Ipar
Kétmillió új munkahelyet teremthet a tiszta energia alkalmazása az épületeinknél
Kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál – derül ki a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmányából.
Ez a tanulmány az első, amely részletekbe menően becsüli meg a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületeihez köthető munkahelyteremtést. Az elemzés mikroszinten vizsgálja a különböző funkciójú, klímabarát épületek megvalósításával kapcsolatos foglalkoztatási lehetőségeket, kitérve a lakóépületekre, kórházakra, szállodákra, irodákra, kiskereskedelmi és oktatás létesítményekre Észak-Amerika, Európa és Ázsia régióiban.
Az kutatás kifejezetten a fogyasztók által háztetőkön elhelyezett napelemek, vagy hőszivattyúk révén megtermelhető, akkumulátorokban tárolható megújuló energiához kötődő munkahelyteremtési potenciálra fókuszál. Ezek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – amelyek mindegyike ma már könnyen elérhető – támogatják az ingatlanszektor villamosítását és digitalizálását, ami kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális szintű csökkentésében.
„Egyre világosabb, hogy a modern technológiáknak köszönhetően ma már megvalósítható az épületek gyors átállítása a nettó zéró értékre. Amit gyakran nem veszünk észre, az az, hogy ez az átállás jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. Ez a kutatás egy újabb bizonyíték erre a tényre”
– mutatott rá Vincent Petit, a Schneider Electric klíma- és energiaátalakítási kutatásért felelős alelnöke és az SRI vezetője.
A tanulmány főbb megállapításai
- A munkahelyteremtési potenciál a régiótól és az épület típusától is függ. A lakóépületek esetében 0,05, a kereskedelmi ingatlanoknál 0,3 és 4,7 közötti új munkahelyet lehet létrehozni. A lakó- és kereskedelmi épületek magas száma miatt a munkahelyteremtési potenciál ezekben a szegmensekben meghaladja a milliós nagyságrendet.
- Jelentős mennyiségű új munkahely jöhet létre Európában. Franciaországban közel 300 ezer, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban pedig egyaránt negyedmillió körüli.
- A legnagyobb munkahelyteremtési potenciál a nagy épületek esetében a hőszivattyúk és az akkumulátortárolók felhasználásában rejlik. A hőszivattyúk, a napelemek és az akkumulátorok esetében a legtöbb munkahelyet az építés és a telepítés jelenti.
- A kutatás fontos információkkal egészíti ki az SRI két közelmúltbeli megállapítását, amelyek kimutatták, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátást támogató megoldások alkalmazásával több mint 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érhető el, illetve akár 70 százalékos csökkenés is, ha digitális épület- és energiagazdálkodási megoldásokat alkalmaznak meglévő irodaházakban.
„A foglalkoztatás gyakran megosztó téma, ha a nettó zéró gazdaságra való áttérésről van szó a zöld energiában rejlő új lehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt. Ez a tanulmány részletesebben bemutatja a lehetőséget, amit az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek által létrejövő új munkahelyek jelentenek. Ez is a dekarbonizáció meggyőző járulékos előnye, és képes lehet enyhíteni a társadalmi és gazdasági aggodalmakat, valamint pozitívan alakíthatja az éghajlat-politikát”
– jelentette ki Benjamin Sovacool, a Boston University Institute for Global Sustainability igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését
Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.
A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.
Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás
Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.
Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.
A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.
Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok
Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.
Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.
A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners
A Paulinyi & Partners Zrt. szerződéses együttműködés keretében vesz részt az Európai Űrügynökség (ESA) Space for Construction Monitoring programjában, amely az építőipar egyik kulcskérdésére, az építési projektek hatékony nyomon követésére keres innovatív megoldásokat.
A magyar vállalat műholdas földmegfigyelési adatok és BIM-alapú digitális ikermodellek felhasználásával vizsgálja egy új, nemzetközileg is skálázható szolgáltatás üzleti és műszaki megvalósíthatóságát.
