Ipar

Kihívások mellett lehetőséget is tartogat a NIS2 a magyar cégeknek

A NIS2 irányelv új követelményei nagyon sok szereplőt érintenek a magyar vállalati ökoszisztémában, hiszen a kockázatos ágazatokon túl közvetve ezen ágazatok beszállítóira is hatással vannak – hangzott el a CETIN Hungary IVSZ-szel közösen rendezett, teltházas rendezvényén.

A kiberbiztonsági előírásokat be nem tartó cég súlyos következményekkel számolhat: a büntetés mértéke az éves árbevétel 2 százalékát is elérheti. A NIS2 ugyanakkor nem csupán egy újabb szabályozás, hanem olyan eszköz, amely versenyelőnnyé is formálhatja a kiberbiztonsági megfelelést.

A 2016-ban bevezetett európai uniós kiberbiztonsági szabályokat a 2023-ban hatályba lépett NIS2 irányelv aktualizálta annak érdekében, hogy lépést tartson a digitalizációval és a folyamatosan változó kiberbiztonsági fenyegetésekkel. Az irányelv új ágazatokra és szervezetekre terjeszti ki a kiberbiztonsági szabályok hatályát. Magyarországon az idén januárban hatályba lépett, kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény ültette át a hazai jogrendbe a NIS2-t.

Október 18-án fontos mérföldkőhöz értünk: az érintett szervezetek innentől kezdődően kell megfeleljenek a törvény előírásainak. Dr. Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részéről kiemelte: a NIS2 irányelv által támasztott új követelmények ez után komolyabb kötelezettségeket jelentenek a magyar vállalkozások számára. Az irányelv a kiberbiztonsági szabályozást az egyre komplexebb digitális fenyegetésekhez igazítja, és különös figyelmet fordít azokra a kockázatos ágazatokban működő vállalatokra, amelyek legalább 50 főt foglalkoztatnak, vagy éves árbevételük meghaladja a 10 millió eurót.

A NIS2 előírások be nem tartása esetén súlyos következményekkel számolhat egy cég, hiszen a büntetés mértéke az éves árbevétel 2%-át is elérheti.

Dr. Bencsik Balázs kitért az auditálás folyamatára is, amely a vállalati informatikai rendszerek biztonsági osztályba sorolásával kezdődik, és számos vizsgálatot, köztük sérülékenységi és behatolásvizsgálatot is magába foglal. A hatóság a szervezetek értékelésére új mutatót vezet be: a védelmi megfelelőségi és a szervezeti ellenállóképességi indexből képzett mérőszám olyan mutató lesz a kiberbiztonsági auditot sikerrel teljesítő vállalatoknak, ami üzleti partnereik szemében is előnyös képet fest majd róluk.

Összességében fontos kiemelni, hogy bár az EU-s irányelvvel kapcsolatos feladatok jelentős kihívást jelentenek, a magyar vállalatok eddigi hozzáállása – az SZTFH tapasztalatai alapján – pozitív képet mutat, ami biztató jel a jövőbeni megfelelés szempontjából.

Weisz Csaba, a CETIN Hungary senior biztonsági tanácsadója hangsúlyozta: a NIS2 irányelv új, szigorított követelményei immár a kockázatos ágazatokban működő szervezetek beszállítóira is hatással van – így akár kisebb vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a szigorú elvárásokhoz, ami számukra teljesen új kihívást jelent. A megfelelés elkerülhetetlenül egyfajta kultúraváltáshoz is fog vezetni, az audit sikerét tapasztalt szakértők segíthetik elő. A partneri ökoszisztéma tagjai – a hatóságok, a NIS2 megfelelőségre kötelezett cégek és beszállítóik – közötti együttműködés kulcsfontosságú a NIS2-ben megfogalmazott célok eléréséhez. A CETIN számos auditot sikeresen teljesített, így megvan az a tapasztalata, amellyel segíteni tudja azokat a partnereit és beszállítóit, akik még nem vettek részt ilyen komplexitású auditokon.

A szakember előadása végén arra biztatta a jelenlévő cégek képviselőit, hogy a NIS2 előírásait ne csupán kötelezettségként, hanem lehetőségként kezeljék, ami a jövőbeni üzleti sikerük fontos összetevője lehet.

Matek Kamilló, a KPMG Cyberlab vezetője, etikus hacker egy valós hackertámadás részleteinek feltárásával világított rá a folyamatos biztonsági tesztelések jelentőségére. A legtöbb sérülékenységvizsgálat során a cégek általában csak technológiai rendszereket vagy felhasználói tudatosságot tesztelnek, míg a folyamatok, a rendszerek és az emberi tényezők együttes vizsgálata gyakran elmarad.

Az előadás során a szakember egy ügyfélnél végrehajtott ún. Red Teaming gyakorlatot ismertetett, ahol sikeresen kihasználta a vállalat rendszerében egy DLP szoftver részeként jelen lévő Python komponenst. A régi megoldást alkalmazó elem sérülékenységeit és beállításait kihasználva az etikus hacker a Microsoft védelmi rendszerét is megkerülve social engineering támadást hajtott végre, és sikeresen távoli hozzáférést szerzett a társaság rendszereihez anélkül, hogy a védelmi mechanizmusok erről riasztást adtak volna.

Matek Kamilló hangsúlyozta, hogy a hagyományos biztonsági tesztek gyakran nem derítik fel ezeket a mélyen megbúvó sebezhetőségeket, ezért szükség lehet olyan biztonsági tesztelésekre, amelyek a maguk teljességében, valós körülmények között vizsgálják a cég rendszereit. Ezek a gyakorlatok nem csupán a nagyvállalatok, hanem kisebb cégek számára is elengedhetetlenek a valódi biztonság megteremtéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégek kihívás lehetőség magyar nis2

Up Next

Mobilitás és környezet: a jövőbe mutató járműiparról tartott konferenciát a Széchenyi István Egyetem

Don't Miss

Együttműködik az ABB és a Zumtobel Csoport

Ipar

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe

Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.

A modern épületüzemeltetés ma már olyan jövőbemutató eszközökre épül, mint az adatalapú karbantartás és energiamenedzsment, valamint a digitális iker technológiák. E térén kínál a Siemens megoldást az épületmenedzsment rendszerével, amely most újabb funkcióval bővül.

Ahhoz ugyanis, hogy az új eszközöket alkalmazni lehessen, a meglévő épületeket előbb digitalizálni kell, ami eddig egy speciális szakértelmet és hardvert igénylő, időigényes feladat volt. Az Amrax Metaroom 3D szkennelési technológia integrálása a Siemens Building X Lifecycle Twin rendszerébe ezt a folyamatot egyszerűsíti le, és teszi költséghatékonyabbá.

Az eszköz mesterséges intelligencián alapuló, okostelefonos szkenneléssel részletes 3D térbeli rekonstrukciókat hoz létre az épületekről. Így felhasználóbarát módon, minimális képzettséggel és speciális eszközök nélkül digitalizálhatóak a terek, a megbízható eredményt pedig fejlett AI-algoritmusok biztosítják, még komplex környezet esetén is.

Az új funkció könnyen integrálható a meglévő Siemens-szoftverkörnyezetbe. Ezekkel a megoldásokkal, a nyers adatokat hasznos információkká alakítva, optimalizálható az épületek energiafelhasználása, az esetleges anomáliák érzékelésével előrejelezhető és tervezhetőbbé tehető a karbantartás, valamint környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatóbbá válik az üzemeltetés. A leegyszerűsített szkennelési folyamat révén pedig mindez még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.