Ipar

Milyen jövőt ígérnek a kihívások az építőiparban?

Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz.

A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapest helyszínén megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem pusztán a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.

A rendezvény központi témája a szektor kihívásaira adott fenntartható és hatékony válaszok feltérképezése volt. A rendezvényt Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében nyíltan beszélt az elmúlt évek kihívásairól és a cégcsoport átalakulásáról, hangsúlyozva a szakmai együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát a változó piaci környezetben.

„A cégcsoportunk kicsit olyan, mint egy szerszámosláda: minden szerszám önálló darab, magában is elvégzi a dolgát, de a valódi ereje akkor mutatkozik meg, amikor egy komplex projekthez nem öt különböző helyről kell összekapkodni az eszközöket, mert kéznél van a teljes készlet. Nálunk ez az ökoszisztéma az ingatlanfejlesztési és építőipari értéklánc mentén áll össze.”

– mutatott rá Hadnagy Ernő, a HAD Group tulajdonos-ügyvezetője. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Building Future rendezvény célja nem az értékesítés, hanem egy nyílt szakmai párbeszéd elindítása a piaci szereplőkkel, ahol egymás képességeinek összeadásával közösen építhető a jövő.

Külön pályákból egy közös erő

„Korábban ezek a cégcsoporthoz tartozó vállalatok remekül teljesítettek, de egymás mellett, külön pályán futottak. Ezzel a felismeréssel született meg valójában a HAD Group. Addig csak ízlelgettük a nevet, de a gondolkodásmódbeli áttörés formált minket igazi cégcsoporttá. Ezen belül pedig a csapatmunka az, ami lehetővé teszi kiváló dolgozóink számára, hogy együtt rendkívüli eredményeket érjünk el. Partnerségeket keresünk, közös munkákat, és olyan lehetőségeket, ahol kiegészíthetjük egymás képességeit. Az évek folyamán megtanultuk: a mai piacon már nem a magányos harcosok formálják a jövőt. Összefogva sokkal többre megyünk.”

– mondta Nagy Tamás a HAD Group Üzletfejlesztési Igazgatója.

Makrogazdasági kihívások és pénzügyi stratégiák

A rendezvényt indító szakmai előadások tágabb makrogazdasági és nemzetközi kontextusba helyezték a szektor kilátásait. Pogátsa Zoltán közgazdász a globális és hazai gazdasági mozgástér alakulását elemezte, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője előadásában a változások felgyorsult ütemére, a technológiai alkalmazkodás fontosságára és a gazdasági bizonytalanságok kezelésére hívta fel a figyelmet. A szakértő bemutatta a geopolitikai feszültségek – energiaárak és szállítási útvonalak alakulása – és a hazai makrogazdasági mutatók hatásait a beruházási környezetre.

A finanszírozás nagy kérdéseit járta körül a fórum pénzügyi panelbeszélgetése, amelyben banki és finanszírozási szakértők az ingatlan- és építőipari piac aktuális helyzetétől és kilátásaitól a projektek finanszírozhatóságán át az építőipari vállalkozások banki megítéléséig számos, a szektor szereplőit közvetlenül érintő kérdést vizsgáltak. Szó esett arról is, milyen projekteket látnak finanszírozhatónak a bankok, mitől válik egy kivitelező hosszú távon finanszírozhatóvá, valamint milyen szerepet tölthetnek be a támogatott és garantált konstrukciók – köztük az SZKP, az EXIM és az MFB programjai – a beruházások és a kkv-k finanszírozásában. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szigorodó banki elvárások mellett az ESG-szempontok és az energiahatékonyság ma már közvetlen üzleti értéket és finanszírozási előnyt jelentenek.

Kivitelezési válság vagy hatékonysági forradalom?

A magyar építőipar 2026–2028 közötti kilátásait és a következő időszak meghatározó piaci folyamatait elemezte Bolfán Bence, a HAD Consulting cégvezetője „Az építőipar jövője 2026 után – válság, stagnálás vagy új növekedés?” című előadásában. Rámutatott, hogy a visszaesés elsősorban a beruházási kereslet gyengüléséből fakad, miközben a következő időszakban felértékelődik a termelékenység, a pénzügyi stabilitás és a projekt-előkészítés minősége.

„Nehéz piacból is lehet értéket építeni”

– hangsúlyozta Bolfán Bence a HAD Consulting cégvezetője.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben a kivitelezési piac meghatározó szereplői azt vizsgálták, hogyan fordíthatók a jelenlegi piaci kihívások konkrét szakmai és üzleti lépésekké, és milyen technológiai, szervezeti és szemléletbeli változásokra van szükség ahhoz, hogy az építőipar hatékonyabb pályára álljon. A beszélgetés középpontjában így nemcsak a kihívások feltérképezése, hanem a lehetséges válaszok és a cselekvés álltak.

„Az építőipar kihívásairól nem elég beszélni – cselekedni kell.”

– hangsúlyozta Derczó István a Weinberg 93 Kft. alapító-tulajdonosa.

Az energia lett az új építőanyag

A délutáni szekció kiemelt témája az energiagazdálkodás és az építőipar kapcsolata volt. Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, előadásában rámutatott, hogy az energia ára és a szén-dioxid-kibocsátás költségei a teljes építési értékláncon – az anyaggyártástól a kivitelezésig – végigvonulnak. Többek között kiemelte, hogy az energia többé nem csupán rezsiköltség (OPEX), hanem az épületek tervezésének és életciklusköltségének (LLC) egyik legalapvetőbb paramétere.

„Az energiaár végigmegy a teljes építkezési értékláncon, amely hatásának mértékét a kiválasztott technológia, a szerződés és a költségviselés módja határozza meg. Így az energiaár már az anyagárban megjelenhet. Az energia többé nem rezsi, hanem tervezési paraméter.”

– mondta előadásában Holoda Attila az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ezt követő energetikai témájú panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan válik az energia az épületek tervezésének és működtetésének egyik meghatározó üzleti tényezőjévé. A szakértők arra keresték a választ, hogyan lehet már a tervezés korai szakaszában olyan energetikai döntéseket hozni, amelyek hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket, növelik az ingatlanok értékét és javítják a vállalkozások versenyképességét. Kiemelt téma volt a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése, az okosépület-technológiákban rejlő üzleti lehetőségek, valamint az energiafüggetlenség gazdasági oldala: a napelemes rendszerek, energiatárolás, elektromos flották és PPA-konstrukciók megtérülése. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az energetikai beruházások ma már nem kizárólag fenntarthatósági kérdések: megfelelő tervezéssel költségcsökkentő, értékteremtő és hosszú távú üzleti döntésekké válhatnak. Ennek egyik kulcsa, hogy a tervezési, műszaki és kivitelezési szempontok már a projekt kezdetétől összehangoltan jelenjenek meg. Ezt a komplex megközelítést jól példázza a HAD Group működése is, amely a cégcsoporton belüli szakmai kompetenciákra építve a tervezéstől a műszaki megoldásokon át a kivitelezésig tudja végigkísérni a partnereket.

Bizalommal a bürokrácia ellen: a neurobiológia szerepe a csapatteljesítményben

A rendezvény szakmai blokkját Szász Máté neurobiológus előadása zárta, amely a döntéshozók és munkavállalók fizikai és mentális teljesítőképességét, valamint az egészségtudatosság szerepét helyezte fókuszba.

„Az oxitocin által táplált bizalom csökkenti a bürokráciát és a bizonytalanságot, a lefaragott költségekből pedig akár megduplázott csapatteljesítmény és szárnyaló együttműködések születnek.”

– hangsúlyozta Szász Máté neurobiológus előadásában, aki szerint az agyműködés és a teljesítőképesség viszonyát meghatározzák a bevitt adatok is:

„Az információ éppúgy hat a szervezetünkre, mint a táplálék. Válhatsz túltáplálttá, kórosan sovánnyá, és ha megromlik, akár mérgező is lehet. Nem mindegy, hogy az agyadat milyen diétán tartod!”

A Building Future – Őszi Építőipari Fórum a szakmai előadásokon kívül intenzív kapcsolatépítéssel és tesztvezetési lehetőségekkel zárult, megerősítve a rendezvény fő mottóját:

„Együttműködésből épül a jövő.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Energetika Építőipar forum neuroviológia

Up Next

A mesterséges intelligencia egyszerre kihívás és megoldás az energiarendszer számára

Don't Miss

Globális pénzügyi vezetői pozícióval erősíti budapesti központjának stratégiai szerepét a Schneider Electric

Ipar

Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen

Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja.

Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen.

Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki.

Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat

Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le:

SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt.

SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni.

SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz.

SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére.

A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat.

Kiberbiztonság és digitális integráció

Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg.

A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű.

A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják.

Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában?

A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el.

A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek.

A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel.

Több mint új frekvenciaváltó

A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon

Országszerte új lehetőségeket teremtett a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Kamarai Beszállítói Programja, amelyen idén ősszel öt helyszínen 59 nagyvállalat és 1226 beszállító 2475 tárgyalás folytatott le.

Az eddigi három rendezvénysorozaton összesen 19 helyszínen 234 nagyvállalat és 3883 regisztrált beszállító vett részt, akik 7205 megvalósult üzleti tárgyalást folytattak le. A részt vevő vállalkozások szerint szükséges a beszállítói láncok erősítése és fejlesztése. A kamarai rendszer a programsorozat részeként egy több mint 3800 vállalkozást tömörítő beszállítói adatbázist, egy informális beszállítói klasztert hozott létre, amelyet a jövőben továbbfejleszt. A kamarai hálózat egy célzott beszállítófejlesztési képzési program elindítását is tervezi. A sikeres kezdeményezés a tervek szerint 2027 őszén folytatódik.

A rendezvénysorozat célja, hogy közvetlen üzleti kapcsolatokat teremtsen a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók között, új piaci lehetőségeket nyisson a kis- és középvállalkozások előtt, valamint gyakorlati támogatást adjon az együttműködések kialakításához. A rendezvények elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit célozták, de más szektorok számára is nyitottak voltak. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által elindított, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program (mkik.hu/okbp) mára a hazai beszállítói kapcsolatok egyik meghatározó platformjává vált.

A Beszállítói Fórumok mellett a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) is támogatja a partnerkapcsolatok építését. A mesterséges intelligenciával támogatott országos, ingyenes kamarai platform összekapcsolja a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető rendszer automatikus adatkitöltéssel könnyíti a regisztrációt, és már több mint 1700 vállalkozás csatlakozott hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem

A gyergyóremetei bébiételgyártó üzem automatizálása különleges feladatot jelentett a KOB-Flex Kft. számára. A tejfeldolgozás szinte valamennyi technológiai lépését magában foglaló létesítmény irányítását Siemens vezérlésre és felügyeleti rendszerre építették.

A beruházás műszaki kihívásairól, a tejipari automatizálás sajátosságairól és az adatvezérelt gyártás lehetőségeiről id. Kozma Barnabással, a KOB-Flex Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

MM: A KOB-Flex több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszeripari automatizálásban. Melyek a vállalkozás legfontosabb tevékenységi területei?

K.B.: A KOB-Flex Kft. jelenlegi formájában 2005 óta működik családi vállalkozásként, de az általunk végzett tevékenység már legalább harmincéves múltra tekint vissza. A kilencvenes években kerültünk kapcsolatba a tejipari technológiák meghatározó nemzetközi szállítóival, köztük a Tetra Pak, az Alfa Laval és később a GEA vállalatokkal. Azóta számos beruházásban működtünk közre velük. Elsősorban komplett technológiai rendszerek automatizálásával, a különböző berendezések integrálásával és központi folyamatirányításával foglalkozunk. Egy pasztőr, szeparátor vagy homogenizátor általában saját vezérléssel érkezik, ezeket azonban össze kell hangolni a kapcsolódó tartályokkal, szivattyúkkal, szelepekkel (technológiai útvonalak) és tisztítórendszerekkel.

MM: Milyen feladatokat vállaltak a gyergyóremetei bébiételgyártó üzem megvalósításában?

K.B.: A beruházás egy hosszabb ideje nem működő tejipari létesítmény teljes technológiai megújítását jelentette. A projektben a romániai GEA volt az egyik meghatározó technológiai partner, amely dán és német szakembereket is bevont a tervezésbe. Bennünket az automatizálás megvalósításával bíztak meg. A feladat különlegességét az adta, hogy a viszonylag kis kapacitású üzem a tejfeldolgozás szinte valamennyi fontos technológiai lépését magában foglalja. A nyerstej átvételét és tárolását pasztőrözés, szeparálás, homogenizálás, majd a receptúra szerinti összetevők bekeverése követi. Ezután a termék sűrítő- és porítóberendezéseken halad keresztül, végül por alakban kerül ki a technológiából. A rendszerhez CIP-tisztítóállomások és technológiai vízellátó rendszerek is kapcsolódnak. A munkát 2021-ben kezdtük meg, de a járványhelyzet következményei és az infrastrukturális nehézségek miatt a beruházás közel öt évre nyúlt.

MM: Milyen Siemens automatizálási megoldásokra épül az üzem folyamatirányítása?

K.B.: A rendszer központi vezérlését három Siemens SIMATIC S7-1500 PLC biztosítja, amelyekhez ET 200 decentralizált I/O-modulok kapcsolódnak. A rendszerben egy S7-1214F vezérlő is helyet kapott. A technológia felügyeletét Siemens WinCC SCADA rendszer végzi, több kezelőállomással. A méreteket jól érzékelteti, hogy a rendszer 900 digitális bemenetet, 500 digitális kimenetet, 200 analóg bemenetet és 90 analóg kimenetet kezel. Emellett kilenc AS-i master segítségével intelligens szelepvezérléseket is integráltunk. Összességében mintegy 200 mérési pont, 450 vezérelt szelep, 80 szivattyú és 30 ventilátor működését kell összehangolni.

A legnagyobb kihívást nem önmagában az I/O-pontok száma jelentette, hanem a különböző beszállítóktól érkező technológiai berendezések vezérléseinek összekapcsolása és szinkronizálása. A Siemens rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló gépegységek egységes folyamatirányítás alatt működjenek.

MM: Hogyan lehet egy ilyen összetett technológiát áttekinthetően irányítani?

K.B.: Az üzem két nagyobb egységre tagolódik. Az egyikben a tej alapfeldolgozása, a másikban a sűrítés és a porítás történik. A két terület fizikailag elkülönül, de ugyanazt a WinCC felügyeleti rendszert használja, így a kezelők mindkét technológiai egység működéséről információt kapnak. Az automatizálásnak köszönhetően a teljes technológia működtetéséhez négy operátori felület elegendő.

A rendszerben 19 termelési folyamatot alakítottunk ki, amelyek egyenként 10–150 elemi lépésből állhatnak. Ezekhez öt automatizált tisztítási folyamat kapcsolódik. A vezérlés gondoskodik a megfelelő anyagáramlási útvonalak kialakításáról, a szelepek és szivattyúk működtetéséről, valamint a technológiai műveletek sorrendjének betartásáról.

MM: A bébiételgyártásban különösen fontos a higiénia és a visszakövethetőség. Milyen megoldásokat alkalmaztak?

