A svéd gyökerű Qvantum több évtizedes múltra tekint vissza a hőszivattyúk piacán. A vállalat családi műhelyként indult, ahonnan fokozatosan nőtte ki magát nemzetközi szereplővé. A Qvantum volt az a vállalat, amelyik képes volt hőszivattyúkat építeni minden olyan speciális esetre, ahol a szokásos gyártói termékek nem voltak elegendőek.

Pár éve indult el a nagyobb volumenű európai terjeszkedésük, amelynek fontos pillére az új nyíregyházi gyártóüzem kapacitása. Az Electrolux egykori üzemét 2024-ben átvéve nemcsak a modern infrastruktúrát, hanem a helyi szakértelmet is megörökölték: az emberek többsége a korábbi csapatból csatlakozott a Qvantumhoz. Sorozatgyártásban szerzett átfogó tapasztalataikra építve most az ő feladatuk átvezetni a Qvantum lakossági hőszivattyúit a valódi tömeggyártásba.

Dobrosi Ákos, Bátyi Zoltán, Halász Péter és Csák Zoltán Máté

A Qvantum termékfejlesztése Svédországban történik, Nyíregyházán a designt pedig a sorozatgyártásra optimalizálás szemszögéből vizsgálják, így még itt is alakulhat a végleges termék. A hazai gyárban 2024 ősze óta a QA+QH típusú lakossági levegő-víz hőszivattyú beltéri egységeinek tömeggyártását készítik elő, a low-scale gyártás már beindult, a közeljövőben pedig a QG modell bevezetését is tervezik, amely a cég eddigi legkisebb hőszivattyúja lesz. A sorozatgyártást nem érhették volna el ilyen gyorsan 3D nyomtatók nélkül.

UltiMaker S5, S7, S6 – ebben a sorrendben

A gyártási folyamatok tervezését és fejlesztését Dobrosi Ákos folyamatmérnök és csapata végzi. Hárman dolgoznak a mérnökségen 3D nyomtatással. Dobrosi Ákos, Halász Péter és Csák Zoltán Máté, mellettük négy folyamattechnikus segíti a munkát. Közülük ketten mechatronikai mérnökként végeztek a Debreceni Egyetemen, ahol már találkoztak additív gyártással, így magától értetődő volt számukra a technológia alkalmazása a munkájukban is. Elmondásuk szerint a low-scale gyártás ilyen gyors elindítása Nyíregyházán nem sikerülhetett volna házon belüli 3D nyomtatók nélkül. A Qvantumnál a 3D nyomtatott alkatrészek így már a kezdetektől a teljes gyártási folyamatban jelen vannak.

Dobrosi Ákos, Qvantum és Bátyi Zoltán, ADMASYS HU a nyíregyházi üzemben

„Már az új gyártósor kialakításának legelső lepéseinél elkezdtük bevetni a 3D nyomtatást, és nagyon jó volt a visszhangja. Pozitív visszajelzések jöttek az operátoroktól, a minőségbiztosítástól, mindenkitől.” – meséli Ákos.

A csapat az első UltiMaker S5-öt még az Electrolux-nál vette az ADMASYS HU-tól, ám míg ott kevésbé használták ki a lehetőségeit, a Qvantumnál már nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az S5 hat éven keresztül termelt gond nélkül, mielőtt először szervizelni kellett volna. Ahogy Ákos fogalmazott: „Ha az kell, hogy folyamatosan menjen és minimális karbantartás mellett 0–24 terhelhető legyen, akkor mindenképp ajánlom az UltiMaker 3D nyomtatókat.”

Nyomatok a gyártósori munkaállomásokon

Míg az Electroluxnál kevésbé intenzív volt a 3D nyomtató igénybevétele, addig a Qvantumnál már napi szinten kezdték használni az additív gyártást. A terhelés miatt hamarosan újabb gépre volt szükség, így a korábbi jó tapasztalatok által kikövezett ösvényen érkezett 2025 februárjában egy UltiMaker S7 Pro Bundle, majd nyárra tesztre egy vadonatúj és villámgyors UltiMaker S6 is.

A márkahűséget a pozitív eredményeken túl az is indokolta, hogy az UltiMaker 3D nyomtatók rendelkeznek ipari tanúsítvánnyal a felügyelet nélküli üzem biztonságosságának igazolásához (Declaration of Safe Unattended Professional Use). Ennek köszönhetően az UltiMaker 3D nyomtatókra köthető olyan vállalati biztosítás, amely a felügyelet nélkül esetlegesen bekövetkező káreseményekre is kiterjed. Ilyet az alternatívaként vizsgált márkáknál nem tudtak volna biztosítani.

Nyomtatott fogantyú UltiMaker PET CF

Gyors megoldások, terhelhető anyagok és kézzelfogható megtérülés

A házonbelüli 3D nyomtató kapacitás gazdasági előnyei egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ebből a szempontból a csapat egyik legsikeresebb projektje egy technológiagi pozícionáló jig volt, amely 2,5 tonnás terhelésnek is ellenáll. Külsős beszállítótól nagyon magas ajánlatot kaptak alumíniumból, míg 3D nyomtatással a megévő UltiMakereken a költség legfeljebb a tizedére jött ki.

„Az UltiMaker S7 Pro Bundle beruházása már csak ezen a tíz pozícionáló jigen azonnal megtérült.” – mondja Péter.

A legújabb UltiMaker S6 3D nyomtató legnagyobb előnye a korábbi nyomtatókhoz viszonyított sokszoros termelékenység. Egy eltört sablon például leállással fenyegette a gyártósort, de az UltiMaker S6-tal másfél óra alatt sikerült azt pótolniuk.

„Ha szükség van valamire gyorsan, pillanatok alatt képesek vagyunk legyártani vele.”

A Qvantumnál jelenleg leggyakrabban ABS-sel dolgoznak, emellett a Tough PLA is bevált. TPU-t is használnak, főként rugalmas betétekhez, bár a nyomtatása nehézkesebben indult. Segített a megbízható eredmény elérésében, hogy a 3D nyomtatókat nyáron klimatizált helyiségbe költöztették.

Nyomtatott pozicionáló jig

A mérnökök kísérleteztek kompozit anyagokkal is: az UltiMaker Nylon CF Slide és a PET CF bizonyos pozícionálóknál, csúszó- és tartóelemeknél vált be. Ám egyelőre a mennyiségi nyomtatás a prioritásuk, nem pedig az új, adott esetben tartósabb anyagok bevezetése: a jövőben, a sorozatgyártás felfutásával jöhet el az ideje a kopásállóbb, szilárdabb kompozit szerszámok additív gyártásának.

„Nincs itt olyan munkaállomás, ahol ne találkozhatnánk 3D nyomtatott elemekkel” – fogalmaz Ákos.

A sok nyomtatásnak köszönhetően mára egy digitális modellkönyvtáruk is kialakult, amelyet a jövőben hivatalosan is raktárazhatóvá szeretnének tenni. A csapatmunkában, a 3D modellek nyilvántartásában és rendszerezésében az UltiMaker Digital Factory rendszere is segítségükre van. Terveik szerint a jövőben minden egyes sablon, jig vagy pozícionáló könnyen azonosítható és újragyártható lesz.

Nyomtatott tesztelő eszköz

Összegzés

A Qvantum nyíregyházi üzeme élő példája annak, hogyan válhat a 3D nyomtatás nélkülözhetetlen technológiává a sorozatgyártás támogatásában. Az UltiMaker gépek megbízhatósága, a gyors reakcióidő és a költségcsökkentés együtt tették lehetővé, hogy a vállalat egy teljesen új telephelyen gyorsan és költséghatékonyan indulhasson el a tömeggyártás felé.

Nyomtatott ülék – UltiMaker s6

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Csökkenő energiaköltségek és szén-dioxid-kibocsátás, zavartalan működés – ezeket kínálja a kereskedelmi és ipari létesítmények számára a Schneider Electric új energiatároló megoldása.

A mostantól Európában is elérhető Schneider Boost Pro akár 2 MWh-ig skálázható, titkosított kommunikációval gondoskodik a kiberbiztonságról és a pontosabb előrejelzések és optimális döntéshozatal támogatása érdekében integrálható az EcoStruxure Microgrid Advisor rendszerrel.

 Az elektrifikáció térhódításával és a jelentős CO2-kibocsátással járó olaj- és gázalapú termelésről a fenntarthatóbb gyártási módszerekre való átállás eredményeként napjainkra az Európai Unióban már a felhasznált villamos energia 50 százaléka megújuló energiaforrásból származik. A megújulók arányának további növelése az enerigamixen belül azonban komoly akadályokba ütközik, az energiaforrások sokfélesége, az időjárási körülményeknek való kitettsége, valamint a kezelésükhöz szükséges rugalmas, interaktív rendszer kialakításához szükséges hálózatmodernizáció miatt. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új megoldása, a most már Európában is elérhető Schneider Boost Pro olyan energiatárolási képességet biztosít, ami növeli az ipari és kereskedelmi épületek áramellátásának rugalmasságát, stabilitását és hatékonyságát.

A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolórendszer járműdepókban is alkalmazható, az elektromos buszok és teherautók töltésénél. Ezenkívül integrálható a közlekedési infrastruktúrába is, ha megbízható és nagy kapacitású töltési megoldásokra van szükség, mint például az autópályák mentén.

A modern épületek igényeire szabva

A 200 kWh-tól 2 MWh-ig skálázható Schneider Boost Pro része a Schneider Electric végponttól-végpontig terjedő megoldás-portfóliójának – áramelosztás, e-autó töltők, végponti berendezések vezérlése, szoftverek, szolgáltatások -, amelyet azért alkottak meg, hogy az energiaigény növekedésével optimalizálja az energiaellátást. Az új termék számos, a modern épületek igényeinek figyelembevételével fejlesztett funkcióval bír. Így például képes tárolni a többlet megújuló energiát, hogy maximalizálja annak felhasználását és növelje az energiafüggetlenséget. Kiegyensúlyozza az energiafelhasználást a különböző helyszíneken, az előre feltöltött akkumulátoros energiatároló rendszert használva, amikor a szükséges energiaigény meghaladja a rendelkezésre álló energiát. Emellett megbízható tartalék áramellátást biztosít áramkimaradások esetén.

A Schneider Boost Pro lehetővé teszi az ügyfelek számára a saját fogyasztásuk és a terhelésáthelyezés kezelését. Az akkumulátor a csúcsidőn kívüli órákban, amikor az áram ára alacsony, töltődik, és a csúcsidőben, amikor az árak magasak, biztosítja az áramot, így csökkentve az energiaköltségeket.

Biztonság és szakértői támogatás

A Schneider Boost Pro átfogó adatvédelmet és titkosított kommunikációt biztosít a kiberbiztonság érdekében, megfelel a legmagasabb biztonsági szabványoknak. A termék integrálható a mesterséges intelligenciával működő, felhőalapú az EcoStruxure Microgrid Advisorral, amely képes előre jelezni az időjárási körülményeket, a helyszíni termelést, a keresleti mintákat és a piaci feltételeket, lehetővé téve a pontosabb előrejelzéseket és az optimalizált döntéshozatalt.

Az Európában most bevezetett új megoldáshoz szakértői telepítés jár, ami magában foglalja a testreszabott szerviz- és karbantartási csomagokat, a rövid reagálási időket és a távoli karbantartás lehetőségét a rendszer maximális rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

„Egy új energiakorszakhoz érkeztünk, amelyet a megújuló energiaforrások növekvő használata és a gyorsuló elektrifikáció jellemez, és amelyben az intelligens tárolási megoldások minden elektromos rendszer elengedhetetlen részét képezik. 2030-ra a kereskedelmi és ipari épületek villamosenergia-igénye akár 35 százalékkal is megnőhet, amelynek egyik fő oka az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítése lesz. Ugyanakkor sok szervezetet visszafog a hálózat korlátozott kapacitása és a megújuló energiaforrások időszakos termelése. A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolási megoldásával a vállalkozások intelligens, rugalmas energiagazdálkodást valósíthatnak meg. Ez az új energiakorszakban rendkívül fontos, mivel segít kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások változó mértékű rendelkezésre állását és csökkenti a hálózatra nehezedő terhelést a csúcsidőszakban. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások működése rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhat”

– mutatott rá Jean-Baptiste Hazard, a Schneider Electric marketingvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az SAP Hungary 2025-ös AI kutatásának tanulságai

A mesterséges intelligencia (AI) nem jövőbeli ígéret, hanem már most versenyképességi tényező a magyar vállalatok számára – derül ki az SAP friss, 387 hazai közép- és felsővezető bevonásával készült kutatásából. Az eredmények szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal. A 2025 júliusában lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés részeként is bizonyít. Az áttörést azonban nem csak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

Az SAP Hungary a magyarországi vállalatok mesterséges intelligencia használati szokásairól végzett kutatása rávilágít: az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát azonosítottak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit. Emellett sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg az elterjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését. A kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, ugyanakkor az áttörés feltétele az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Publikus AI dominancia, de nő a saját fejlesztések szerepe

A 2025 nyarán, 387 vállalati közép- és felsővezető megkérdezésével zajlott kutatás válaszadóinak 14%-a egyáltalán nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%. Ez jól mutatja, hogy a komoly üzleti előnyök felé vezető út a személyre szabott, integrált fejlesztéseken át vezet.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van. A többség – mintegy 44% – kezdő felhasználónak számít, akik alapvető feladatokra, eseti módon vetik be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Felhasználási területek és eredményesség

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt. Egyre több szervezet kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik. A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem kézzelfogható üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

A legnagyobb gát: az adathigiénia hiánya

A kutatás kimutatta: a bevezetés sikeressége szoros összefüggést mutat a strukturált adatvagyon meglétével. A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek. Ez alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kulcskérdés. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak. Azoknál a szervezeteknél, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, közel fele (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t. Így tesszük lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia ne csak ígéret, hanem mérhető versenyelőny legyen a magyar cégek számára.”

 Szabályozás: bizalom van, keretek hiányoznak

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás. Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a fenntartható működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

Munkaerőpiaci és szervezeti hatások

A munkavállalói attitűdök megosztottak: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Érdekesség, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is. Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat. A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A teljes kutatás itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!