A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók – több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.

„A tiszta energiatermelés és -elosztás, valamint a hatékonyabb fogyasztás felé való elmozdulás elengedhetetlen a sikeres éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő biztosításához”

– mondta Adrian Guggisberg, az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának vezetője.

„Bár megnyugtató, hogy a válaszadók közel háromnegyede kiemelten kezeli ezt a kérdést, a felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi COP28 klímacsúcson tett ígéret teljesítéséhez még nagy a lemaradásunk: 2030-ig meg kell háromszoroznunk a megújuló energiaforrások kapacitását, és 2030-ig minden évben meg kell dupláznunk az energiahatékonyság átlagos éves ütemét. Ebben az átmenetben mindannyian érintettek vagyunk, és ennek szellemében az ABB-nél elkötelezettek vagyunk az ügyfeleinkkel és más érdekelt felekkel való együttműködés mellett.”

A kutatás 850, elektrifikáció terén dolgozó beszerzési döntéshozó megkérdezésével készült, az energetikai átmenet kritikus szakaszában. A felmérés során az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat kérdezték meg az energiaátmenet mozgatórugóiról és kockázatairól, az automatizálással és a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos nézeteikről, valamint arról, mennyire felkészültek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozásoknak való megfelelésre.

Miközben az energetikai átállás felgyorsításának kihívásával kell szembenéznie, az európai energiaágazat technológiai váltásra készül a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél, amelyek a villamosenergia-elosztás kulcsfontosságú elemei. Az új szabályozásoknak köszönhetően a kén-hexafluorid (SF6), a kapcsolóberendezésekben szigetelőanyagként általánosan használt erős üvegházhatású gáz fokozatosan kivonásra kerül. A válaszadók több mint 80%-a megerősítette, hogy csak a szabályozás miatt állna át SF6-mentes kapcsolóberendezésekre.

„Tudjuk, hogy az SF6 gázt tartalmazó kapcsolóberendezésekről való technológiai áttérés nagy változást hoz a piacon, és ezt ügyfeleink is felismerik”

– jegyezte meg Guggisberg.

„Kulcsfontosságú beszállítóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a közműszolgáltatókkal és az iparral, hogy támogassuk ezt a kritikus átállást.”

A felmérés megerősíti, hogy a közműszolgáltatók és az ipari felhasználók közös kihívásokkal néznek szembe az átállás során. A kihívások közé tartozik a működési költségek kordában tartása, az infrastrukturális beruházások kezelése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és az új megoldások, például az energiatárolás bevezetése. Mivel a digitális komponensek és szoftvermegoldások egyre fontosabbá válnak az elektromos berendezésekben, a felmérés válaszadói azt is megjegyezték, hogy a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében javítani kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.

Az „Európa energetikai jövőjének alakítása: az energetikai átmenet főbb prioritásai” (Shaping Europe’s Energy Future: Key Transition Priorities) című, az egyes országok eredményeit is tartalmazó felmérésről készült teljes jelentés elolvasásához, kérjük, látogasson el a honlapra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Újabb állomásához érkezett a tizenegyedik éve megrendezett Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferencia a győri Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja szervezésében.

A „Mobilitás és környezet” címet viselő kétnapos tudományos esemény idén a jövőformáló járműipari kutatásokra fókuszált.

A Széchenyi István Egyetem 2013 óta a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezi meg a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát, amelynek célja a felsőoktatási, az ipari és a közszféra közti hatékony párbeszéd támogatása. A tudományos fórum idén a „Mobilitás és környezet – Jövőformáló járműipari kutatások” címet kapta, fókuszában a fenntarthatóság, a közlekedésbiztonság és az élenjáró technológiai újítások álltak.

Az eseményt a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke rendezte meg november 4–5-én. Prof. dr. Lakatos István tanszékvezető, a konferencia egyik szervezője kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatás kiváló együttműködéseket ápoljon az ipar, a gazdaság és a társadalom szereplőivel.

„Ez a fórum egy aktuális helyzetképet vázol fel. Idén a közúti és kötöttpályás mobilitás témáján belül a közlekedés előremutató területeit helyeztük fókuszba, de terítékre került a közlekedésbiztonság rendészeti, hatósági és műszaki oldala is”

– fejtette ki.

Az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, prof. dr. Bokor József köszöntőjében a mobilitást a mai világ egyik legizgalmasabb kutatás-fejlesztési területeként említette, különös tekintettel a járműipar teljes megújulásának kihívásaira.

„A Széchenyi István Egyetem élen jár az autóipari kutatásokban, az autonóm járművek fejlesztésében, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásában – mindazon témákban, amelyek a mostani konferenciának is keretet adnak”

– húzta alá.

Az eseménysorozat jelentőségét hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pintér-Péntek Imre is.

„Győrben kézenfekvő a mobilitásról beszélni, hiszen megyénkben a gazdaság különösen kitett a járműiparnak. A téma mindannyiunkat érint, mert a mobilitási kutatások meghatározzák a jövőnket”

– fogalmazott.

A kétnapos konferencián a közlekedés és a járműfejlesztés számos kérdését megvitatták a résztvevők. Az előadók között olyan jelentős ipari, kutatói és köztestületi szereplők voltak jelen, mint a BKV Zrt., az Országos Rendőr-főkapitányság, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a KTI Mobilitási Kutatóközpont, a GYSEV Zrt. vagy épp a Porsche Hungaria. A rendezvényen emellett szó esett az egyetem legfrissebb mobilitási kutatásairól is például az üzemanyagok, a belsőégésű motorok vagy az e-kuplung-fejlesztés terén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A NIS2 irányelv új követelményei nagyon sok szereplőt érintenek a magyar vállalati ökoszisztémában, hiszen a kockázatos ágazatokon túl közvetve ezen ágazatok beszállítóira is hatással vannak – hangzott el a CETIN Hungary IVSZ-szel közösen rendezett, teltházas rendezvényén.

A kiberbiztonsági előírásokat be nem tartó cég súlyos következményekkel számolhat: a büntetés mértéke az éves árbevétel 2 százalékát is elérheti. A NIS2 ugyanakkor nem csupán egy újabb szabályozás, hanem olyan eszköz, amely versenyelőnnyé is formálhatja a kiberbiztonsági megfelelést.

A 2016-ban bevezetett európai uniós kiberbiztonsági szabályokat a 2023-ban hatályba lépett NIS2 irányelv aktualizálta annak érdekében, hogy lépést tartson a digitalizációval és a folyamatosan változó kiberbiztonsági fenyegetésekkel. Az irányelv új ágazatokra és szervezetekre terjeszti ki a kiberbiztonsági szabályok hatályát. Magyarországon az idén januárban hatályba lépett, kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény ültette át a hazai jogrendbe a NIS2-t.

Október 18-án fontos mérföldkőhöz értünk: az érintett szervezetek innentől kezdődően kell megfeleljenek a törvény előírásainak. Dr. Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részéről kiemelte: a NIS2 irányelv által támasztott új követelmények ez után komolyabb kötelezettségeket jelentenek a magyar vállalkozások számára. Az irányelv a kiberbiztonsági szabályozást az egyre komplexebb digitális fenyegetésekhez igazítja, és különös figyelmet fordít azokra a kockázatos ágazatokban működő vállalatokra, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy éves árbevételük meghaladja a 10 millió eurót.

A NIS2 előírások be nem tartása esetén súlyos következményekkel számolhat egy cég, hiszen a büntetés mértéke az éves árbevétel 2%-át is elérheti.

Dr. Bencsik Balázs kitért az auditálás folyamatára is, amely a vállalati informatikai rendszerek biztonsági osztályba sorolásával kezdődik, és számos vizsgálatot, köztük sérülékenységi és behatolásvizsgálatot is magába foglal. A hatóság a szervezetek értékelésére új mutatót vezet be: a védelmi megfelelőségi és a szervezeti ellenállóképességi indexből képzett mérőszám olyan mutató lesz a kiberbiztonsági auditot sikerrel teljesítő vállalatoknak, ami üzleti partnereik szemében is előnyös képet fest majd róluk.

Összességében fontos kiemelni, hogy bár az EU-s irányelvvel kapcsolatos feladatok jelentős kihívást jelentenek, a magyar vállalatok eddigi hozzáállása – az SZTFH tapasztalatai alapján – pozitív képet mutat, ami biztató jel a jövőbeni megfelelés szempontjából​.

Weisz Csaba, a CETIN Hungary senior biztonsági tanácsadója hangsúlyozta: a NIS2 irányelv új, szigorított követelményei immár a kockázatos ágazatokban működő szervezetek beszállítóira is hatással van – így akár kisebb vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a szigorú elvárásokhoz, ami számukra teljesen új kihívást jelent. A megfelelés elkerülhetetlenül egyfajta kultúraváltáshoz is fog vezetni, az audit sikerét tapasztalt szakértők segíthetik elő. A partneri ökoszisztéma tagjai – a hatóságok, a NIS2 megfelelőségre kötelezett cégek és beszállítóik – közötti együttműködés kulcsfontosságú a NIS2-ben megfogalmazott célok eléréséhez. A CETIN számos auditot sikeresen teljesített, így megvan az a tapasztalata, amellyel segíteni tudja azokat a partnereit és beszállítóit, akik még nem vettek részt ilyen komplexitású auditokon.

A szakember előadása végén arra biztatta a jelenlévő cégek képviselőit, hogy a NIS2 előírásait ne csupán kötelezettségként, hanem lehetőségként kezeljék, ami a jövőbeni üzleti sikerük fontos összetevője lehet.

Matek Kamilló, a KPMG Cyberlab vezetője, etikus hacker egy valós hackertámadás részleteinek feltárásával világított rá a folyamatos biztonsági tesztelések jelentőségére. A legtöbb sérülékenységvizsgálat során a cégek általában csak technológiai rendszereket vagy felhasználói tudatosságot tesztelnek, míg a folyamatok, a rendszerek és az emberi tényezők együttes vizsgálata gyakran elmarad.

Az előadás során a szakember egy ügyfélnél végrehajtott ún. Red Teaming gyakorlatot ismertetett, ahol sikeresen kihasználta a vállalat rendszerében egy DLP szoftver részeként jelen lévő Python komponenst. A régi megoldást alkalmazó elem sérülékenységeit és beállításait kihasználva az etikus hacker a Microsoft védelmi rendszerét is megkerülve social engineering támadást hajtott végre, és sikeresen távoli hozzáférést szerzett a társaság rendszereihez anélkül, hogy a védelmi mechanizmusok erről riasztást adtak volna.

Matek Kamilló hangsúlyozta, hogy a hagyományos biztonsági tesztek gyakran nem derítik fel ezeket a mélyen megbúvó sebezhetőségeket, ezért szükség lehet olyan biztonsági tesztelésekre, amelyek a maguk teljességében, valós körülmények között vizsgálják a cég rendszereit. Ezek a gyakorlatok nem csupán a nagyvállalatok, hanem kisebb cégek számára is elengedhetetlenek a valódi biztonság megteremtéséhez​.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!