Ipar

Az ABB közreműködésével készült új jelentés bemutatja, hogyan csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 11%-kal 2030-ig, miközben évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg

abb

Mivel az iparnak példátlan kihívással kell szembenéznie a globális dekarbonizációs célok teljesítése és a növekvő kereslet kielégítése terén, az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement/EEM) új jelentése bemutatja, hogy a vállalatok hogyan kezdhetnek azonnal cselekedni.

Az ABB által alapított EEM jelenleg egy több mint 400 szervezetet tömörítő globális fórum, amely ötleteket, bevált gyakorlatokat és kötelezettségvállalásokat oszt meg tagszervezeteivel egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.

A megjelent “The Case for Industrial Energy Efficiency” („Az ipari energiahatékonyság helyzete”) című kiadvány célja, hogy a vállalatvezetők számára fontos betekintést nyújtson 10 olyan intézkedésbe, amelyek kiforrott technológiákra támaszkodnak, jelentős hatást gyakorolnak a költségekre és a kibocsátásokra, és gyorsan, bonyolult vagy költséges projektek nélkül bevezethetők. Az EEM által 2022-ben kiadott Industrial Energy Efficiency Playbook („Ipari energiahatékonysági útmutató”) című kiadványra építve az új útmutató segít a vállalatoknak az energiahatékonyság egyik legnagyobb akadályának leküzdésében: a saját üzleti tervük kialakításában. Bizonyos esetekben a hatékonysági intézkedésekből eredő megtakarítások azt jelentik, hogy ezen átalakítási projektek önfinanszírozóak lehetnek. A jelentés máshol feltárja, hogy a hatékonysági beruházások értékes fedezetet jelenthetnek az energiaárak és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott szén-dioxid-árak ingadozásával szemben, miközben segíthetnek az önkéntes célkitűzések és a szabályozási célok teljesítésében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hatékonyság 2030-ig történő megduplázása a mai szinthez képest csaknem harmadával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.1 Az ipari szereplők számára mindez óriási lehetőséget kínál. Az Energiahatékonysági Mozgalom becslése szerint az ebben az útmutatóban szereplő 10 egyszerű intézkedésnek az iparban való alkalmazásával 2024-ig évente 1,5 gigatonna, 2030-ig pedig 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni. Ilyen nagyságú szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést például úgy lehetne elérni, ha a világ belső égésű gépjárműveinek mintegy háromötödét kivonnánk a közúti forgalomból. Ezek a becslések középtávú forgatókönyveken alapulnak, de még így is 11 százalékos csökkenést jelentenek 2030-ra a globális szén-dioxid-kibocsátás éves előrejelzésében.

A legambiciózusabb forgatókönyvet nézve a megtakarítás 5,3 gigatonnára, azaz a 2030-as teljes kibocsátás közel 15 százalékára emelkedne. A 10 intézkedés közül öt esetében, ahol a pénzügyi megtakarítások érdemben kiszámíthatók, az ipar 2024-ben évente mintegy 172 milliárd dollárt, 2030-ra pedig nagyjából 437 milliárd dollárt takaríthat meg. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a megtakarítás 2030-ra évi 590 milliárd dollárra nő. A jelentésben kiemelt intézkedések közé tartozik többek között az energiaauditok elvégzése, az ipari eszközök méretének optimalizálása, a fizikai eszközök összekapcsolhatóságának megteremtése és a magas hatékonyságú motorok használata.

„Az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója (COP28) előtt fontos bemutatni, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldására érett és konkrét technológiai megoldások állnak rendelkezésre”

– nyilatkozta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője.

„Mivel a megújuló energiaforrások csak a probléma megoldásának egy részét tudják biztosítani, tagadhatatlan, hogy az energiahatékonyság meghatározó szerepet játszik az energetikai átállás felgyorsításában, s ezáltal azon cél elérésében, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. A magánszektornak most sürgősen cselekednie kell. Ez az új jelentés a jó gyakorlatok átvételének felgyorsítását hivatott elősegíteni azáltal, hogy megmutatja a vállalkozásoknak, hogy miként lehet a környezeti és pénzügyi előnyökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználni.”

Az IEA a közelmúltban arra szólított fel, hogy a jelenlegi 2,2 százalékról 2030-ra évente több mint 4 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és az energiahatékony jövő érdekében az éves hatékonysággal kapcsolatos beruházások megháromszorozását ajánlja. Kijelentette továbbá, hogy a haladás ütemének megduplázására irányuló cél eléréséhez a hatékonysággal kapcsolatos éves beruházások megháromszorozására lesz szükség, ezért ezek volumenét a jelenlegi 600 milliárd dollárról az évtized végére 1,8 billió dollárra kell növelni. Az EEM úgy véli, hogy ezzel az irányelvével az IEA jelentősen hozzájárul a most kiadott fontos cselekvési felhívás sikeréhez.

A kibocsátáscsökkentésre, az iparági megtakarításokra és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó eredmények az EEM által a Development Economics-tól, egy független gazdasági hatásvizsgálatot végző szolgáltatótól megrendelt modellezésen alapulnak. A Development Economics 2023 májusa és októbere között modellezte az útmutatóban szereplő egyes intézkedések gazdasági és kibocsátási kilátásait. A modellezést végző szakemberek a rendelkezésre álló legjobb adatokat vették figyelembe, és olyan vezető ipari szereplők szakértőitől kaptak hozzájárulást, mint az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft. Az IEA szintén szaktanácsadással segítette a modellezést.

Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan fórum, amely azért tömöríti a hasonlóan gondolkodó érdekelt feleket, hogy innovációval és cselekvéssel járuljanak hozzá egy energiahatékonyabb világ megteremtéséhez. Az innováció, a tudás és a meglátások megosztása, a rendelkezésre álló energiahatékony technológiák alkalmazása, az intelligens beruházások, valamint a megfelelő szabályozás és ösztönzők révén optimalizálhatjuk az energiahatékonyságot, és felgyorsíthatjuk a mindenki számára elérhető szén-dioxid-mentes jövő felé vezető utat. A mozgalmat az ABB indította el 2021-ben, az egész iparágban pozitív visszhangot váltott ki, és 2023-ig több mint 400 vállalat csatlakozott hozzá. www.energyefficiencymovement.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A nehéz helyzet ellenére bizakodók az építőipari szakemberek

építőipari

9. alkalommal került megrendezésre az Országos Építőipari Szakember Találkozó Budapesten. A Mapei Kft. által szervezett eseményen 800 építőipari szakember gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat, elősegítve ezzel a szakma fejlődését és a szakemberek közötti kapcsolatépítést.

„Az a véleményünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank túlságosan óvatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ilyen kamatszintek mellett a vállalkozó nem veszi fel a hitelt, hogy abból szerszámot vegyen, vagy éppenséggel egy nagyobb projektet előfinanszírozzon és a lakosság sem veszi fel a hitelt, hogy felújítson vagy lakást építsen. Tehát amíg ez 5 százalék alá nem megy, addig nekünk a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája borzasztóan nehéz helyzetet teremt”

– mondta Koji László Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A szakember köszöntőjében kitért az építőipar nehézségeire. Hangsúlyozta, hogy az előző év során az építőipar teljesítménye öt százalékkal csökkent, azonban a 7380 milliárd forintos teljesítménnyel a szektor mégis jelentős eredményt ért el.

Koji László bízik benne, hogy rövid időn belül bejelentésre kerül és elindul az otthonfelújítási program, ami, ha az ÉVOSZ javaslatai szerint valósul meg, elsődlegesen az energiamegtakarítást célozza majd.

Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az elmúlt év inflációs nyomása jelentős kihívást jelentett az építőipar számára. A magas kamatszintek miatt sokan óvatosak voltak a hitelfelvétellel, ami visszafogta a piaci aktivitást. Azonban a szakember optimista 2024-es évvel kapcsolatban, várakozásai szerint mérsékelten javulni fognak a külső gazdasági feltételek. Az inflációs környezet javulása mellett az árak csökkenése és a szakemberhiány csökkenése kedvező fordulatot hozhat.

Ezt támasztja alá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének tapasztalatai is: „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat.

A találkozón átadták az Év Szakembere Díjakat, amelyekre rekordszámú, 156 pályázat érkezett. A díjazottak között szerepel Havasi Viktor, a lakossági projekt és a medence, valamint wellnesshelyiségek kategóriában; Kalmár Zoltán a nem lakáscélú projekt kategóriában; Jankovics Attila a nagylapos burkolás kategóriában és Kiss Ferenc, aki a pályakezdők közül bizonyult a legjobbnak.

A 9. Országos Szakember Találkozó szakmai előadásokkal, alkalmazástechnikai bemutatókkal, workshopokkal és szakmai vásárral biztosított lehetőséget a résztvevőknek az új ismeretek elsajátítására és a szakmai kapcsolatok bővítésére, tovább erősítve az építőipari szakma közösségét és elősegítve annak fejlődését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara

bge

Impact Zone néven új közösségi teret vehettek birtokba február 14-én Magyarország legnagyobb üzleti közösségének, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Külkereskedelmi Karának hallgatói.

Az órákra történő készülést és a közösségépítést egyaránt segítő terület kialakítása a Schneider Electric támogatásával valósult meg. A társaság szakértői az elmúlt félévben több témában is tartottak már előadásokat az intézményben, az együttműködés pedig tovább bővült a most átadott fejlesztéssel.

A praktikus és egyben hangulatos Impact Zone-ban a diákok otthonosan érezhetik magukat, tanulhatnak, feltöltődhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ehhez a helyiségben rendelkezésükre áll USB töltő, a fenntarthatóságot és egészséges életvitelt szolgáló vízadagoló automata, nagyméretű asztalok a kollaborációs munkához, valamint a lazítást szolgáló lounge.

A Schneider Electric és a BGE Külkereskedelmi Kara közötti együttműködés nem újkeletű, hiszen a vállalat szakemberei az elmúlt félévben több előadást is tartottak az intézményben. Az év eleji egyetemi nyílt napon a Schneider Electric egyedüli vállalatként vett részt a megnyitón, és tartott előadást „Az iskolapadtól a szakmai sikerig” címmel megközelítőleg 800 diák és a BGE vezetősége előtt. A társaság ellátási láncokért felelős részlege, a GSC munkatársai 2023 márciusában és októberében is tartottak egy-egy intenzív kurzust, melynek keretében körülbelül 30 hallgató vett részt az előadásokon. A képzés során a beszerzés és ellátási lánc folyamatai, illetve az ezt a szegmenst érintő kihívások kerültek előtérbe. Az elmélet mellett a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatban hogyan valósul ez meg a Schneider Electricnél, ellátogattak ugyanis a társaság kunszentmiklósi üzemébe.

Egy másik, kétnapos kurzuson pedig a Schneider Electric fenntarthatósági üzletága, a Sustainability Business munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A diákok betekintést nyerhettek az üzletág nagyobb csapatainak munkájába, majd ezen tudást felhasználva, egy esettanulmányon keresztül oldhattak meg izgalmas feladatokat, többek között kockázatkezeléssel és emisszió számítással kapcsolatban.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok bevonása nélkül nem valósulhat meg a fejlődő és fenntartható jövő, éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több hazai oktatási intézménnyel alakítsunk ki együttműködést. A BGE fontos partnerünk ebben a törekvésünkben, és nagy örömmel tölt el, hogy a most átadott hallgatói zónával sikerül új szintre emelnünk az együttműködést. A munkáltatói stratégiánk fontos eleme, hogy igyekszünk minél korábban megmutatni az érdeklődő fiataloknak, hogy mivel foglalkozunk, milyen lehetőségek vannak nálunk. Tavaly közel 50 gyakornok kezdett el dolgozni vállalatunknál, általánosságban pedig elmondható, hogy 70-80 hallgatót foglalkoztatunk folyamatosan. A diákok közel fele a tanulmányai sikeres befejezését követően el is helyezkedik a cégnél. Budapesten két olyan központunk is működik, amelyekben releváns a BGE Külkereskedelmi Karán megszerezhető tudás, és bízom benne, hogy egyre több, itt tanuló fiatal csatlakozik majd hozzánk, és vesz részt velünk együtt a jövő formálásában

– mondta el Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti központjának (GSC HUB) igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot

Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

A kutatócsoport tagjai, dr. Teschner Gergely, dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva a szántóföldi robottal. (Fotó: Adorján András)

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”

– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”

húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”

– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”

emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”

húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss