Connect with us
Hirdetés

Ipar

Így reagálnak az energiakrízisre a hazai cégek

hazai

Szigetelés, nyílászárók cseréje, megújuló energia.

A gyorsan változó energiaárak és a fenntarthatóság előtérbe kerülése lépésre ösztönzik a hazai vállalkozásokat is. A Schneider Electric friss felméréséből többek között kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már megvalósított ilyen irányú fejlesztést, vagy éppen folyamatban van náluk a beruházás. A válaszokból az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és a fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért.

A felmérés alapján, a válaszadók közel felénél már megvalósult, negyedénél pedig folyamatban van energiahatékonysági fejlesztés.  Mindössze öt százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni a fejlesztéshez szükséges forrást. Akiknek terveik között szerepel ilyen jellegű beruházás, azoknak kétharmada legfeljebb tízmillió forintot szánna rá, míg a többiek 10 és 100 millió forint közötti összeget fordítanának erre.

Legnagyobb előny a költségcsökkentés

Az energiahatékonysági beruházások legnagyobb előnyét a Schneider Electric kutatása során megkérdezettek 60 százaléka egyértelműen a költségek csökkentésében látja. Ugyanakkor 20-20 százalék jelölte meg a fenntarthatósági célok teljesítését, illetve a folyamatok hatékonyabbá tételét elérendő célként.

A kutatásban résztvevők közül a legtöbben – 70 százalék – a nyílászárók cseréjét vagy az épület szigetelését végezték el, vagy tervezik a jövőben. Hasonlóan magas azok aránya – a megkérdezettek mintegy kétharmada –, akik megújuló energiaforrást is bevontak, vagy bevonnának az energiamixbe.

A válaszadók valamivel több mint fele pedig az elavult, korszerűtlen gépek lecserélésébe is befektet az energiahatékonyság javítása érdekében, míg a fűtő- és hűtőberendezések cseréjét a felmérésben résztvevők 45 százaléka jelezte.

A felmérésből az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért. Fogyasztásmérők telepítéséről, valamint a régiek modernebb eszközökre cseréléséről a válaszadók negyede számolt be, míg korszerű épületautomatikai rendszert ötödük telepített. A megkérdezettek ötöde nyilatkozott arról is, hogy átállt az elektromos áram használatára a gépek üzemeltetésénél.

Meghatározó szempont a gyártó hírneve

Több tényező is számottevő mértékben befolyásolja, hogy az energiahatékonysági beruházás során milyen termékeket, eszközöket választanak a hazai vállalkozások. A legfontosabb szempont, amit a válaszadók kétharmada emelt ki, hogy a piacon ismert és elismert legyen a gyártó, amelynek a megoldását használják. Majdnem ilyen fontos tényező, hogy mit javasol a kivitelező, valamint a biztonság is elsődleges (ennél a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). A minőségi és gyors segítséget nyújtó szervizhálózatot a megkérdezettek 40 százaléka említette fontos szempontként, ugyanakkor mindössze öt százalék volt azok aránya, akiknek az ár a legfontosabb tényező.

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy a kivitelezőről milyen szempontok alapján döntenek a vállalkozások egy energiahatékonysági beruházás során. A legtöbben – a válaszadók 40 százaléka – ajánlás útján keres meg lehetséges kivitelezőket. A válaszadók 30 százaléka tendert ír ki a feladat elvégzésére, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik régi kapcsolat, vagy ismeretség alapján választanak.

A fogyasztás mérése, az adatok gyűjtése segít az okos döntésben

„A Világgazdasági Fórum elemzése szerint napjainkban az energia mintegy 60 százaléka elvész, vagy elpazarolják, ezért a digitális technológiák és a villamos áram fokozott használata kulcsfontosságú az éghajlati és energiaválságok kezelésében. Ahogy a kutatásból is látszik, a hazai vállalkozások többsége az első lépéseket már megtette, vagy most teszi meg az energiahatékonyabb működés felé.  Épületek digitalizálásával, a fogyasztás mérésével és irányításával például a szigeteléshez mérhető energiamegtakarítás érhető el úgy, hogy az ilyen fejlesztések költsége alig több mint a szigetelés egy tizede. Hazai példa is van arra, hogy intelligens mérőberendezésekkel és az általunk szállított energiamenedzsment rendszerrel akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban.

– mutatott rá Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

  • Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
  • Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
  • Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
  • Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
  • Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss