A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban elért tudományos eredményeket hasznosító, röntgenspektroszkópiai fejlesztéssel foglalkozó magyar startup cég, a LynXes Innovation Kft. idén ősszel az Európai Innovációs Tanács (EIC) rangos Accelerator kiírásán nyert el pályázati támogatást, amihez hasonló magyar pályázónak legutóbb három éve sikerült.
Az általuk kifejlesztett eszköz eddig csak nemzetközi nagyberendezéseknél, méregdrágán elvégezhető anyagvizsgálati méréseket tesz széles körben elérhetővé, egyszerűen és olcsón.
A Vankó György vezette Femtoszekundumos Spektroszkópiai és Röntgenspektroszkópiai „Lendület” Kutatócsoport egy ERC-pályázat segítségével, a 2010-es években kezdte el azokat a kutatásokat, amelyek járulékos eredményeként állt elő a fenti laboratóriumi eszköz, amely forradalmasíthatja az anyagvizsgálati kutatásokat. A fejlesztés olyan nagy energiafelbontású röntgenspektroszkópiákon alapuló elemzéseket tesz lehetővé laboratóriumi méretekben mind az akadémiai, mind az ipari felhasználók számára, amelyek korábban szinte kizárólag nagy nemzetközi kutatási infrastruktúráknál, számottevő összegeket felemésztő (jellemzően néhány 10 000 euró/nap) mérési időben voltak megvalósíthatók. Ezek a vizsgálatok eddig nyilvánvalóan korlátozottan voltak elérhetők számos laboratórium számára, így az új fejlesztés hatalmas lehetőségeket rejt, demokratizálva az eddig méltatlanul háttérbe szorult röntgenspektroszkópiai technikákat.
A fejlesztések eredményeként elérhetővé tett mérési megoldások részletes, elemspecifikus információkat nyújtanak új anyagok elektronszerkezetéről, az atomok közötti kötésekről, amit számos olyan területen hasznosítani lehet, mint például az energiaipar, a zöld kémia, a hulladékkezelés, az informatikai anyagok fejlesztésével foglalkozó szektor, a biotechnológia ipar stb.
A technológiatranszfer megvalósítása érdekében az eredmény megfelelő jogi védelme után a végső termék kifejlesztését és piacra vitelét a Wigneres kutatók (Németh Zoltán és Vankó György) által alapított LynXes Innovation Kft. folytatja. A LynXes Innovation Kft. két éve kezdett felkészülni az Európai Innovációs Tanács pályázatára, amit hónapokon át tartó, több körös versenyben sikerült elnyernie idén ősszel. A pályázat rangját mutatja, hogy a nyerési esély körülbelül 6%.
A cég továbbra is szorosan együttműködik a HUN-REN Wigner FK kutatóival, hiszen a cél nem csak a fejlesztés piacra vitele, hanem a készülék alkalmazásával új tudományos eredmények elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé
A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.
A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.
A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.
Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.
„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”
– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.
„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”
– ismertette.
Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.
„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”
– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.
„Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak”
– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.
Állami támogatás adhat lendületet
A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.
Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.
Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery
A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.
A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.
Mi az, ami visszatart?
Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.
Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.
A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.
A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói
A tavalyi sikeres debütálás után, idén november 13-án második alkalommal rendezik meg a Kőbányai SzakmaFesztet, ahol az érdeklődők megismerhetik Kőbánya gazdag, változatos munkáltatói arcát, a helyi kulturális életet és a kerület meghatározó cégeinek vállalati és üzleti kultúráját.
A KÖKI Bevásárlóközpontban olyan közismert, a városrészt székhelyüknek tekintő vállalatok munkáltatói márkái mutatkoznak be, mint az Aalberts, a Bosch, a Ceva-Phylaxia, a Continental, a Dreher, az Egis, a Hungaropharma vagy a Richter, illetve munkáltatói szerepkörben jelenik meg a Kőbányai Önkormányzat. Ezek a munkahelyek több mint száz szakmának, több mint ezer pozíciónak és számtalan fejlődési lehetőségnek adnak teret. A Kőbányai SzakmaFesztet az országosan is egyedinek számító kőbányai szektorközi együttműködés, az X-GAIN hívta életre.
A 70 ezer lakosú Kőbánya Budapest mértani közepe, nem véletlenül számos globális nagyvállalat magyarországi otthona, ezzel több ezer kerületi és nem helyi lakos munkahelye. Vitathatatlan páratlan ipari öröksége, a szakmai hagyományokon túl itt találhatóak a budapesti építészeti kultúra meghatározó elemei: a századfordulós műemlékektől a legmodernebb irodaházakig, mindemellett a főváros egyik legnagyobb zöld felületű kerülete, és több népszerű sportrendezvény helyszíne. Még mindig akadnak azonban, akik nem ismerik Kőbánya gazdag kulturális életét, illetve a kerület legfontosabb munkáltatóinak vállalati kultúráját. A folyamatos fejlődéshez ad lendületet a Kőbánya Gazdaságfejlesztési és Innovációs Tanács, azaz az X-GAIN tevékenysége. Az önkormányzat, a vállalati szféra és helyi közösségi szereplők Kőbánya hivatalos alapításának 150. évfordulójára készülve fogtak össze. A X. kerület 10 kiemelt nagyvállalata és a városvezetés közreműködésével 2022 tavaszán elindított tematikus platformban hatvannál is több aktív résztvevő dolgozik helyi megoldásokon; az infrastruktúrától és mobilitástól kezdődően, az egészséges életmódot és önkéntességet támogató programokon át, a helyi innováció és startup kultúra, valamint a hivatásválasztás elősegítéséig. Kiemelt terület a kerületi cégek közötti együttműködés, kommunikáció és fejlesztési koordináció.
A Kőbányai SzakmaFesztet – amely az X-GAIN 2023-ban életre hívott kezdeményezése – a tavalyi hagyományteremtő alkalom után idén új helyszínen, a KÖKI Bevásárlóközpontban szervezik meg. Az X-GAIN tagjai kiemelten fontosnak tartották, hogy a hagyományos kiállításokkal, állásbörzékkel szemben az érdeklődők ne egy rendezvénytérben, hanem olyan forgalmas csomópontban találkozzanak a munkalehetőségekkel, ahol egyébként is rendszeresen megfordulnak.
A helyi közösségek és értékek szerepének átértékelésével, a „tizenötperces városok” víziójának elterjedésével egyre fontosabb a munkavállalók közvetlen környezetében található munkahelyek megismerése és bemutatása. A Kőbányai SzakmaFeszt nem csupán állásbörze, ahol az érdeklődők ezernél is több pozíció közül válogathatnak, hanem a vállalati, az üzleti és helyi kultúra találkozási pontja is. A szervezők kiemelt célja, hogy a helyi központú nagyvállalatok üzleti és vállalati kultúrájukat bemutathassák, hogy a kőbányai lakosok és az itt dolgozók minél többet megtudjanak arról, milyen náluk, és a kerületben dolgozni, miközben a helyi kulturális lehetőségekről is tájékozódhatnak.
A rendezvényen az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a vállalatok kínálta szakmákba, és kérdéseikre azonnal választ kaphatnak a cégek képviselőitől. Emellett a látogatókat ingyenes karrier- és életvezetési tanácsadással is várják. A szervezők játékkal is segítik a látogatók és a kiállítók közötti kapcsolatfelvételt a „SzakmaFeszt útlevél” segítségével. A rendezvényt további szimulációk és interaktív játékok is színesítik majd.