K.B.: Az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények az automatizálási rendszer fizikai kialakítását is meghatározzák. Rozsdamentes kapcsolószekrényeket, kábelcsatornákat és szerelvényeket alkalmazunk, a terepi eszközök pedig legalább IP65 védettségűek.

A technológiai tisztításokat automatizált CIP-rendszerek végzik. A visszakövethetőséget a Siemens WinCC felügyeleti rendszerhez kapcsolódó naplózási megoldásaink biztosítják. Minden termelési és tisztítási folyamat egyedi azonosítót kap, és automatikusan rögzítjük a kezdési és befejezési időpontokat, a kezelői beavatkozásokat és azonosításokat, valamint a technológiai eseményeket és a felügyelet által képzett hibákat. Az adatok eseménylisták és grafikus trendek formájában is visszakereshetők, ami a minőségbiztosítás számára különösen fontos.

MM: Hogyan kapcsolódik a gyártásirányítás a vállalatirányítási rendszerhez?

K.B.: A kapcsolatot egy közös SQL-alapú adatbázison keresztül valósítottuk meg. A vállalatirányítási rendszerből érkeznek a gyártási tervek és a receptúrák, amelyek alapján az operátorok kiválaszthatják az elvégzendő műveleteket. A technológiai rendszer pedig visszaszolgáltatja a megvalósult gyártási folyamatok adatait. Az automatizálási rendszer recept adatbázissal teszi rugalmassá a termelés tervezés és irányítási feladatainak végrehajtását.

MM: Milyen eredményeket hozott a beruházás, és milyen további tejipari referenciákkal rendelkeznek?

K.B.: Gyergyóremetén egy korszerű, magas automatizáltságú üzem jött létre, amelyben a tejfeldolgozás, a sűrítés és a porítás egységes irányítás alatt működik. A por alakú termék már eljutott a forgalmazhatóság szintjére, a végső bébiételtermék bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések és engedélyezési folyamatok pedig még zajlanak.

A magyar tejiparban számos Siemens-alapú automatizálási projektet valósítottunk meg. Jó példa erre a Tolnatej, ahol a közvetlen tejfeldolgozáshoz kapcsolódó automatizálási feladatok jelentős részét mi végeztük. A biztonságos működést egységes programozási megoldásokkal, On-Line távoli támogatással és helyszíni szervizszolgáltatással biztosítjuk.

Ügyfeleink döntő többségének rendszereihez online is hozzá tudunk férni, így gyors és szakszerű segítséget adunk a hibakeresésben vagy a technológiai problémák megoldásában. (a program minden munkatársunk számára egyenértékűen értelmezhető, a segítség nem személy függő!)

MM: Milyen új fejlesztési irányokat látnak az ipari automatizálásban?

Egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő technológiai adatok hatékonyabb felhasználására. Sok üzemben már rendelkezésre állnak a szükséges mérési információk, de ezek elemzése és áttekinthető megjelenítése még nem megfelelő. Olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek egy-egy technológiai folyamat teljes lefutását, a hőmérsékleti és áramlási adatokat, valamint a kapcsolódó eseményeket egyetlen képernyőn vagy jelentésben jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a minőségellenőrzést és a hibák feltárását. Különösen fontos terület az erőforrás-felhasználás optimalizálása. Több tejüzemben már folyamatonként mérjük a frissvíz-felhasználást. Van olyan partnerünk, ahol az adatok elemzésével és a technológiai folyamatok optimalizálásával statisztikailag napi 100 köbméteres vízmegtakarítást tudtak kimutatni.

Az automatizálás ma már jóval többet jelent a gépek vezérlésénél. A Siemens-alapú folyamatirányítás, a megfelelő adatgyűjtés és az információk intelligens feldolgozása a termelékenység növeléséhez, a minőségbiztosítás javításához és az üzemeltetési költségek csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.

www.siemens.hu, kob-flex.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!