A Continental tovább növeli az abroncsok gyártásához felhasznált megújuló és újrahasznosított anyagok arányát.

A körforgásos gazdaság elveit szem előtt tartva a vállalat partnereit is arra ösztönzi, hogy fenntarthatóbb alapanyagokat fejlesszenek és szállítsanak. A Continental abroncsainak gyártásában 2024-ben átlagosan 26 százalék volt a megújuló és újrahasznosított anyagok aránya, ezt az értéket a következő öt évben legalább 40 százalékra kívánják növelni.

A cél olyan fenntartható alternatívák azonosítása és alkalmazása, amelyek hosszú távon is biztosítják az abroncsok forma- és mérettartását, valamint teljesítményét a teljes élettartamuk során. Ezeket az erősítő anyagokat – mint az acél és a textil – a személyautó-abroncsok anyagtartalmának mintegy 18 százaléka teszi ki, míg a haszonjárművek vagy speciális gumiabroncsok esetében ez az arány még magasabb lehet. A Continental egyre nagyobb arányban alkalmaz újrahasznosított acélt, valamint PET-palackokból előállított poliészter szálakat. A fenntarthatóságot szolgáló új gyártási eljárások, mint például a COKOON tapadási technológia is megjelentek az abroncsgyártásban. Ezen túlmenően a Continental az alapanyagok más csoportjaiban is innovatív megoldásokat alkalmaz: többek között használt sütőolajból előállított szintetikus gumit, bioalapú hulladékokból készült gyantákat, vagy rizshéj hamujából kinyert szilikátot.

„Nem a kereket találjuk fel újra, hanem az abroncsot – fenntarthatóbb anyagokkal és környezettudatosabb gyártással”

– hangsúlyozta Dr. Matthias Haufe, a Continental Tires anyagfejlesztési és iparosítási vezetője. Majd hozzátette:

„Nemcsak a gumikeverékről van szó: olyan anyagokat is használunk, amelyek a guminak formát adnak, miközben a stabilitást és biztonságot is elősegítik. Az újrahasznosított acél és a PET-palackokból származó poliészterszálak kulcsszerepet játszanak a fenntartható abroncsgyártásban. Célunk, hogy öt éven belül legalább 40 százalékban megújuló és újrahasznosított anyagokat alkalmazzunk – minden egyes fenntartható alternatíva közelebb visz ennek a megvalósításához.”

Újrahasznosított erősítőanyagok: fenntarthatóbb acél és poliészter szálak a biztonságosabb abroncsokért

Az acél és a poliészter az abroncsok teljesítménye és biztonsága szempontjából kiemelten fontos. Az acél több abroncskomponensben is megtalálható: például a haszonjárművek és speciális gumiabroncsok vázát nagy szilárdságú acélhuzalok erősítik, amelyek kiváló tartósságot, nagy teherbírást és újrafutózhatóságot biztosítanak. Az acélból készült erősítő huzalok a peremmagban is megtalálhatók, és gondoskodnak a gumiabroncs stabil illeszkedéséről a keréktárcsán. Az acélhuzalok az övrétegben is fontos szerepet játszanak: fokozzák a defekttel szembeni ellenállást, javítják a futófelület stabilitását és a vezetési kényelmet, miközben csökkentik a zajszintet és növelik az üzemanyag-hatékonyságot – legyen szó hagyományos vagy elektromos járművekről. A Continental fokozatosan növeli az újrahasznosított acél arányát, miközben változatlanul garantálja a biztonságot és teljesítményt.

A vállalat a textilalapú poliészter esetében is kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra. Az újrahasznosított PET-palackokból készült poliészterfonalat a személyautó-abroncsok vázának megerősítésére és a gumiperem stabilitásának javítására használják. Egyetlen abroncs akár 15 PET-palack újrahasznosításával is készülhet. A poliészter szálakból rendkívül tartós textilszálat készítenek, amely nagy nyomás és hőmérséklet mellett is megtartja formáját.

A Continental és az OTIZ textilipari vállalat együttműködésében fejlesztett ContiRe.Tex technológia révén a PET-palackokat nagy teljesítményű poliészter fonallá alakítják, amelyet a gumiabroncsok vázának erősítésére használnak. Az SGS, a világ egyik vezető minősítő szervezete által tanúsított eljárás mintegy 28 százalékkal csökkenti a CO₂-kibocsátást a hagyományos, fosszilis alapú PET-szövetekhez képest. A technológia már elérhető a Continental UltraContact NXT személyautó-abroncsokban. A vállalat a PET-palackokat kizárólag olyan régiókból szerzi be, ahol nem működik zárt körforgású újrahasznosítási rendszer, így biztosítva, hogy az anyagok valóban új életet kapjanak.

COKOON: környezetbarát tapadástechnológia

„A fenntarthatóság nemcsak arról szól, hogy milyen anyagokat választunk, hanem arról is, hogy mit hagyunk el”

– emelte ki Haufe. A Continental és a Kordsa – a textilerősítő anyagok globális beszállítója – közösen dolgozta ki a COKOON nevű, környezetbarát tapadási technológiát, amely lehetővé teszi a textil és a gumianyag tapadását rezorcin és formaldehid használata nélkül.

A Continental és a Kordsa minden abroncsgyártó és beszállító számára díjmentesen, nyílt forráskódú megoldásként tette elérhetővé a COKOON technológiát, hogy elősegítse a fenntarthatóságot az iparág egészében. Az érdeklődő vállalatok mintaanyagot is igényelhetnek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást, vagyis az elektrifikációt – derül ki a Schneider Electric új elemzéséből.

Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége jelenleg közel kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne az elektromos áram használatára történő minél gyorsabb átállás Európa jövője szempontjából. Jelenleg Európában az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje) mindössze 21 százalék, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott. Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.

Ugyanakkor az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok mindennapi tevékenységeinek ára háromszor magasabb, mint Kínában.

A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával. A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is fennáll, mivel a fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Ugyanakkor az EU-ban a kibocsátás 1990 óta 37 százalékkal csökkent.

Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be. Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik fokozni erőfeszítéseiket. A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra történő átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés. Ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes maradjon, a kontinensnek fel kell gyorsítania az elektrifikációt – állapítja meg a tanulmány.

Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.

Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kkv-k számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.

A jelentés kiemeli továbbá a stabil helyi piacok létrehozásának fontosságát, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését. Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kezdeményezések felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának prioritásként való kezelésével kell segíteni. Így biztosítható lenne, hogy az elektrifikáció gazdasági és foglalkoztatási előnyei az egész kontinensen érvényesüljenek.

„Ez a mérföldkőnek számító kutatás az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja az európai elektrifikációban rejlő lehetőségekről és azok megvalósításához szükséges politikai intézkedésekről. Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket”

– mondta el a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tiszta energia biztosítása több mint 60 millió embernek, a legnagyobb beszállítók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése 53 százalékkal – többek között ezek a mérföldkövek jellemezték az idei harmadik negyedévben a Schneider Electric fenntarthatósági programját.

A vállalat a New York-i Klímahéten jelentette be, hogy tovább fokozza erőfeszítéseit a Scope3 kibocsátások csökkentésére.

Újabb jelentős eredményeket hozott az idei harmadik negyedév a Schneider Sustainability Program (SSI) számára. Az ezer legnagyobb beszállító CO2-kibocsátásának mérséklését célzó Zero Carbon Project keretében sikerült 53 százalékos csökkenést elérni, ezzel jócskán túlszárnyalva az eredeti, 2025 végéig megfogalmazott célkitűzést. A Schneider Electric, az energia-technológia területén vezető multinacionális vállalat szeptember végére 792 millió tonna szén-dioxid kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit termékei és megoldásai révén. Ez azt jelenti, hogy mindössze három hónap alatt közel 60 millió tonnával sikerült növelni ezt a mennyiséget, már most megközelítve az idei év végére kitűzött 800 millió tonnás értéket.

Fontos vállalások

A vállalat a 2025-ös New York-i Klímahéten jelentette be, hogy kibővíti a Scope3 szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a beszállítók fokozottabb bevonását és az új iparági együttműködéseket. Ezen kezdeményezések célja a kibocsátáscsökkentés felgyorsítása a teljes értékláncban, és kiemelt figyelmet kap a digitális eszközök alkalmazása, a megújuló energiaforrások felhasználása és az átállás a körforgásos gazdaságra.

Újabb elismerést érdemeltek ki a Schneider Electric fenntarthatósági törekvései, a vállalat AirSeT kapcsolóberendezése elnyerte a Világgazdasági Fórum „Kiválóság a fenntartható tervezésben” díját. Ez az új, innovatív termék az SF₆ gázt tiszta levegővel és vákuumtechnológiával helyettesíti, így kiküszöböli egy erős üvegházhatású gáz jelenlétét, és lehetővé teszi intelligensebb, biztonságosabb hálózatok kialakítását.

Úton a tiszta energia felé

További fontos mérföldkő volt, hogy a harmadik negyedév végére már 60,6 millió embernek segített a vállalat abban, hogy tiszta energiához jusson hozzá, ami szintén azt jelenti, hogy ebben a mutatóban is sikerült teljesíteni az idei év végéig megfogalmazott célkitűzést. Ez az eredmény olyan decentralizált megoldások révén valósulhatott meg, mint a mikrogrid energiahálózatok, amelyek megerősítik a közösségek szerepét a helyi szintű döntéshozatalban és felelősségvállalásban.  A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézet legújabb tanulmánya, az „Energy Poverty: And the many ways that safe, affordable, sufficient, and sustainable energy for all empowers” azt vizsgálja, hogyan ösztönözheti az energiademokrácia a rendszerszintű változást.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei harmadik negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,52-es értéket ért el a társaság a 2025 második negyedévi 8,06-os után.

„A Schneider Electricet idén már háromszor nevezték a világ legfenntarthatóbb vállalatának, legutóbb a Sustainability Magazine. Ezek az elismerések tükrözik, hogy partnereinkkel összefogva milyen fejlődést sikerült elérnünk a különböző iparágakban.   A mindennapi cselekedeteink bizakodással töltenek el. A szervezetek csökkentik a kibocsátást, a technológia már rendelkezésre áll, és széles körben alkalmazzák is, az emberek pedig céltudatosan dolgoznak a változásokért. A fenntarthatóság egyre inkább a működésünk, az innovációnk és az együttműködéseink középpontjába kerül. Ez az, ahogy a valódi átalakulás végbemegy”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatóságért felelős vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!