyedévének végére a Schneider Electric termékeiben 29 százalékra nőtt a „zöld” alapanyagok aránya, ez két százalékpontos előrelépést jelent az előző negyedéves eredményhez képest. A társaság a csomagolás „zöldítésében” is további fejlődést ért el, az elsődleges és másodlagos csomagolás 63 százalékánál már nem alkalmaznak egyszer használatos műanyagot, helyette újrahasznosított papírból készült kartont vetnek be.

A vállalat elkötelezett amellett, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket az energiához történő hozzáférés területén. Ennek jegyében a múlt év végére a Schneider Electric kezdeményezéseinek köszönhetően már 46,5 millió ember jutott tiszta és megbízható elektromos áramhoz világszerte. Emellett több mint 578 ezer fő vett részt a társaság energiamenedzsment képzésein, és sajátított el új készségeket annak érdekében, hogy támogathassák közösségüket a jövőbeli energiaszükségletük kiszolgálásában.

„A Schneider Electric átfogóan kezeli a fenntarthatóság kérdését, a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok egyaránt szerves részét képezik üzleti stratégiánknak és működésünknek. Törődünk azzal, hogy milyen hatást gyakorlunk az ökoszisztémánkra, és milyen örökséget hagyunk magunk után. Ezért vagyunk eltökéltek abban, hogy a 2025-ig tartó fenntarthatósági programunk utolsó előtti évében felgyorsítsuk a kezdeményezésünk megvalósítását, és mindenkit bevonjunk ebbe a jövőformáló munkába, melynek végső célja, hogy tartós, pozitív hatást érjünk el”

– mondta el Agustin Lopez Diaz, a Schneider Electric „Sustainability and Customer Satisfaction & Quality” vezetője.

A Schneider Electric törekvéseit független szervezetek is elismerik. A cég szerepel az élenjáró vállalkozások között a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI), illetve 13. éve folyamatosan ott van a Corporate Knights által összeállított, a világ 100 legfenntarthatóbban működő vállalatát bemutató listán.

A Schneider Sustainability Impact program legújabb eredményeit tartalmazó jelentés itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss