Ipar
2030-ra a teljes irodapiac 30%-át teszik ki az üzemeltetett coworking irodák
Míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas coworking irodákban dolgozni világszerte.
A cégek skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen kiszolgált környezetet keresnek, a jelenlegieknél sokkal rugalmasabb szerződési feltételekkel. A globális trendek hatására a magyar irodapiac is jelentős változásokon megy keresztül. A Budapestre érkező Puzl CowOrKing szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák hazai piacán még jelentős a kiaknázatlan potenciál.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy a coworking egyenlő azzal, hogy digitális nomádok és szabadúszók bérelnek íróasztalokat. A coworking piac ehelyett egyre inkább a teljes körű szolgáltatást nyújtó flexibilis munkaterületek felé mozdul el, az üzemeltetett rugalmas irodák irányába, amelyek akár 100+ fős csapatok számára is kínálhatnak irodákat vagy munkaállomásokat magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal.
Irodaparkok helyett dinamikus coworking?
Az irodahelyiségek piaca jelenleg a legnagyobb átalakuláson megy keresztül a fehérgalléros forradalom óta. A hibrid munkavégzés és a networking felértékelődése miatt nagyobb a kereslet a rugalmas munkaterületek, de a plusz szolgáltatások iránt is. Ez arra készteti a cégeket, hogy újragondolják hosszú távú (5+ éves) bérleteiket az üvegkocka típusú irodaparkokban. Rugalmasabb, skálázhatóbb, ugyanakkor teljeskörűen szolgáltatott környezetet keresnek. Az is fontos szempont, hogy a pénz ne álljon eszközökben, például irodaberendezésben, és a hosszútávú bérleti szerződések helyett legyen könnyű reagálni a piaci változásokra.
Az üzemeltetett coworking irodában a bérlők kizárólag az üzletre kell, hogy koncentráljanak, míg a szolgáltató gondoskodik az összes lényeges működtetési feladatról. „Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégek is nagyra becsülik ezeket az all-inclusive, teljesen felszerelt és berendezett munkaterületeket, amelyek a rugalmasan alakítható irodák mellett valódi üzleti közösséget és fontos szolgáltatásokat is kínálnak a csupasz négyzetméterek bérbeadása helyett” – mondja Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing alapító ügyvezetője.
Így nem meglepő, hogy a rugalmas irodák piaca a következő 8 évben várhatóan évi 14,9% és 19,2% közötti átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) fog elérni.
Ez a munkavállalók tekintetében azt jelenti, hogy míg 2020-ban 1,95 millió, 2028-ra már 8,65 millió fő fog rugalmas irodákban dolgozni. Így a rugalmas irodák és a coworkingek – melyek átlag 30-70 fős cégeket szolgálnak ki – 2030-ra a jelenlegi 2,5%-ról a globális irodahelyiség-piac 30%-át fogják elérni. (DeskMag Global Coworking Survey) (CBRE H1 2024 European Flex Ofice Market report)
„Az üzemeltetett coworking az USA-ban a mainstream irányba mozdult el, Észak-Európa és Délkelet-Ázsia pedig követik ezt. A közép-kelet-európai régió általában 3-5 évvel lemarad az ingatlanpiaci trendekhez képest, így hamarosan itt is láthatunk majd egy nagyobb elmozdulást”
– mondja Taittinger.
A hazai piac és a nemzetközi trendek
A magyar piacon jellemzően kisebb coworking irodák találhatók, amelyek szabadúszókat, digitális nomádokat, valamint kis IT- és startup csapatokat vonzanak. Az elmúlt 5 évben itthon csökkent a coworking irodákat bérlő cégek száma. Ez nem a vállalatok érdeklődésének hiánya miatt alakult így, hanem mert a rugalmas iroda szolgáltatók nem tudtak elég tőkét bevonni az impozáns terek és megteremtéséhez, a piac stagnált. Ez egyelőre ellentétes a globális trendekkel.
A teljes körű szolgáltatást nyújtó coworking irodák piacán jelentős a kiaknázatlan potenciál, mivel ez a típus kevesebbért nyújt többet. Ár összehasonlítás alapján a rugalmas iroda – bár elsőre drágábbnak tűnhet – általában olcsóbb, mint egy hagyományos A vagy B osztályú iroda vagy egy lakásiroda. Nincsenek extra négyzetméterek, nincsenek menedzsment-díjak, berendezési költségek, irodavezetői munkadíj, villanyszámla, internet, takarítás, karbantartás stb.
“A Puzl CowOrKing irodáiban a hatékonyságot és együttműködést elősegítő elrendezés, az egyedi design, a gyors internet, a takarítás, karbantartás, irodai eszközök, a teljesen felszerelt konyha, a megfelelő számú tárgyaló mind benne van a bérleti díjban, nincsenek további költségek. Ezek egy A osztályú épület teljes költségeihez viszonyítva átlagosan 30%-kal kedvezőbb árban érhetők el”
– magyarázza Thibaut Taittinger.
Ahogy növekszik a munkaterületek rugalmassága iránti kereslet, úgy nő a bérleti szerződések rugalmassága iránti igény is. Érdekesség, hogy a coworking piacon nem a szerződések hossza változik (hiszen már most is vannak 1-3 éves szerződések), de a szerződési feltételekben megjelenő rugalmasság – mint például a bővítés vagy csökkentés lehetősége, egy másik irodába költözés ugyanazon szolgáltató területén belül, ugyanazon kondíciók mellett – egyre fontosabbá válik. A Puzl CowOrKing szakértői szerint a piaci trendekre leggyorsabban válaszoló coworking szolgáltatók az ingatlanokat és szolgáltatásaikat ezekhez az újonnan megjelent igényekhez igazítják, így ők lehetnek a piac trendszetterei.
Az Egyesült Királyságban megkérdezett iroda-bérbeadók 10%-a azt jósolja, hogy portfóliója 2030-ra szinte teljes egészében (91-100%) rugalmas vagy közösségi munkaterületből fog állni, szemben a jelenlegi 3%-kal. A kereslet kielégítése és a bérlői igények teljesítése érdekében a bérbeadók több mint fele (52%) úgy gondolja, hogy irodaházaikat át kell tervezni vagy fel kell újítani. (Coworkinginshights.com)
A coworking mint üzleti koncepció
A coworking mint üzleti koncepció felnőtt, eltávolodott attól, hogy csak szabadúszókat és digitális nomádokat szólítson meg: mára könnyedén akár 100+ fős cégeket is ki tud szolgálni. A magyar rugalmas irodapiac jelenlegi stagnálása is változni fog a globális munkatér-trendek hatására. A változás kulcsa pedig a hozzáadott szolgáltatásokban rejlik, amelyek megkönnyítik
vállalkozások életét és időt és extra költségeket takarítanak meg számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát
Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.
A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.
Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.
A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig
A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.
A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.
A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság
Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.
A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.
A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz
Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.
Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).
„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”
– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.
„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ingyenes online webinársorozat a műanyag-feldolgozás jövőjéről
Automatizálás, robotika, mesterséges intelligencia, energiahatékonyság és minőségellenőrzés: 16 vállalat mutatja be gyakorlati megoldásait a japán Matsui ingyenes online rendezvényén, magyar felirattal, november 18–19-én és december 9–10-én.
Gyakorlati válaszok a műanyag-feldolgozó ipar kihívásaira
A munkaerőhiány, a szakképzett dolgozók számának csökkenése és a növekvő gyártási költségek világszerte – így Magyarországon is – komoly kihívást jelentenek a műanyag-feldolgozó üzemek számára. Ezekre a problémákra kínálnak gyakorlati megoldásokat a Smarter Molding Factory Webinar Week 2026 online szakmai rendezvény előadásai, amelyeket a japán Matsui Mfg. Co., Ltd. szervez.
A kétnapos webinársorozat során 16 vállalat szakértői tartanak egyenként 25 perces előadásokat. A program olyan aktuális ipari témákat ölel fel, mint a gyártásautomatizálás és a robotika, a digitális átállás és az adatvezérelt működés, a mesterséges intelligenciával támogatott folyamatirányítás, valamint az energiahatékonyság és a minőségellenőrzés.
Az ingyenesen megtekinthető előadások angol nyelven zajlanak, de 35 nyelven, köztük magyarul is elérhető felirat segíti a követést.
Automatizálás, mesterséges intelligencia és intelligens gyártás
A programban többek között szó lesz a szerszámkezelés és -csere optimalizálásáról, a műanyag-alapanyagok szárításáról és anyagmozgatásáról, a mesterséges intelligenciával támogatott vizuális minőségellenőrzésről, az együttműködő robotokról, valamint a szimuláció és a digitális ikermodellek ipari alkalmazásáról.
A Matsui Solutions Europe két előadással is képviselteti magát. Az egyik bemutató azt vizsgálja, hogyan segíthet a gyártósoronkénti, valós idejű anyagfelhasználás-mérés az alapanyag-beszerzés pontosabb tervezésében és a felesleges készletezés elkerülésében. A másik előadás a tisztatéri gyártósorok kialakításához szükséges partneri együttműködéseket és az úgynevezett UPSHIFT értéklánc-modellt mutatja be, különös tekintettel az orvostechnikai műanyag-feldolgozásra.
Az előadók között a Matsui mellett olyan vállalatok szakemberei is szerepelnek, mint a Sodick–Plustech, a Canon U.S.A., a Yushin, a Moldex3D és a CADDi.
Két időpontban is követhető a rendezvény
A webinársorozatot két alkalommal rendezik meg, hogy a különböző időzónákban dolgozó szakemberek számára is elérhető legyen:
- Első időpont: 2026. november 18–19., 6:30–11:25 (magyar idő szerint).
- Második időpont: 2026. december 9–10., 14:00–19:25 (magyar idő szerint).
A résztvevők a teljes programból szabadon kiválaszthatják azokat az előadásokat, amelyek a saját gyártási folyamataik és szakmai érdeklődésük szempontjából a leghasznosabbak.
Ingyenes regisztráció magyar meghívókóddal
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezés során a Q5379050-MMHU meghívókód használható.
A regisztrációt követően a résztvevők a részletes programból lefoglalhatják a számukra érdekes előadásokat.
> A TELJES PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK IDŐPONTJAI >>
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új szintre emeli az MI-korszak adatközpontjainak hűtését a Schneider Electric WCDU megoldása
A lég- és folyadékhűtéses architektúrák zökkenőmentes integrációját kínálja a Schneider Electric új, WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egysége.
A mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével megtervezett új berendezés eddig nem tapasztalt szintű rugalmasságot biztosít az ilyen létesítmények hűtési rendszerének kialakításához. Egyetlen készülék 3,5 megawatt teljesítményre is képes lehet és csoportos üzemmódban egyszerre akár 20 WCDU is működhet együtt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egységét, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen lehessen integrálni a ventilátorfalas léghűtő rendszerekbe, támogatva ezzel a hibrid, lég- és folyadékhűtéses architektúrák kialakítását a nagy sűrűségű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban. A rugalmas felhasználásra tervezett berendezés lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy a folyadék- és léghűtés arányát úgy módosítsák, hogy közben ne kelljen teljesen áttervezniük az adatközpontot. Ez a megközelítés több lehetőséget biztosít a terhelés végső paraméterezése során a szakembereknek, így elkerülhető, hogy túlméretezett infrastruktúrát és ezáltal kihasználatlan kapacitásokat építsenek ki.
Az új WCDU megfelel a mesterséges intelligencia miatt változó infrastruktúra-telepítési igényeknek. A nagy adatközpontok üzemeltetői egyre gyakrabban helyezik a hűtőfolyadék-elosztó egységeket (CDU) szerverterem helyett a műszaki folyosóra, hogy megkönnyítsék a szervizelést és a karbantartást. A WCDU-t a műszaki folyosóra történő elhelyezésre optimalizálták, és felső csatlakozási pontokkal látták el, hogy egyszerűsítsék a telepítést és szabadon hagyják a szerverteremnek szánt helyet, ami egyszerűsíti a beüzemelést és a hozzáférést a karbantartás során.
„Az egyetlen olyan CDU-val, amely egy megoldáson belül egyesíti a folyadék- és a léghűtést, olyan szintű rugalmasságot biztosítunk, amilyet a piac eddig még nem látott. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hatékonyabb telepítést, a telepítéshez szükséges idő jelentős csökkentését, valamint több konfigurációs lehetőséget biztosít a folyadékhűtési infrastruktúra kialakítására”
– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának vezető alelnöke.
Az új termékkel tovább bővül és erősödik a Schneider Electric Motivair folyadékhűtési portfóliója, amely számos CDU-t tartalmaz, így a telepítési architektúrák széles skáláját teszi elérhetővé.
A WCDU főbb előnyei
A WCDU „all-in-one” kialakítása – amely integrált szivattyúkat, hőcserélőket és egyéb, kritikus fontosságú CDU-alkatrészeket egyesít egyetlen acélkeretben -, egyszerűsíti a beüzemelést. A berendezés skálázható, multimodális architektúrája révén számos telepítési lehetőséget kínál. A ventilátorfalakba történő integrálás mellett a WCDU önálló egységként is használható. Ennek eredményeként azok az üzemeltetők, akik jelenleg ventilátorfalakat használnak, egy könnyebben megvalósítható megoldást kapnak a hűtési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez. Az új berendezés emellett lehetővé teszi a zéró oldalsó távolsággal történő telepítést, ezáltal optimális sűrűséget biztosít.
A WCDU emellett a következőket is lehetővé teszi:
- Megnövelt sűrűség: A WCDU a legnagyobb teljesítményt nyújtja a Schneider Electric Motivair CDU-sorozatában. Egyetlen WCDU akár 3,5 MW teljesítményt is képes elérni 1,5 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett, illetve 2,5 MW-ot 2,0 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett. Mivel akár 20 WCDU egység is működhet együtt csoportos üzemmódban egyetlen, összehangolt rendszerként, a napjaink adatközpontjaiban elvárt 30–40 MW-os kapacitást is képes biztosítani.
- Nagyobb hatékonyság: Támogatja a létesítmények magasabb hőmérsékletű vízrendszereit és akár 2 °C-os megközelítési hőmérsékletet is. Ezek az üzemeltetési feltételek hozzájárulnak a PUE javításához és a teljes hűtési infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, ami alacsonyabb összköltségeket eredményez. A rendszer forrócsere-képes szivattyúkat, PICV-ket és 25 mikronos szűrőket, valamint egy 15 hüvelykes érintőképernyős HMI-t tartalmaz a rugalmasság biztosítása érdekében.
- Támogatja a rugalmasságot: A 2,5 MW-ig terjedő telepítések esetén a WCDU N+1 redundanciával is megrendelhető, amely szivattyú- és szelep-tartalékot biztosít annak érdekében, hogy karbantartás vagy váratlan alkatrész-meghibásodás esetén is megmaradjon a hűtés.
A WCDU bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 3,5 MW-ig terjedő teljesítményű CDU-kat kínál, amelyek megfelelnek a teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli elvárásoknak.
A WCDU szállítása 2026 októberében kezdődik egyes régiókban. További információkért látogasson el a Schneider Electric weboldalára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?