A Paulinyi & Partners Zrt. új együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel (ESA) a szervezet egyik kiemelt programjában, amelynek célja az építési projektek előrehaladásának műholdas adatokon alapuló, nagy pontosságú és egyben költséghatékony monitorozása. A magyar tervező cégcsoport a Space for Construction Monitoring tematikus felhívás keretében fejleszti új, SaSCA (Satellite Scanning and Construction Analytics) elnevezésű szolgáltatását.
„Az ESA-val való együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a világűrből származó adatokat közvetlenül az építőipari döntéshozatal szolgálatába állítsuk. A célunk az, hogy az építőipari kivitelezés nyomonkövetése pontosabbá, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá váljon, különösen nagy kiterjedésű vagy több helyszínen zajló projektek esetében”
– mondta el Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi&Partners elnök-vezérigazgatója.
A globális építőipar egyre összetettebb projektekkel, szigorodó határidőkkel és növekvő költségnyomással szembesül. A hagyományos helyszíni ellenőrzési módszerek – geodéziai felmérések, drónos vizsgálatok, manuális riportálás – nagy területeken nehezen skálázhatók, idő- és költségigényesek, valamint gyakran nem biztosítanak kellően sűrű és egységes adatokat. A Paulinyi&Partners az ESA-val együttműködésben fejlesztett szolgáltatása erre kínál újszerű megoldást a műholdas földmegfigyelési adatok és a digitális épületmodellezés idő- és költségdimenziókat is kezelő (4D/5D BIM) eszköztárának integrációjával.
A SaSCA lehetővé teszi az építési területek – elsősorban nagy kiterjedésű ipari és logisztikai parkok – rendszeres és objektív nyomonkövetését, ami helyszíni jelenlét nélkül valósítható meg. A szolgáltatás optikai és radaros műholdadatok felhasználásával képes az építési fázisok előrehaladásának, a tervektől való eltéréseknek, illetve az ezekhez kapcsolódó potenciális kockázatoknak az azonosítására, amelyekről automatizált, időbélyegzett riportokat készít a beruházók és projektmenedzserek számára.
„A SaSCa valódi újdonságát a műholdas földmegfigyelési adatok és a a BIM-modellek integrációja adja: az adatok folyamatos külső referenciaértéket biztosítanak, így az ütemezési eltérések, a költségkockázatok és a környezeti hatások következményei nem utólag, hanem már a kivitelezés során előre jelezhetők”
– mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Zrt. automatizációs fejlesztési vezetője.
A projekt vizsgálni fogja a különböző felbontású – nyílt hozzáférésű és kereskedelmi – műholdadatok üzleti és műszaki alkalmazhatóságát, valamint azok integrációját az építési projektek digitális ikermodelljeibe. A szolgáltatás moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a megrendelők a konkrét projektekhez igazított megoldásokat válasszanak, ezzel is támogatva a költséghatékonyságot.
A műholdas kivitelezésmonitoring nemcsak a határidők és költségek betartását segíti, hanem hozzájárul az építőipar környezeti terhelésének csökkentéséhez is. A helyszíni bejárások számának mérséklésével csökken az utazásokból származó széndioxid-kibocsátás, miközben a beruházások átláthatósága és biztonsága egyaránt nő.
A Paulinyi & Partners célja, hogy a SaSCA-szolgáltatást a jövőben ipari, logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekben is alkalmazza. A projekt újabb mérföldkő a vállalat digitális és innovációs stratégiájának megvalósításában, amely az építőipar teljes életciklusát lefedő, adatvezérelt megoldások fejlesztésére fókuszál.
További információ
A Paulinyi & Partners Zrt. az Európai Űrügynökség Space for Construction Monitoring felhívásának keretében vesz részt az ARTES 4.0 Downstream Applications programban. A projekt az ESA támogatásával valósul meg; a közleményben megfogalmazott nézetek nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Hódított a Balaton a belföldi utazók körében 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Pest vármegyében is terjeszkedik az amerikai ingatlanlánc
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja első fitoplanktonból származó biogyantával készült digitális kijelzőjét
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook az FIA globális partnereként erősíti a fenntartható innovációt a motorsport és a mobilitás területén
-
Gazdaság2 hét ago
A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián





