Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak?

A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.

1. Hány évesen válik túlhasználttá egy párna?

Gondolta volna, hogy egy ötcsillagos luxusszállodában akár 9 éves párnákon is aludhat? Az iparági gyakorlat szerint legfeljebb 5 évente kellene cserélni azokat a vendéglátóhelyeken, ennek ellenére például a Naturtex ügyvezetője az egyik német luxushotelben meglepően rossz állapotú párnával is találkozott, – a címke alapján 9 éves volt. Ez Magyarországon is soknak számít, az emberek átlagosan 6-7 évig használnak egy párnát, pedig higiéniai és egészségügyi szempontok miatt 3-5 évente érdemes lecserélni azokat. Nyugat-Európában általában ezt még komolyabban veszik: sok helyen már 2-3 évente új otthoni párnákat szereznek be. Alváskultúrában így mindenképpen Németország, Ausztria, Svájc számít az élvonalnak a Naturtex szakembere szerint.

2. Miért alszanak a kínaiak hatalmas takarók alatt?

A szegedi Naturtex termékeit 60 országba exportálják, ezért jó rálátásuk van az alváskultúra különbségeire. Kínában a legnépszerűbbek például az óriási méretű takarók, mert az emberek egyetlen közös paplan alatt szeretnek aludni. Ezzel szemben Európában a kisebb, egyéni méretű paplanokat preferálják, mivel a legtöbben külön takaródznak. Skandináviában a természetes anyagok dominálnak, míg az USA-ban a műszálas töltetű termékek a legkeresettebbek. Az is megfigyelhető, hogy míg 30-40 éve a vastag, nehéz takarók voltak népszerűek, ma a modern fűtési rendszerek miatt a könnyű, légies paplanok iránt nő az igény.

3. Az újrahasznosítás forradalma: hogyan lesz a tollból prémium párna?

A tollfeldolgozás egy tradicionális iparág, amely nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra. Alapja a húsipar melléktermékeként keletkező toll, ami, ha nem dolgoznák fel, veszélyes hulladékként végezné. Az évente 2,3 millió terméket gyártó Naturtex ezt fenntartható módon használja fel: termálvízzel mossák a tollat, ami nem csak energiatakarékosabb, hanem jobb mosási eredményt is biztosít, kevesebb kemikáliával. Ezt követően a tollat 130°C-on szárítják, így biztosítva a tökéletes sterilitást és rugalmasságot. A tollszakma hazai vezető képviselője arról is beszél az Ipar Hangjai podcastban, hogy a toll nem tűnik el a piacról, sőt, a prémium szegmensben továbbra is keresett alapanyag marad.

4. A fenntarthatóság szexi – de ki akar újrahasznosított párnát?

Ma a világ textiltermékeinek mindössze 1-1,5%-át hasznosítják újra, a többi szeméttelepre vagy égetőműbe kerül. „Képzeljük el, mennyivel környezetbarátabb lenne ez az iparág, ha már csak 10%-ra fel sikerül emelni ezt az arányt!” – mutat rá Gellért Balázs. A Naturtex elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt az is mutatja, hogy egy 50 milliárd eurós bevételű áruházlánc egy nemzetközi szakkiállításon őket emelte ki követendő példaként. A szakember szerint az újrahasznosítás működéséhez a vásárlókat is ösztönözni kell, például azzal, hogy egyre több üzletbe hozhassák vissza régi párnáikat és takaróikat, kedvezményért cserébe.

5. A NASA technológiája az ágyában

Gellért Balázs abba is beavat, hogy a Naturtex egyik legújabb fejlesztése egy olyan technológia, amelyet eredetileg a NASA űrhajós kesztyűiben használtak. Ez egy speciális membrán, amely optimalizálja a hőmérsékletet, így például a takarók képesek alkalmazkodni a test hőjéhez, megelőzve ezzel az éjszakai izzadást vagy kihűlést. A technológia célja, hogy az alvás minőségét még magasabb szintre emelje, és prémium komfortot biztosítson a felhasználóknak.

Tudta? Okoságyneműk forradalmasítják az alvásfigyelést! Az ágyneműbe beépített érzékelők képesek nyomon követni a légzést, a szívritmust és az alvásfázisokat, majd az adatokat egy mobilalkalmazásba továbbítják. A Withings Sleep Analyzer például még az alvási apnoét is felismeri, míg a Sleepace okos ágyneműje személyre szabott tanácsokat ad az alvásminőség javítására.

6. Az automatizáció és AI forradalmasítja az alvásipart is

A Naturtex gyártósorait immár több éve napenergia hajtja. Az innovatív üzemelés ugyanakkor nem áll meg itt: Siemens-technológia által irányított gépek dolgoznak és a cég saját fejlesztései is segítenek növelni a hatékonyságot. Az automatizált folyamatok révén a párnákat már robotkarok töltik meg, varrják be és csomagolják, majd juttatják el a raktárba. Mesterséges intelligencia használatára elsősorban a logisztikában és termelés-szervezés területén törekednek, azonban az olyan precíz és finom műveleteket igénylő munkafolyamatok során, mint például a divatszabó munkája, még valószínűleg sokáig nem fogják gépek helyettesíteni az embereket.

Tudta? Bizonyos munkafolyamatokat nem lehet gépesíteni a textiliparban. A divatszabó munkája például továbbra is elengedhetetlen a precíz és minőségi gyártásban. A párnák és paplanok tokjainak megvarrása kézi munka marad, mert ez a művelet egyelőre nem gépesíthető hatékonyan.

7. Hol rontjuk el a párnavásárlást?

A szakértő figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni az alváskultúrát sem. Míg egy új telefonra sokan könnyen kiadnak akár több százezer forintot, egy jó párnára vagy matracra gyakran sajnálják a pénzt, – pedig az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségre és a napi teljesítményre. A gyors, olcsó megoldásokat keresve sokan az online piactereken vásárolnak textiltermékeket, amelyek csábítóan olcsók, de jellemzően alacsony minőségűek. Egy minőségi párna vagy matrac hosszabb élettartamú, jobb alvásminőséget biztosít, így valójában jobban megéri a gyengébb minőségű termékekkel összehasonlítva.

Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, hallgassa meg az Ipar Hangjai podcast legfrissebb epizódját az alábbi felületeken:

• Siemens FM
• Apple Podcasts
• Spotify
• YouTube

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Bridgestone új, csúcstechnológiás Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátort telepít a Róma melletti EMEA régiós kutatás-fejlesztési központjába.

Az új szimulátor, amelyben a tesztpilóta valós időben, aktívan irányítja az autót, kiegészíti a vállalat virtuális gumiabroncs-fejlesztési technológiáját (VTD) és egy újabb lépést jelent a teljesen digitális abroncsfejlesztési folyamat megvalósítása felé. Az innovációval a Bridgestone a mesterséges intelligenciát (MI) ötvözve képes lesz a gumiabroncsok és járművek együttes szimulációjára, amely fellendíti az innovatívfejlesztési folyamatokat, és a fenntarthatósági törekvéseket, miközben csökkenti a piacra jutási időt.

A Bridgestone már egy évtizede alkalmazza a virtuális abroncsfejlesztési technológiát, azonban az új DiL szimulátor bevezetésével még magasabb szintre emeli a digitális innovációt. A saját tulajdonú szimulációs rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalat mérnökei valósághűen modellezzék a gumiabroncsok viselkedését, az autóval való kölcsönhatást, valamint a környezeti reakciókat, miközben szakértő tesztpilóták szubjektív visszajelzései is beépülnek a folyamatba. Az MI technológiák segítségével lehetővé válik, hogy gyorsabban értékeljék a tervezési opciókat, ami felgyorsítja az abroncsok teljesítményének optimalizálását és az innovatív tervezési koncepciók virtuális kidolgozását.

Az új technológia erősíti a prémium gyári első szerelésű (OE) és másodlagos piacra szánt abroncsok fejlesztését és az OEM-partnerekkel való együttműködést. A szimulációs rendszer lehetővé teszi, hogy a gyors és hatékony közös munka révén a gumiabroncsok és járművek fejlesztése párhuzamosan történjen.

Az új szimulációs rendszer nemcsak az innovációt erősíti, hanem felgyorsítja a vállalat fenntarthatósági törekvéseit is, mivel jelentősen csökkenti a gyártott abroncsok mennyiségét és a fizikai vizsgálatok számát is. A Bridgestone becslései szerint évente akár 12 000 kísérleti gumiabroncs előállítását lehet elkerülni a DiL szimuláció révén, ami jelentős CO₂-kibocsátás-csökkenést eredményez. A vállalat meglévő VTD technológiája már most is akár 60%-kal csökkenti a nyersanyag-felhasználást és a CO₂-kibocsátást az gyári első szerelésű abroncsok (OE) fejlesztése során, míg a másodlagos piacra szánt termékek esetében ez a megtakarítás legalább 25%.

„Az általunk megkövetelt precizitás és haladás kiemelkedő szintje”

A Bridgestone által alkalmazott adatvezérelt predikciós modellek és fizikai szimulációk az összes termékfejlesztésre kiterjednek, beleértve a prémium és luxus OE-termékeket, valamint a következő generációs abroncsokat is. Az új DiL szimulációs rendszer bevezetésével ezek a képességek jelentősen kibővülnek, és egy átfogó, digitális eszközöket és megoldásokat tartalmazó fejlesztési ökoszisztéma jön létre, amely gyorsabb, rugalmasabb és innovatívabb termékfejlesztést tesz lehetővé.

A beruházás egy, a VI-grade vállalat által biztosít dinamikus vezetési szimulátorra irányul, amely várhatóan 2025 végére áll teljesen üzembe. A Bridgestone tervei szerint évente az OE-fejlesztések akár 50%-a is a DiL megközelítést alkalmazhatja majd. Jelenleg a szimuláció elsősorban száraz útfelületen történő vezetési teljesítmény értékelésére szolgál, de a vállalat dolgozik azon, hogy további teljesítményparamétereket és piaci szegmenseket is lefedjen a technológiával.

„A beruházás kulcsfontosságú mérföldkő számunkra, hiszen egy átfogó ökoszisztémát építünk ki a gumiabroncsok virtuális teljesítményének pontos előrejelzéséhez”

– nyilatkozta Emilio Tiberio, a Bridgestone West technológiai igazgatója.

„Az új szimulátor lehetőséget ad arra, hogy teljes mértékben digitális környezetben kísérletezzünk innovatív dizájnokkal és anyagkombinációkkal, felgyorsítva ezzel a fejlesztési folyamatot és csökkentve a környezeti terhelést.”

„A Bridgestone az iparág vezető beruházója a kutatás-fejlesztés területén, évente több mint 800 millió eurót fektet be világszerte. Ez a lépés is a Bridgestone E8 kötelezettségvállalásunk bizonyítéka. Fenntartható megoldásokkal foglalkozó vállalatként folytatjuk az innovációt, mialatt csökkentjük a piacra jutás idejét. Ezzel egyidejűleg javítjuk az OEM-gyártókkal közös fejlesztési folyamatainkat és fokozzuk a K+F tevékenységeink fenntarthatóságát.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mely az Európai Unió szervezete megnyitotta magyarországi közösségi irodáját, az EIT Community Hungary-t a budapesti InfoParkban.

A nyitóeseményre Európa számos országából érkezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország stratégiai szerepet játszik az európai innovációs ökoszisztémában. Az eseményt Drevenyák Eszter, az újonnan kinevezett Community Officer nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy célja az oktatási és kutatási intézmények, illetve vállalatok európai együttműködésének előmozdítása.

„Az EIT Community Hub Hungary azért jött létre, hogy összehozza és támogassa a helyi innovációs ökoszisztémát, és ezzel elősegítse Magyarország átállását egy rugalmasabb, az innováció által vezérelt gazdasági modellre. Segíteni akarjuk a magyar vállalkozókat abban, hogy közösen az európai innováció virágzó központjává tegyük Magyarországot”

– hangsúlyozta Drevenyák Eszter.

Az EIT új képviselete számos lehetőséget nyit meg a magyar innovátorok előtt, beleértve a kapcsolatépítést, képzési programokat, finanszírozási tanácsadást és hozzáférést az EU-szintű innovációs kezdeményezésekhez. Ezáltal a magyar vállalatok és kutatók közvetlenül kapcsolódhatnak az európai innovációs forrásokhoz és a globális piacokhoz.

„A tudományos élet, az ipar és a nemzetközi partneri kapcsolatok szorosabbra fűzésével új fejezet veszi kezdetét, melyben Magyarország tovább erősíti pozícióját az európai innovációs palettán”

– mondta Ilaria Tagliavini, az EIT operatív igazgatója.

A további vendégek között volt Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, aki kiemelte, hogy nyitottak a szorosabb együttműködésre az EIT-vel és az EIT Közösséggel, ezzel hozzájárulva Magyarország innovációs ökoszisztémájának virágzásához.  Dr. Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hangsúlyozta az akadémia és az ipar együttműködésének fontosságát az innovációk gyakorlati hasznosítása és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Magyarország erősítse kutatási profilját és versenyképességét.

Reflektorfényben a startupok és az innováció

A megnyitón kerekasztalbeszélgetések világították rá az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek által képviselt innovációs hatásokra. A panelbeszélgetések bemutatták az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek (KIC-ek) hatását, melyekben az EIT Food, EIT Health, EIT Digital, EIT InnoEnergy, EIT Urban Mobility és EIT Culture & Creativity képviselői vettek részt. Az előadók kiemelték az ágazatok közötti szinergiák előmozdításában elért eredményeket. A start-upokra fókuszáló panel a Heatventors, TourMIX és ARport Hungary sikertörténeteit mutatta be, szemléltetve Magyarország pezsgő vállalkozói ökoszisztémáját.

Az EIT által támogatott innováció egyik kiemelkedő példája a GE Healthcare és az EIT Health közötti együttműködés, amelynek eredményeképpen olyan úttörő mesterséges intelligencia (AI) alapú orvos technológiai megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek magasabb szintre emelhetik az MR-képalkotás szerepét az onkológiában és az ultrahangos szűrést a szülészetben és nőgyógyászatban.

„Mesterséges intelligenciára (AI) épülő képalkotó megoldásuk, melyet a sugárterápia hatékonyságának növelésére fejlesztettünk ki, lehetővé teszi a daganatok pontosabb elhatárolását, így csökkenti a CT-vizsgálatok szükségességét, végső soron pedig gyorsabbá, precízebbé és hatékonyabbá teszi a kezelést. Az ultrahangos nőgyógyászati szűrés összetett feladat, amely komoly élettani jelentőséggel bír úgy az első trimeszterben (sürgősségi ellátás, termékenységre gyakorolt következmények), mind a terhesség későbbi szakaszaiban (magzati rendellenességek felismerése, méhlepény-rendellenességek diagnosztizálása). AI-jal támogatott ultrahangos megoldásunk segíti a kevésbé tapasztalt kezelőszemélyzet munkáját, így enyhíti az egészségügyi munkaerőhiányt és csökkenti az orvosok terhelését„

– mondta el Ferenczi Lehel, a GE Healthcare ügyvezető igazgatója.

Ezek az innovációk jelentős hatással lehetnek az egészségügyi ellátás minőségére. Az EIT Health támogatása és a nemzetközi akadémiai, ipari partnerekkel való együttműködés kulcsszerepet játszott abban, hogy ezek a fejlesztések megvalósulhassanak.

Távlati tervek

Drevenyák Eszter záróbeszédében optimista képet vázolt fel az EIT Community Hub Hungary jövőjéről, amely további eseményeket tervez, hogy még szorosabban bekapcsolja Magyarországot az európai innovációs hálózatba. A megnyitó networkinggel zárult, tovább erősítve Budapest szerepét, mint dinamikus innovációs központ.

Mindenki, aki szeretne megismerkedni az EIT kínálatával, és felfedezni, hogyan támogathatja az innovációs vagy vállalkozói útját, bátran keresheti az EIT Community Hub Hungary-t  a: hungary@eitcommunity.eu email címen vagy követheti a LinkedIn oldalt: EIT Community Hub Hungary (https://www.linkedin.com/company/eit-community-hungary) és az eit-ris country oldalt (https://eit-ris.eu/hungary-2/).

EIT – MAKING INNOVATION HAPPEN!

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (European Institute of Innovation and Technology, EIT)

Az EIT erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozói tehetségeket támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében Európában. Az EIT az Európai Unió intézménye, és szerves részét képezi a Horizont Európa, az EU kutatási és innovációs keretprogramjának.

Az intézet támogatja a vezető vállalatok, kutatólaboratóriumok és egyetemek közötti dinamikus páneurópai partnerségeket, az EIT Tudás- és Innovációs Közösségeket (EIT Knowledge and Innovation Communities (KICs)).  Ezek a TIK-ek a rendszerszintű változások előmozdítására törekszenek Európában és Európa határain túl is, olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint az éghajlatváltozás, az energia, az egészségügy, az élelmiszeripar, a gyártás, a nyersanyagok, a digitalizáció, a városi mobilitás, valamint a kultúra és a kreativitás. Vezető partnereivel együtt az EIT Közösség Európa-szerte innovációs és vállalkozói tevékenységek széles skáláját kínálja: vállalkozói oktatási kurzusokat, vállalkozásalapítási és -akcelerációs szolgáltatásokat, valamint innovációvezérelt kutatási projekteket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!