A zöldtetőktől az intelligens épületirányítási rendszerekig, sok módja van a fenntarthatóság aktív alkalmazásának nem csak a háztartásokban, hanem akár az ipari hűtőkamrák üzemeltetésében is.
Napjainkban a fenntartható építészet az építőipar egyik meghatározó területe. Nemcsak otthonaink és irodáink, hanem ipari létesítmények, így például a hűtőkamrák építésekor is egyre nagyobb figyelmet fordítunk az energiahatékonyságra és a környezetbarát megoldásokra.
A BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) és a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) két elismert nemzetközi minősítési rendszer, melyek célja az épületek fenntarthatóságának értékelése. De hogyan lehet alkalmazni ezeket a kritériumokat a hűtőkamrák építésénél?
Mindkét minősítési rendszer támogatja a fenntartható építészet alapelveit valamint gyakorlatát, és fontos szerepet játszik a globális építőiparban a környezetvédelmi célok elérésében.
A zöldtető mint hűtő felület
Manapság egyre divatosabb az épületekre zöldtetőt telepíteni. Ez nem csak a környezeti hatásokat mérsékli, hanem hozzájárul az épület hőszigeteléséhez is, csökkentve ezzel a hűtési költségeket. Ami a lakó- vagy irodaházakon működik, miért ne működhetne a hűtőaggregátokon egy hűvös, árnyékos környezetben?
Intelligens épületirányítási rendszerek alkalmazása
Az IoT-alapú szenzorok és vezérlők segítségével a hűtőkamrák és hűtőkonténerek energiafogyasztása optimalizálható, és távolról is monitorozható. Az épület tervezője kiválóan össze tudja hangolni az ez irányú igényeket.
Megújuló energiaforrások alkalmazása
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a zöld energia ellátás, napelemek, szélgenerátorok vagy geotermikus rendszerek alkalmazásával a hűtőkamrák energiafogyasztását kompenzálhatjuk vagy akár teljes mértékben fedezhetjük. Nyilván ez függ a beépített kapacitástól és a fennálló energiafogyasztás mértékétől.
Telepített hűtőkamrák működés közben
A hűtőközeg környezeti lábnyomának csökkentése
Köztudott, hogy a hagyományos hűtőközegek jelentős környezeti károkat okozhatnak, például ózonréteg-elvékonyodást vagy üvegházhatást. Az új generációs hűtőközegek, például a CO2 vagy a hidrofluoralkén alapú közegek, kisebb környezeti hatással bírnak. Ezeknek a fenntartható hűtőközegeknek a használata nemcsak a környezeti lábnyom csökkentésében segít, hanem gyakran energiahatékonyabb működést is biztosít.
A legegyszerűbb mód: passzív hűtés
Az egyik legegyszerűbb megoldás a passzív hűtés: A természetes szellőzéssel, a növényzet és a korszerű építőanyagok kombinációjával a hűtőkamrák gépészeti rendszereinek passzív hűtése is megvalósítható, ami jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Megállapítható tehát, hogy az épületek hűtéstechnikájában alkalmazott fenntartható megoldások széles skálájának köszönhetően egyre hatékonyabbá és környezetbarátabbá válik az ipari hűtés is. A zöldtetők, az intelligens épületirányítási rendszerek és a megújuló energiaforrások alkalmazása jelentős lépés a fenntartható jövő felé. A hűtőközeg környezeti lábnyomának csökkentése és a passzív hűtési megoldások kiaknázása pedig további lehetőségeket kínál a környezettudatos hűtéstechnikában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!