Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kétharmados többséggel került tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére a köztestület megújult vezetése.

Az új elnök Nagy Elek üzletember lett, akit korábban már a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetésére is felkért a tagság.

Az új elnökség ambiciózus tervekkel indította el a munkáját céljainak megvalósítása érdekében 2024. év végén. A legfontosabb cél az volt, hogy a korábbiaknál egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet épüljön.

A kamarai reneszánsszal az MKIK a vállalkozót helyezte a középpontba, ahogyan annak idején a reneszánsz az embert. Ez egy alapvető szemléletváltás a korábbiakhoz képest.

Idén tavasszal konkrét vállalásokkal 5 éves megállapodás született a Kamara és Magyarország Kormánya között. Ennek eredménye a fix 3%-os Széchenyi Kártya hitelkamat vagy a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogram, ami hatalmas lépés a hazai vállalkozások támogatása terén.

Ugyanezen a Kormány-Kamara megállapodás részeként

• Lépcsőzetesen emelkedik az általános forgalmi adó (ÁFA) alanyi adómentességének értékhatára, 2026-ban 20 millió forintra, majd 2027-ben 22 millióra, és 2028-ban 24 millió forintra, amely lehetővé teszi, hogy több kisvállalkozás mentesüljön az ÁFA köréből.
• Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében nő az elszámolható költséghányad mértéke, ezáltal csökken az adóalapjuk, és kedvezőbb adózási feltételek lépnek életbe.
• Eltörlik a 112,5 százalékos szorzót a szociális hozzájárulási adó alapjának számításánál főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál, amellyel egyszerűsödik az adóalap meghatározása.
• Bővül a KIVA jogosulti köre, különösen a középvállalatokat érintve, várhatóan 10-15 milliárd forint többletbevételt eredményezve az érintettek számára, mely változás a vállalkozások adóterheit csökkenti.

Fontos körülmény, hogy a Kamara minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve tette és teszi meg javaslatait a kormányzat felé. A kabinet legutóbbi adócsomagja jövőre 80-90 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. A közeli jövőben egyes közfeladatok ellátása a Kamarához kerülhet, illetve a turizmus-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban az adminisztráció további csökkentése, egyszerűsítése várható.

 Az elmúlt egy évben a Kamara további együttműködési megállapodásokat kötött

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
• a Magyar Nemzeti Bankkal,
• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával,
• a Magyar Művészeti Akadémiával,
• több nagy érdekképviselettel
• valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is.

A Kamara megerősítette saját kutatói rendszerét és elindította a „Digitális Ébresztő” szemináriumsorozatot számos neves mesterséges intelligencia (MI) szakértő közreműködésével. A projekt 10 000 magyar vállalkozást vezet be a mesterséges intelligencia tudatos, gyakorlati alkalmazásába. Kutatások szerint az MI használatával 20-40%-os hatékonyságnövekedés érhető el a vállalkozások működésében.

A Kamara nemrég létrehozott SecureBot elnevezésű ingyenes kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„ma egy tudásalapú Kamara épül. A területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra támaszkodva olyan képzési struktúrán dolgozunk, amely az osztrák WIFI-rendszerhez hasonlóan alkalmas lesz a tömeges tudásátadásra.”

Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő MKIK más, minőségi szintre emelte a Kamara és a területi kamarák együttműködését: ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak vidéki egységei.

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A svéd gyökerű Qvantum több évtizedes múltra tekint vissza a hőszivattyúk piacán. A vállalat családi műhelyként indult, ahonnan fokozatosan nőtte ki magát nemzetközi szereplővé. A Qvantum volt az a vállalat, amelyik képes volt hőszivattyúkat építeni minden olyan speciális esetre, ahol a szokásos gyártói termékek nem voltak elegendőek.

