Ipar

Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója, valamint a vállalat kulcsfontosságú vezetői egy Las Vegasban (Nevada, USA) tartott sajtótájékoztatón ismertették a vállalat 2025-ös üzleti stratégiáját.

A vezérigazgató elmondta, hogy a gyorsan változó globális piaci környezethez igazodó megvalósítási stratégiákkal kell kiépíteni a strukturális versenyképességet és felgyorsítani a minőségi növekedést.

Cho kiemelte az innovatív üzleti modellek, például az előfizetéses szolgáltatási üzletág és a webOS-alapú reklám- és tartalomüzletág révén elért pozitív előrelépést, amelyek bizonyítják, hogy az LG rugalmasan reagál a változó piaci igényekre. „A példátlan piaci bizonytalanságok és a változó versenyhelyzet közepette alapvetően más stratégiákra és pontos végrehajtásra van szükség” – hangsúlyozta.

Az LG először két évvel ezelőtt mutatta be 2030-as jövőképét, a globális piaci fellendülés azonban elhúzódik, miközben a geopolitikai kockázatok, például a nagy nemzetek kereskedelempolitikájának változása egyre hangsúlyosabbá válik. A kínai vállalatokkal folytatott verseny paradigmája is eltolódik az áralapú versenytől a technológiára való összpontosítás felé.

A 2030-as jövőkép (Future Vision 2030) részeként az LG célja, hogy meglévő eszközközpontú üzletágainak tevékenységét kiterjessze a mobilitásra és a kereskedelmi területekre. A több évtizedes fogyasztókról szerzett tudást, bevált módszereket és technológiai szakértelmet felhasználva a vállalat olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely összekapcsolja és javítja az emberek hétköznapi tevékenységek során szerzett élményeit.

„A kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is jelentős lehetőségeink vannak”

– tette hozzá Cho.

„Az egyedi ügyfélélményre összpontosítva folyamatos növekedést fogunk elérni.”

Üzleti paradigmák átalakítása a piaci igények kielégítéséért

Az LG új üzleti modellekkel, például előfizetés-alapú szolgáltatásokkal és online márkabolttal növeli piaci jelenlétét. A vállalat erősségeire építve – túllépve az árvezérelt versenyen – az előfizetéses üzletág ötvözi az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítson. Az ügyfelek az igényeiknek megfelelő időtartam erejéig használhatják a termékeket, miközben optimalizált karbantartási szolgáltatásokat kapnak. Ezáltal az LG szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az ügyfeleivel, és rendszeres bevételhez juthat.

Az LG tovább erősíti versenyelőnyét is azzal is, hogy fejleszti helyszíni szervizszolgáltatásait és diverzifikálja értékesítési csatornáit. Idén a vállalat Indiában, Szingapúrban és Hongkongban is elindítja ezt a szolgáltatását, a Malajziában, Thaiföldön és Tajvanon történt sikeres bevezetést követően.

2024-ben az LG előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétele több mint 75 százalékkal, 2 ezer milliárd dél-koreai vonra nőtt az azt megelőző évhez képest, túlszárnyalva az előzetesen 1,8 ezer milliárd vonra kitűzött célt. Az LG azt tervezi, hogy 2030-ra több mint háromszorosára növeli ezt az összeget, az előfizetéses szolgáltatásokat pedig a növekedés egyik kulcsfontosságú hajtóerejeként használná ehhez.

A vállalat adatvezérelt online márkaboltja szintén gyors ütemben növekszik, az értékesítés több mint 80 százalékkal emelkedett az előző évhez képest a tavaly novemberi Black Friday időszakban.

A platformalapú szolgáltatási üzletág bővítése a webOS segítségével

A platformalapú szolgáltatási üzletág, amely hozzájárul az LG üzleti struktúrájának magas nyereséget hozó modellé történő átalakításához, a tervek szerint 2030-ig több mint ötszörösére növeli bevételeit. Ennek révén végül ez az üzletág az LG teljes üzemi nyereségének 20 százalékát hozza majd. Ez az üzleti modell a világszerte értékesített LG eszközök százmillióit olyan platformként hasznosítja, amelyeken keresztül – a felhasználók számára nyújtott tartalom, személyre szabott reklámok és szolgáltatások révén – bevételt képes termelni.

Az LG e téren elért legutóbbi sikerének egyik legjobb példája a vállalat webOS okostévé operációs rendszerén alapuló reklám- és tartalomüzletág, amely tavaly felülteljesítette ezer milliárd vonos árbevételi tervét.

Az idei évtől kezdve a webOS átfogó tartalomplatformként funkcionál különböző eszközök és megoldások számára, beleértve az informatikai termékeket és a jármű-infotainment rendszereket is. A webOS emellett a hirdetők számára kínált, AI-alapú Digital Out of Home (DOOH) megoldásokkal is bővülve integrált médiahirdetési platformmá fejlődik, amely a különböző bel- és kültéri helyszíneken képes differenciált tartalmi élményt nyújtani.

Ennek érdekében az LG tavaly év végén szervezeti átalakítás keretein belül kezdeményezte a kijelző-alapú részlegek, vagyis a tévé-, a digitáliskijelző-, a monitor- és a laptop-üzletágak integrációját. A vállalat emellett különböző opciókat vizsgál annak érdekében, hogy további üzleti lehetőségekhez jusson fúziók és felvásárlások (M&A), valamint partnerségek révén.

Gyorsuló növekedés a B2B szektorban – jó példa a HVAC-üzletág

A B2B szektorban történő növekedés felgyorsítása érdekében a vállalat a fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) üzletágra összpontosít, amely számára az előrejelzések szerint az AI-korszak gyors növekedést ígér. Az LG létrehozta a dedikált LG Eco Solution (ES) üzleti részleget azért, hogy a meglévő HVAC üzletágát új szintre emelje. A HVAC üzletág így a vállalat tervei szerint – az autóipari alkatrész- és intelligens gyári részleg mellett – jelentős szerepet fog játszani az LG B2B üzletágának nagyobb sikerre vitelében.

Az LG HVAC üzletág a vállalat iparágvezető alaptechnológiáit alkalmazó, nagy hatékonyságú, nagy teljesítményű megoldások átfogó portfóliójával büszkélkedhet. Korszerű termékei a lakossági légkondicionálóktól kezdve az épületek, iskolák és közintézmények számára tervezett légkondicionáló-rendszereken és a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kiváltására tervezett fűtési megoldásokon át a fejlett hűtéstechnológiáig terjednek. Ez utóbbiakat napjainkban az AI infrastruktúra egyik kulcsfontosságú elemét képező adatközpontok energiahatékonyságának optimalizálására alkalmazzák. Emellett a legfontosabb piacokon az LG felgyorsítja a lokalizált, végponttól végpontig terjedő üzleti struktúra kialakítását, amely magában foglalja a K+F-et, a gyártást, az értékesítést és a karbantartást, mindemellett pedig régióspecifikus megoldások kifejlesztésére is alkalmas.

Az LG várakozásai szerint 2030-ra a B2B üzletág a vállalat összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi majd ki a 2021-es mintegy 27 százalék, illetve a múlt év végi 35 százalék után.

Merész K+F kezdeményezések a jövő megatrendjei mentén

A vállalat megújítja jövőbeli technológiai K+F portfólióját, hogy az összhangban legyen a kulcsfontosságú stratégiai irányokkal: ide tartozik az üzleti potenciál maximalizálása, a platformalapú szolgáltatási üzletágak bővítése, a B2B üzletágak bővülésének felgyorsítása és új növekedési lehetőségek gyors kereskedelmi hasznosítása. Az LG fejlett K+F erőfeszítéseinek több mint 75 százaléka a vállalat közép- és hosszú távú stratégiájához illeszkedő technológiákra, valamint alapvető technológiák megszerzésére összpontosít ígéretes jövőbeli területeken.

Az LG továbbra is nyolc alapvető technológia – szoftver, rendszerchip, AI, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, következő generációs számítástechnika, valamint felhő/adat – területén igyekszik erősödni. A vállalat kifejezetten arra törekszik, hogy

Cho vezérigazgató „3B” (Build, Borrow, Buy – fejlesztés, kölcsönzés, vásárlás) stratégiáját alkalmazza a belső képességek fejlesztésével, külső szakértelem kihasználásával és technológiák megszerzésével. Ez az irányvonal az LG technológiai szerepének megerősítése érdekében globális technológiai óriásvállalatokkal, ígéretes startupokkal és egyetemi kutatókkal való partnerségek kialakítását is magában foglalja. Ezenfelül az LG tovább erősíti K+F erőfeszítéseit olyan magas potenciálú jövőbeli területeken, mint a kvantumszámítástechnika és az űrtechnológia.

Munkacsoportok kialakítása a strukturális versenyképesség javítására a vezérigazgató irányításával

Üzleti portfóliójának átalakítása mellett az LG a strukturális versenyképesség – minőség, költség és szállítás – megerősítésére összpontosít, ezzel reagálva a fokozódó globális versenyre.

Idén az LG e területek támogatására egy új felülvizsgálati rendszert hoz létre a vezérigazgató vezetésével. Minden üzleti részleg és központi szervezet munkacsoportot állít fel, hogy innovációs eredményeket érjen el és biztosítsa a vállalat vezető szerepét a termékek és technológiák, a gyártási hatékonyság, a K+F és különböző vállalati műveletek terén, mindezt Cho vezérigazgató személyes felügyelete mellett.

Az LG emellett alapos előkészületeket tesz annak érdekében, hogy stratégiailag reagáljon a külső bizonytalanságokra. Belső és külső szakértőkkel együttműködve a vállalat többfajta forgatókönyvet készít ezekre az esetekre, a megfelelő reagálás érdekében pedig különböző megoldókulcsokat is kidolgoz. Ez az előre tervezés várhatóan minimalizálja a külső tényezők üzletre gyakorolt hatását, és új lehetőségeket tár fel.

Fenntartható beruházás a növekedésért

Bár az LG arra számít, hogy az üzleti környezet az elkövetkező években is jelentős bizonytalanságokkal fog szembesülni, elkötelezett a stratégiai beruházásai fenntartása mellett. Az alapvető üzleti versenyképesség biztosítása és a jövőbeli növekedés fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat a stratégiai prioritások mentén „maximalizálja” a cég.

A képességekbe és a kutatás-fejlesztésbe szánt beruházások mellett az LG aktívan vizsgálja a befektetési források stratégiai elosztását is a tőkebefektetések és az összeolvadások terén, hogy tovább gyorsítsa a vállalat növekedését. Korábban az LG bejelentette, hogy 2030-ig több mint 50 ezer milliárd koreai vont kíván befektetni a portfólió átalakítása és a minőségi növekedés előmozdítása érdekében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:bemutató Cho jövő LG vezérigazgató wiilliam

Up Next

120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse

Don't Miss

Ez a német üzem adhat példát a hazai iparvállalatoknak

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.