Ipar

Akár 2000 milliárd dollárt is megtakaríthat a világgazdaság tudatosabb energiamenedzsmenttel

schneider

A Világgazdasági Fórum friss jelentése szerint az energiatakarékos megoldások alkalmazása, az energiahatékonyság növelése és az értékalapú együttműködések révén akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is elérhet a globális gazdaság.

A Schneider Electric a szervezet január 1519. közötti davosi konferenciája kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a már rendelkezésre álló technológiák sokkal szélesebb körű alkalmazására van szükség ahhoz, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Az éghajlatváltozás gyorsulása, a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása, valamint az ezekből adódó kockázatok eredményes kezelésére vonatkozó igény hatására a fenntarthatóság és az energiapiaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás mind a vállalatoknál, mind a kormányoknál a legfontosabb feladatok közé kerültek az elmúlt években. Ebben a helyzetben rendezik meg idén január 15–19. között a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat több magas rangú vezetője is részt vesz.

„Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Jelenleg a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek keltik fel leginkább mindenki érdeklődését. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiák – a megújulóenergia-termeléstől a digitalizációt és az elektrifikációt támogató eszközökig, amelyekkel jelentősen növelhető az energiahatékonyság – már most számottevő mértékben csökkenthetik a kibocsátást. Nincs időnk a holnap megoldásaira várni, amikor a mostaninál sokkal többet tudunk elérni azzal is, ami ma rendelkezésünkre áll”

– hangsúlyozta Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a vállalat tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását.

A magánszektor intézkedései kulcsfontosságúak a kibocsátás csökkentésében. Bíztató, hogy az üzleti világ egyre inkább elkötelezi magát a fenntarthatóság és a szén-dioxid-mentesítés mellett. Ezt mutatja az is például, hogy 2024 januárjára világszerte már több mint 4200 vállalat tűzött ki a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezés által validált kibocsátás-csökkentési célokat.

Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelem irányult az energiahatékonyság növelésében rejlő lehetőségekre. A Schneider Electric a Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködve tavaly nyáron nagyszabású konferenciát szervezett a témában, amelyen 46 kormány képviselői vettek részt. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

Kibocsátás-csökkentés a teljes ellátási láncban

A klímavédelmi célok megvalósításához szintén fontos lenne a vállalatok „Scope3” kibocsátásának hatékony kezelése. Az ENSZ Global Compact nevű szervezetének elemzése szerint a cégek CO2-kibocsátásának több mint 70 százalékát a szervezetek értékláncai adják.

A globális ellátási lánc elmúlt néhány évben tapasztalt zavarai is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a téma is előtérbe kerüljön a vállalatoknál. A Schneider Electric és a Women Action Sustainability (WAS) tavalyi jelentéséhez megkérdezett vállalatvezetők több mint kétharmada azt mondta, hogy a jogszabályi változások arra késztetik őket, hogy az ellátási láncuk részét képező partnerekkel közösen dolgozzanak ki dekarbonizációs terveket. A válaszadók jelezték azt is, hogy a befektetők, illetve pénzügyi szervezetek részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az ellátási lánc szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos információkra.

„Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek komolyan gondolják a szén-dioxid-mentesítést, a saját működésükön túlra kell tekinteniük, és a teljes értékláncukkal kell foglalkozniuk. Fel kell ismerniük, hogy a beszállítók, ügyfelek és egyéb üzleti partnerek ösztönzése és támogatása az energiahatékonyság növelésében, valamint a tiszta energia beszerzése a megoldás fontos részét képezik”

– mutatott rá Olivier Blum, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss