A szakképzett hegesztők hiánya a hazai ipar kulcságazatainak egyik legégetőbb problémája, ami jelentősen lassítja a beruházások ütemét és veszélyezteti a magyar vállalatok versenyképességét. Ezt igyekszik enyhíteni hazánk vezető felnőttképző szervezete, a DEKRA Expert Kft. és a harmadik országbeli munkaerő kölcsönzésében nagy tapasztalattal rendelkező Menton Jobs Kft. együttműködése.

Az általuk életre hívott, új modellben többlépcsős folyamatot követően első körben 160 fülöp-szigeteki dolgozó szerezhet minősített hegesztői végzettséget és állhat munkába itthoni cégeknél.

„Rendszeresen szervezünk képzéseket a hazai iparvállalatok széles körének, a jelzéseik alapján pedig ma egyértelműen a hegesztő szakemberekre mutatkozik az egyik legnagyobb igény. Óvatos becslés szerint is legalább 3-5000 főre tehető a hiány ezen a területen”

– kezdte a helyzet bemutatását Tornyi Lajos, a DEKRA Expert operatív vezetője. Mindez egyébként nemcsak magyar jelenség: a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint 23 uniós országban számít a hegesztő hiányszakmának, minden harmadik állam pedig súlyosnak jelölte ezt a problémát.

A megoldás szükségességét jelzi, hogy idehaza a leginkább érintett szektorok, azaz a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a fémfeldolgozás és a gépgyártás, illetve az építőipar és a szállítás-raktározás együttesen a hazai GDP több mint harmadáért felelnek, míg az áruexportnak több mint fele ezekhez az ágazatokhoz kötődik.

„Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a szakképzési rendszerből érkezők nem tudják pótolni a nyugdíjba vonuló és a külföldre kivándorló hegesztő szakembereket, ezért a külföldi munkavállalók célirányos bevonása a továbbiakban is elkerülhetetlennek tűnik. Ebben szerettünk volna egy új módszertant kialakítani azzal, hogy csapatunk, kiegészülve a DEKRA Expert oktatójával, Manilában, személyesen választja ki azokat a hegesztői végzettséggel és többéves, releváns tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, akik képesek az európai sztenderdeknek megfelelő, minőségi munkavégzésre. A folyamat az angol nyelv érthető használatát és a hozzáállást is feltérképező, személyes interjút is magába foglal, így csak a leendő munkakörnyezetbe várhatóan jól beilleszkedő dolgozók érkeznek Magyarországra”

– mutatta be a programot Ódor Péter, a Menton Jobs értékesítési vezetője.

A kiválasztott hegesztők hazánkban részt vesznek a DEKRA Expert által szervezett, 80 órás, gyakorlatorientált képzésen, ami TÜV Rheinland tanúsítvány megszerzésével zárul. A hazai cégeknél így az itteni elvárásokra professzionálisan felkészített, minősített hegesztői végzettséggel rendelkező, szabályosan foglalkoztatható szakemberek állhatnak munkába.

A Menton Jobs szakértője a fentiekhez hozzáfűzte:

„a gyakori vélekedésekkel ellentétben az érintett vállalatoknál a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása elsősorban nem az alacsonyabb bérekről szól, hiszen a lakhatás biztosításával és más járulékos költségekkel együtt ezek a munkavállalók nem kerülnek kevesebbe. A program iránt érdeklődő cégek sokkal inkább a más forrásból nem megoldható szakemberhiányuk orvoslására keresnek hitelesen ellenőrzött, minőségi munkaerőt, akikkel jól lehet tervezni.”

Utóbbi szempont kapcsán Ódor Péter kifejtette: a fülöp-szigeteki dolgozók – főként a hazájukban szigorúan szabályozott külföldi munkavállalási feltételek miatt – világviszonylatban is az egyik legstabilabb állománynak számítanak. A cég tapasztalatai szerint a hazai hegesztőszakmában átlagosnak számító 20-30%-os éves fluktuációhoz képest ez az adat az ő körükben mindössze 1%-ra tehető.

A két cég úgy számol, hogy a kiválasztási és képzési folyamat az eljárás kapcsolódó adminisztratív teendőivel együtt nagyjából 4 hónapot vesz igénybe, a jelenlegi jogszabályokból kiindulva pedig egyelőre az áprilisban és májusban kezdődő toborzási körökkel lehet biztosan számolni. Az így Magyarországra érkező, várhatóan 160 munkavállaló alapesetben 2 évet tölthet itt, ám ez később akár több alkalommal is meghosszabbítható.

„A DEKRA Expert hosszú ideje törekszik arra, hogy képzéseivel célzottan segítse partnereit a munkaerőhiányuk orvoslásában, ennek részeként az utóbbi években az ázsiai munkavállalók egyéni felkészítésében is nagy rutint szereztünk. A mostani kezdeményezés legfőbb ereje, hogy a vállalkozások nem egyszerűen plusz létszámot kapnak, hanem a beépített, többszörös garanciák révén olyan szakembereket, akikre biztonsággal építhetnek. Természetesen nem a CO hegesztők az egyetlenek, akikből azonnal, jelentős mennyiségű, megbízható munkaerőre lenne szüksége a hazai iparnak, ezért sikeres indulás esetén a modell később más szakmákra is kiterjeszthető”

– utalt a program további távlataira Tornyi Lajos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az ipari automatizálás és a digitális kereskedelem találkozásából egyre több innovatív megoldás születik. Ezek közé tartozik a hazai fejlesztésű automata önkiszolgáló konténerbolt koncepciója is, amely robotikai, mesterséges intelligencia alapú és informatikai rendszerek integrációjával kínál új lehetőséget a kiskereskedelem számára.

A fejlesztés hátteréről és műszaki megvalósításáról beszélgetünk Óvári Zsolttal, a Logbord 2010 Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetőjével, valamint Bővíz Botonddal, a BBM Engineering Solutions Zrt. vezérigazgatójával, a projekt ipari automatizálási megvalósításáért felelős szakemberrel.

Egy új kiskereskedelmi modell születése

MM: A beszélgetés apropóját az adja, hogy a Botondék által megvalósított automata önkiszolgáló shopot a Siemens Zrt. a 2025-ös ipari digitalizációs fejlesztések között az inspiráló projektek közé választotta. Mi volt a fejlesztés kiindulópontja, és milyen problémára kerestek megoldást?

Óvári Zsolt: A Logbord 2010 Kft. egy informatikai vállalat, amely 2009 óta fejleszt vállalatirányítási és kereskedelmi rendszereket. Számos hazai partnerrel dolgozunk együtt a kiskereskedelmi szektorban, így pontosan látjuk, hogy az ágazat milyen kihívásokkal szembesül. Az elmúlt években a munkaerőhiány, a bérköltségek növekedése és az üzemeltetési költségek emelkedése komoly problémát jelentett sok üzlet számára. Különösen egyetemeken vagy kisebb településeken fordul elő, hogy egy hagyományos bolt működtetése gazdaságilag nem fenntartható. Olyan technológiai megoldást kerestünk, amely képes csökkenteni az élőmunka igényét, miközben biztosítja a kiskereskedelmi ellátást. Így született meg az automata önkiszolgáló konténerbolt koncepciója, amely robotizált raktárként működve képes kiszolgálni a vásárlókat.

MM: Hogyan működik a robotizált konténerbolt?

Óvári Zsolt: A rendszer egy zárt technológiájú, körülbelül negyven négyzetméteres konténerre épül, amely automatizált raktárként működik. A vásárlók egy mobilalkalmazáson keresztül választják ki a kívánt termékeket, majd egy átvételi időpontot jelölnek meg. A háttérrendszer kiszámolja, mikor kell elkezdeni a rendelés összeállítását, hogy az a vásárló érkezésére elkészüljön.

A robotok a konténeren belül összegyűjtik a szükséges termékeket, és egy ládába helyezik őket. Amikor a vásárló megérkezik a konténerhez, egy QR-kód vagy PIN segítségével azonosítja magát, és a rendszer kiadja a megrendelt árukat.

A konténerben egyszerre 600–800 különböző termék tárolható, amelyek között megtalálhatók az alapvető élelmiszerek, konzerváruk, tejtermékek, húskészítmények, fűszerek, valamint háztartási és vegyi termékek is. Ez a választék elegendő ahhoz, hogy egy átlagos háztartás alapvető szükségleteit kielégítse.

Automatizált logisztika

MM: Hogyan történik az áruk feltöltése és a készlet kezelése?

Óvári Zsolt: A konténer a vállalatirányítási rendszerben úgy jelenik meg, mint egy hagyományos kiskereskedelmi üzlet. A rendszer folyamatosan figyeli a termékek fogyását, és szükség esetén jelzi az utántöltést. Az áruszállítók egy betöltő rekeszen keresztül helyezik el az árut, amelyet a rendszer vonalkód-azonosítással és súlyméréssel ellenőriz.

A konténerben két külön hőmérsékleti zóna található. A hűtött tér 4–7 °C közötti hőmérsékleten működik, ahol például tejtermékeket vagy húsárut lehet tárolni. Emellett van egy temperált tér is, amely 12–15 °C körüli hőmérsékletet biztosít a szárazáruk számára.

Robotika és mesterséges intelligencia

MM: Egy ilyen rendszer mögött komoly automatizálási megoldások állnak. Milyen technológiák teszik lehetővé a működést?

Bővíz Botond: A konténerben három ipari robot működik. Két nagyméretű manipulátor a ládák mozgatásáért felel, míg egy harmadik robot végzi a termékek kiválogatását és a rendelések összeállítását. Ezek hat tengelyes ipari robotok, amelyek jelentős teherbírással rendelkeznek.

A rendszer egyik legfontosabb eleme a Siemens Robot Pick AI technológiája, amely egy háromdimenziós kamerarendszerrel együttműködve képes felismerni a termékek pozícióját és meghatározni a megfelelő megfogási pontot. Ez azért különösen fontos, mert a kiskereskedelemben rengeteg különböző formájú és csomagolású termék található.

A robotok vákuumos megfogórendszert használnak, amely többféle megfogófejet tartalmaz. Ennek köszönhetően a rendszer képes kezelni a kisebb zacskós termékektől egészen a nagyobb csomagolt árukig számos különböző tárgyat.

Ipari vezérlés és biztonság

MM: Egy ilyen rendszerben a megbízhatóság és a biztonság kulcsfontosságú. Hogyan oldották meg ezt a kérdést?

Bővíz Botond: A rendszer Siemens S7 1500 PLC alapú vezérléssel működik. Ez irányítja a robotokat, a szenzorokat és a biztonsági rendszereket is. Emellett egy komplex HMI felületet fejlesztettünk, amely lehetővé teszi a rendszer diagnosztikáját és karbantartását.

A robotok működése biztonsági zónákra van osztva, és csak speciális eljárással lehet belépni a robotok munkaterébe. A rendszer folyamatosan ellenőrzi a szenzorok működését, így egy esetleges hiba gyorsan diagnosztizálható.

Fejlesztési folyamat

MM: Mennyi idő alatt sikerült megvalósítani a projektet?

Bővíz Botond: A koncepció alapjai már rendelkezésre álltak, de a konkrét rendszer megvalósítása jelentős mérnöki munkát igényelt. A robotika, az informatikai háttérrendszer és az ipari vezérlés integrációja számos tervezési és tesztelési feladatot jelentett. A teljes fejlesztési és kivitelezési folyamat végül nagyjából fél év alatt valósult meg.

A projekt jövője

MM: Milyen jövőt látnak a technológia előtt?

Óvári Zsolt: A jelenlegi rendszer a második generációt képviseli. A következő lépés a modularitás növelése és a költségek csökkentése. A cél, a rendszer sorozatgyártása és a különböző méretű konfigurációkban telepíthetősége.

Az első rendszerek egyetemi környezetben működnek, de a technológia alkalmas lehet kisebb települések ellátására, ipari parkokban vagy nagyvárosi környezetben is.

A Logbord 2010 Kft. a Széchenyi István Egyetem és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal együttműködve hozta létre a robotizált automata boltot, az „Élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása a kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” című ÉLIP projekt keretében. A projekt célja a Digitális Élelmiszeripari Stratégia végrehajtásának szakmai támogatása, pilot projektek keretein belül a megoldások bemutatása az élelmiszerlánc résztvevőinek.

www.siemens.hu, e-erp.hu, www.bbmes.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban.

A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.

„Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)

A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.

Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak”

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).

A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.

A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe”

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!