Ipar
2030-ra a teljes irodapiac 30%-át teszik ki az üzemeltetett coworking irodák
Míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas coworking irodákban dolgozni világszerte.
A cégek skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen kiszolgált környezetet keresnek, a jelenlegieknél sokkal rugalmasabb szerződési feltételekkel. A globális trendek hatására a magyar irodapiac is jelentős változásokon megy keresztül. A Budapestre érkező Puzl CowOrKing szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák hazai piacán még jelentős a kiaknázatlan potenciál.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy a coworking egyenlő azzal, hogy digitális nomádok és szabadúszók bérelnek íróasztalokat. A coworking piac ehelyett egyre inkább a teljes körű szolgáltatást nyújtó flexibilis munkaterületek felé mozdul el, az üzemeltetett rugalmas irodák irányába, amelyek akár 100+ fős csapatok számára is kínálhatnak irodákat vagy munkaállomásokat magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal.
Irodaparkok helyett dinamikus coworking?
Az irodahelyiségek piaca jelenleg a legnagyobb átalakuláson megy keresztül a fehérgalléros forradalom óta. A hibrid munkavégzés és a networking felértékelődése miatt nagyobb a kereslet a rugalmas munkaterületek, de a plusz szolgáltatások iránt is. Ez arra készteti a cégeket, hogy újragondolják hosszú távú (5+ éves) bérleteiket az üvegkocka típusú irodaparkokban. Rugalmasabb, skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen szolgáltatott környezetet keresnek. Az is fontos szempont, hogy a pénz ne álljon eszközökben, például irodaberendezésben, és a hosszútávú bérleti szerződések helyett legyen könnyű reagálni a piaci változásokra.
Az üzemeltetett coworking irodában a bérlők kizárólag az üzletre kell, hogy koncentráljanak, míg a szolgáltató gondoskodik az összes lényeges működtetési feladatról. „Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégek is nagyra becsülik ezeket az all-inclusive, teljesen felszerelt és berendezett munkaterületeket, amelyek a rugalmasan alakítható irodák mellett valódi üzleti közösséget és fontos szolgáltatásokat is kínálnak a csupasz négyzetméterek bérbeadása helyett” – mondja Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing alapító ügyvezetője.
Így nem meglepő, hogy a rugalmas irodák piaca a következő 8 évben várhatóan évi 14,9% és 19,2% közötti átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) fog elérni.
Ez a munkavállalók tekintetében azt jelenti, hogy míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas irodákban dolgozni. Így a rugalmas irodák és a coworkingek – melyek átlag 30-70 fős cégeket szolgálnak ki – 2030-ra a jelenlegi 2,5%-ról a globális irodahelyiség-piac 30%-át fogják elérni. (DeskMag Global Coworking Survey) (CBRE H1 2024 European Flex Ofice Market report)
„Az üzemeltetett coworking az USA-ban a mainstream irányba mozdult el, Észak-Európa és Délkelet-Ázsia pedig követik ezt. A közép-kelet-európai régió általában 3-5 évvel lemarad az ingatlanpiaci trendekhez képest, így hamarosan itt is láthatunk majd egy nagyobb elmozdulást”
– mondja Taittinger.
A hazai piac és a nemzetközi trendek
A magyar piacon jellemzően kisebb coworking irodák találhatók, amelyek szabadúszókat, digitális nomádokat, valamint kis IT- és startup csapatokat vonzanak. Az elmúlt 5 évben itthon csökkent a coworking irodákat bérlő cégek száma. Ez nem a vállalatok érdeklődésének hiánya miatt alakult így, hanem mert a rugalmas iroda szolgáltatók nem tudtak elég tőkét bevonni az impozáns terek és megteremtéséhez, a piac stagnált. Ez egyelőre ellentétes a globális trendekkel.
A teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák piacán jelentős a kiaknázatlan potenciál, mivel ez a típus kevesebbért nyújt többet. Ár összehasonlítás alapján a rugalmas iroda – bár elsőre drágábbnak tűnhet – általában olcsóbb, mint egy hagyományos A vagy B osztályú iroda vagy egy lakásiroda. Nincsenek extra négyzetméterek, nincsenek menedzsment-díjak, berendezési költségek, irodavezetői munkadíj, villanyszámla, internet, takarítás, karbantartás stb.
“A Puzl CowOrKing irodáiban a hatékonyságot és együttműködést elősegítő elrendezés, az egyedi design, a gyors internet, a takarítás, karbantartás, irodai eszközök, a teljesen felszerelt konyha, a megfelelő számú tárgyaló mind benne van a bérleti díjban, nincsenek további költségek. Ezek egy A osztályú épület teljes költségeihez viszonyítva átlagosan 30%-kal kedvezőbb árban érhetők el”
– magyarázza Thibaut Taittinger.
Ahogy növekszik a munkaterületek rugalmassága iránti kereslet, úgy nő a bérleti szerződések rugalmassága iránti igény is. Érdekesség, hogy a coworking piacon nem a szerződések hossza változik (hiszen már most is vannak 1-3 éves szerződések), de a szerződési feltételekben megjelenő rugalmasság – mint például a bővítés vagy csökkentés lehetősége, egy másik irodába költözés ugyanazon szolgáltató területén belül, ugyanazon kondíciók mellett – egyre fontosabbá válik. A Puzl CowOrKing szakértői szerint a piaci trendekre leggyorsabban válaszoló coworking szolgáltatók az ingatlanokat és szolgáltatásaikat ezekhez az újonnan megjelent igényekhez igazítják, így ők lehetnek a piac trendszetterei.
Az Egyesült Királyságban megkérdezett iroda-bérbeadók 10%-a azt jósolja, hogy portfóliója 2030-ra szinte teljes egészében (91-100%) rugalmas vagy közösségi munkaterületből fog állni, szemben a jelenlegi 3%-kal. A kereslet kielégítése és a bérlői igények teljesítése érdekében a bérbeadók több mint fele (52%) úgy gondolja, hogy irodaházaikat át kell tervezni vagy fel kell újítani. (Coworkinginshights.com)
A coworking mint üzleti koncepció
A coworking mint üzleti koncepció felnőtt, eltávolodott attól, hogy csak szabadúszókat és digitális nomádokat szólítson meg: mára könnyedén akár 100+ fős cégeket is ki tud szolgálni. A magyar rugalmas irodapiac jelenlegi stagnálása is változni fog a globális munkatér-trendek hatására. A változás kulcsa pedig a hozzáadott szolgáltatásokban rejlik, amelyek megkönnyítik
vállalkozások életét és időt és extra költségeket takarítanak meg számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.
Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Shot of Data Center With Multiple Rows of Fully Operational Server Racks. Modern Telecommunications, Cloud Computing, Artificial Intelligence, Database, Super Computer Technology Concept.
Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.
„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban”
– mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.
„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat”
– tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást
Energiaelosztási szervizszolgáltatások az üzemkiesések minimalizálásáért.
Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.
Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.
Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.
Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás
Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.
Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.
A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.
Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.
Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez
A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.
Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.
Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások
A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.
A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.
A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.
„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is”
– összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez
A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.
A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.
A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.
Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.
A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Egészség2 hét ago
A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá
-
Gazdaság2 hét ago
Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Harmadik alkalommal indul az Anti-Scam Month kampány, új jelentés mutatja be a többeszközös csalások fejlődését
-
Gazdaság2 hét ago
Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése
-
Gazdaság2 hét ago
AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása
-
Mozgásban2 hét ago
Történelmi magyar siker – Molnár Martin pole-pozícióban a Hungaroringen
-
Egészség1 hét ago
Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében




