2027-től az EU felülvizsgált F-gáz-rendelete jelentősen csökkenti a forgalomba hozható újonnan gyártott HFC-hűtőközegek mennyiségét: a jelenlegi 42,9 millió tonna CO₂-egyenértékről 21,7 millió tonnára, vagyis csaknem a felére (EU 2024/573 rendelet, VI. melléklet[1]).

Azok a vállalatok – köztük a kiskereskedelmi szereplők, vendéglátóipari szolgáltatók, kereskedelmi hűtős logisztikai cégek,gyógyszeripari és egészségügyi hűtőraktárak üzemeltetői, valamint szálláshely-szolgáltatók –, amelyek továbbra is magas GWP-jű hűtőközegekkel működő rendszereket használnak, fokozódó nyomással szembesülnek. Számukra kulcsfontosságúvá válik az alternatív megoldások időben történő bevezetése, mielőtt tovább szűkül a hűtőközegek elérhetősége és emelkednek az árak.

Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy az Európai Bizottság 2026. július 17-én közzétette villamosítási cselekvési tervét[2], amely 2040-re 46 százalékos indikatív célt határoz meg a villamos energia részarányára a végső energiafogyasztásban, valamint egy külön uniós fűtési és hűtési cselekvési terv kidolgozását is előirányozza (COM(2026) 595 final).

A hűtéstechnikai ágazat számára a magas GWP-jű hűtőközegek fokozatos kivezetése így egy szélesebb körű, strukturális átalakulás része, amely Európa-szerte az elektromos alapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai rendszerek térnyerése felé mutat.

A Panasonic már jóval a jelenlegi piaci és szabályozási változások előtt felismerte a CO₂-alapú hűtéstechnológiában rejlő lehetőségeket. A vállalat 2009-ben kezdte meg Japánban a CO₂-hűtőközeggel működő kondenzációs egységek gyártását, így idén már 15 éves tapasztalatra tekint vissza ezen a területen. Ez a mérföldkő egy hosszabb történet része: a Panasonic immár 65 éve van jelen a kereskedelmi hűtős technológiák piacán.

A természetes hűtőközegek alkalmazásához kapcsolódó szakértelem alapjai még korábbra nyúlnak vissza. A Panasonic 2001 óta saját CO₂-kompresszorokat fejleszt és gyárt, az elmúlt több mint két évtizedben felhalmozott technológiai tudás pedig ma is meghatározó szerepet játszik CO₂-alapú hűtéstechnikai megoldásainak fejlesztésében.

A Panasonic hosszú távú elkötelezettsége több évtizedes mérnöki szakértelemre és mérhető teljesítményadatokra épül, és jóval megelőzi a közelmúlt szabályozási változásait.

„A CO₂-alapú rendszerek fejlesztését már jóval azelőtt elkezdtük, hogy a szabályozás ebbe az irányba terelte volna az iparágat. Korán felismertük, merre tart a hűtéstechnika, és milyen megoldásokra lesz szüksége a piacnak”

– mondta Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Air Conditioning Europe ügyvezető igazgatója.

„Ez a 15 éves előny ma különösen felértékelődik: miközben számos kiskereskedelmi szereplő most keresi a megfelelő alternatív hűtőközeget, mások már évek óta egy bevált CO₂-alapú technológiára támaszkodhatnak.”

A CO₂-alapú hűtéstechnológia mérhető előnyei

A Panasonic japán kutatási eredményei szerint a CO₂-alapú rendszerek az R404A hűtőközeggel működő inverteres berendezésekhez képest a fagyasztás energiafelhasználását 25,4 százalékkal, a hűtését pedig 16,2 százalékkal csökkentették. A vizsgálat idején az R404A széles körben alkalmazott iparági standardnak számított, az Európai Unióban azonban 2020 óta már nem használható új berendezésekben. A kutatás a hűtőközeg szivárgásából és az energiafelhasználásból származó kibocsátást együttesen vizsgálva 67 százalékkal alacsonyabb teljes CO₂-kibocsátást mért a CO₂-alapú technológia esetében.[3]

Az R404A-val végzett összehasonlítás azért is jelentős, mert ezt a hűtőközeget korábban kedvező teljesítménye miatt széles körben alkalmazták a kereskedelmi hűtés rendszerekben.[4] A jelenleg elérhető, alacsonyabb GWP-jű HFC/HFO-alapú helyettesítő keverékek egy részénél a kedvezőbb környezeti jellemzők bizonyos termodinamikai kompromisszumokkal járhatnak, amelyek az energiahatékonyságot is befolyásolhatják. A Panasonic kutatási eredményei alapján ezért egyes alkalmazási területeken a CO₂-alapú technológiával elérhető energiamegtakarítás akár nagyobb is lehet annál, mint amit az eredeti, R404A-val végzett összehasonlítás mutatott.

A CO₂-alapú technológia Európa különböző éghajlati körülményei között igazolt teljesítménye, valamint a hűtőközegek piacára nehezedő szabályozási nyomás különösen aktuálissá teszi ezt a 15 éves mérföldkövet. Amikor az iparág meghatározó szereplői, a kiskereskedelmi vállalatok, a tervezők és a kereskedelmi hűtés teljes beszállítói köre 2026 októberében Németországban, a Chillventa szakkiállításon találkozik, a természetes hűtőközegekre való átállás várhatóan az egyik központi téma lesz. A hangsúly ma már elsősorban azon van, milyen ütemben valósítható meg az átállás a gyakorlatban.

A Panasonic természetes R744 (CO₂) hűtőközeget alkalmazó, 20 HP teljesítményű kereskedelmi hűtés megoldásának egyik működő példája az angliai Devonban, Holsworthy közelében található Dunstaple Farm Ltd, ahol a díjnyertes Farmer Tom’s Ice Cream is készül. A projekt jól szemlélteti, hogyan alkalmazható a Panasonic technológiája hatékony és fenntartható hűtési megoldásként az élelmiszer-termelésben. A teljes esettanulmány [itt] olvasható.

A CO₂ mint hűtőközeg: több mint egy évszázados technológia

Bár a CO₂-ra sokan a fenntartható hűtéstechnika egyik jövőbe mutató megoldásaként tekintenek, alkalmazása korántsem új keletű. Jóval a szintetikus hűtőközegek megjelenése előtt az R744 már széles körben elterjedt a kereskedelmi és ipari hűtésben, valamint a hajózásban: a 19. század végétől egészen az 1920-as évekig meghatározó szerepet töltött be a hűtéstechnikában.

Az ASHRAE történeti áttekintése szerint a CO₂ használata az 1930-as évektől kezdett háttérbe szorulni. Az ekkor megjelenő szintetikus hűtőközegeket, köztük az R-12-t, egyszerűbben kezelhető megoldásnak tartották, ráadásul alacsonyabb üzemi nyomáson működtek. Ennek hatására számos területen fokozatosan áttértek az új hűtőközegekre, annak ellenére, hogy a CO₂ addigra már több évtizedes múltra tekintett vissza a kereskedelmi és tengeri hűtésben.[5]

Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése új lehetőségeket nyitott a CO₂ alkalmazása előtt. A korszerű kompresszorok, az intelligens vezérlési megoldások és a modern rendszertervezés révén az R744 napjainkra a kereskedelmi hűtés rendszerekben is széles körben alkalmazható technológiává vált. Természetes hűtőközegként mindössze 1-es globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, így klímabarát alternatívát kínál a hagyományos szintetikus HFC- és HFO-hűtőközegekkel szemben. Erre a technológiai alapra építve a Panasonic nagy léptékben is fenntartható hűtéstechnikai megoldásokat kínálhat.

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának fejlődése

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának története 1960-ban kezdődött, amikor a vállalat Japánban bemutatta első fagylalttároló berendezését. Két évvel később, 1962-ben elindult az első kondenzációs egységek gyártása is, megteremtve azt a technológiai alapot, amelyre a következő évtizedek fejlesztései épültek. A Panasonic így mintegy 65 éves tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi hűtés technológiák területén, kondenzációs egységeket pedig immár 64 éve gyárt.

A Panasonic Heating & Air Conditioning Europe (PHVACEU) 2017-ben lépett be az európai CO₂-alapú hűtéstechnikai piacra, tovább erősítve a vállalat fenntartható hűtési megoldások iránti hosszú távú elkötelezettségét. Az európai kínálat kezdetben egyetlen, 2 HP teljesítményű, közepes és alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz tervezett kondenzációs egységből állt, amely megalapozta a Panasonic jelenlétét a természetes hűtőközegekre épülő, akkor még kialakulóban lévő piacon.

Azóta a vállalat folyamatosan bővítette CO₂-alapú portfólióját, amely ma már számos felhasználási területet lefedő, átfogó megoldáskínálatot biztosít a kis teljesítményigényű hűtéstechnikai alkalmazások számára.

A Panasonic továbbra is kínál Japánban gyártott hűtéstechnikai berendezéseket, miközben európai gyártási kapacitását is folyamatosan bővíti a wrocławi Panasonic Cold Chain Poland (PCCPL) üzemén keresztül. Az európai üzletág fejlesztésének köszönhetően a vállalat ma már a japán és a lengyel gyártóbázisra egyaránt támaszkodhat, így portfóliója mindkét helyszínen készülő megoldásokkal szolgálja ki az európai piac igényeit.

Elköteleződés a CO₂ mellett, jóval a természetes hűtőközegek térnyerése előtt

Miközben a CO₂ napjainkra az alacsonyabb GWP-jű hűtőközegekre való átállás egyik meghatározó technológiájává vált, a Panasonic már jóval a jelenlegi szabályozási környezet kialakulása előtt elkötelezte magát mellette. A CO₂-alapú hűtéstechnológia fejlesztésének 15 éves mérföldköve hosszú távú beruházások és folyamatos innováció eredménye. Az elmúlt másfél évtized során felhalmozott tapasztalat és műszaki szakértelem ma a Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának egyik fontos technológiai alapját jelenti.

Ez a hosszú távú szemlélet különösen felértékelődik egy olyan időszakban, amikor a szabályozási változások hatására az iparág számos szereplője a természetes hűtőközegekre épülő technológiák felé fordul. Hatvanöt évvel az első fagylalttároló berendezés bemutatása után a Panasonic története egy érdekes ívet rajzol ki: a kereskedelmi hűtés technológia egyik leginkább jövőbe mutató megoldása egyben az egyik legrégebbi múltra visszatekintő hűtőközegre épül.

A Panasonic alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai megoldásairól további információ a vállalat weboldalán érhető el.

[1] https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj/eng

[2] https://energy.ec.europa.eu/publications/communication-electrification-action-plan-com2026595_en

[3] https://news.panasonic.com/global/stories/809

[4] https://climate.ec.europa.eu/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases/climate-friendly-alternatives-hfcs_en

[5] https://www.ashrae.org/File%20Library/About/Mission%20and%20Vision/ASHRAE%20and%20Industry%20History/The-Rise-and-Fall-of-Carbon-Dioxide-Systems.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Schneider Electric ismét a DeepInsight Creative-ot választotta PR- és közösségimédia-kommunikációs partnerének. A hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg megbízását egy nyílt, átfogó tendereljárásban.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 2019-ben bízta meg először a DeepInsight Creative ügynökséget magyarországi kommunikációs feladatainak ellátásával. A mostani, komoly szakmai versenyt jelentő nyílt tender sikeres lezárásával a két fél 2026 júliusától megújított szerződés keretében folytatja együttműködését. A DeepInsight a Schneider Electric magyarországi PR- és médiatanácsadási, press office tevékenységét, szövegalkotási és kríziskommunikációs feladatait, belső kommunikációs projektjeit, vállalati közösségimédia-jelenlétét gondozza a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a riportálásig.

„Az energetika világa az egyik legösszetettebb kommunikációs terep: technológiailag szerteágazó, folyamatosan változó, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Kiemelt feladatunk, hogy a Schneider Electric üzeneteit hatékonyan és érthetően juttassuk el a különböző – sokszor speciális – B2B célcsoportoknak. Ez tipikusan az a terület, ahol az eredményeket minőségük, és nem mennyiségük alapján értékeljük. A DeepInsight csapata nemcsak a megoldásainkat és azok kontextusát érti, de napi szinten segít üzeneteink célba juttatásában, sokszor egyedi, a fogyasztói márkák által nem használt kommunikációs megoldásokat alkalmazva.”

– mondta Tengelits András, a Schneider Electric Magyarország kommunikációs vezetője.

“A megbízás ismételt elnyerése a DeepInsight számára kiemelt szakmai visszaigazolás: a hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg a Schneider Electric kommunikációs megbízását nyílt tendereljárásban. Az eredmény egyszerre igazolja a csapat folyamatos megújulási képességét, proaktív tanácsadói szemléletét, a komplex energetikai témákban felépített mély szakmai tudását, ugyanakkor tanúskodik ügyfelünk kimagasló szakmai kvalitásairól és a mindennapi munka során mutatott rugalmas, támogató hozzáállásáról is”

– foglalta össze Vágvölgyi Mihály, az ügynökség ügyvezetője.

A megújított szerződés megerősíti a Schneider Electric azon elkötelezettségét, hogy kommunikációs üzeneteit szakmai partnerei segítségével következetesen és hitelesen juttassa el a hazai sajtóhoz, az iparági szereplőkhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!