Pár éve indult el a nagyobb volumenű európai terjeszkedésük, amelynek fontos pillére az új nyíregyházi gyártóüzem kapacitása. Az Electrolux egykori üzemét 2024-ben átvéve nemcsak a modern infrastruktúrát, hanem a helyi szakértelmet is megörökölték: az emberek többsége a korábbi csapatból csatlakozott a Qvantumhoz. Sorozatgyártásban szerzett átfogó tapasztalataikra építve most az ő feladatuk átvezetni a Qvantum lakossági hőszivattyúit a valódi tömeggyártásba.

Dobrosi Ákos, Bátyi Zoltán, Halász Péter és Csák Zoltán Máté

A Qvantum termékfejlesztése Svédországban történik, Nyíregyházán a designt pedig a sorozatgyártásra optimalizálás szemszögéből vizsgálják, így még itt is alakulhat a végleges termék. A hazai gyárban 2024 ősze óta a QA+QH típusú lakossági levegő-víz hőszivattyú beltéri egységeinek tömeggyártását készítik elő, a low-scale gyártás már beindult, a közeljövőben pedig a QG modell bevezetését is tervezik, amely a cég eddigi legkisebb hőszivattyúja lesz. A sorozatgyártást nem érhették volna el ilyen gyorsan 3D nyomtatók nélkül.

UltiMaker S5, S7, S6 – ebben a sorrendben

A gyártási folyamatok tervezését és fejlesztését Dobrosi Ákos folyamatmérnök és csapata végzi. Hárman dolgoznak a mérnökségen 3D nyomtatással. Dobrosi Ákos, Halász Péter és Csák Zoltán Máté, mellettük négy folyamattechnikus segíti a munkát. Közülük ketten mechatronikai mérnökként végeztek a Debreceni Egyetemen, ahol már találkoztak additív gyártással, így magától értetődő volt számukra a technológia alkalmazása a munkájukban is. Elmondásuk szerint a low-scale gyártás ilyen gyors elindítása Nyíregyházán nem sikerülhetett volna házon belüli 3D nyomtatók nélkül. A Qvantumnál a 3D nyomtatott alkatrészek így már a kezdetektől a teljes gyártási folyamatban jelen vannak.

Dobrosi Ákos, Qvantum és Bátyi Zoltán, ADMASYS HU a nyíregyházi üzemben

„Már az új gyártósor kialakításának legelső lepéseinél elkezdtük bevetni a 3D nyomtatást, és nagyon jó volt a visszhangja. Pozitív visszajelzések jöttek az operátoroktól, a minőségbiztosítástól, mindenkitől.” – meséli Ákos.

A csapat az első UltiMaker S5-öt még az Electrolux-nál vette az ADMASYS HU-tól, ám míg ott kevésbé használták ki a lehetőségeit, a Qvantumnál már nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az S5 hat éven keresztül termelt gond nélkül, mielőtt először szervizelni kellett volna. Ahogy Ákos fogalmazott: „Ha az kell, hogy folyamatosan menjen és minimális karbantartás mellett 0–24 terhelhető legyen, akkor mindenképp ajánlom az UltiMaker 3D nyomtatókat.”

Nyomatok a gyártósori munkaállomásokon

Míg az Electroluxnál kevésbé intenzív volt a 3D nyomtató igénybevétele, addig a Qvantumnál már napi szinten kezdték használni az additív gyártást. A terhelés miatt hamarosan újabb gépre volt szükség, így a korábbi jó tapasztalatok által kikövezett ösvényen érkezett 2025 februárjában egy UltiMaker S7 Pro Bundle, majd nyárra tesztre egy vadonatúj és villámgyors UltiMaker S6 is.

A márkahűséget a pozitív eredményeken túl az is indokolta, hogy az UltiMaker 3D nyomtatók rendelkeznek ipari tanúsítvánnyal a felügyelet nélküli üzem biztonságosságának igazolásához (Declaration of Safe Unattended Professional Use). Ennek köszönhetően az UltiMaker 3D nyomtatókra köthető olyan vállalati biztosítás, amely a felügyelet nélkül esetlegesen bekövetkező káreseményekre is kiterjed. Ilyet az alternatívaként vizsgált márkáknál nem tudtak volna biztosítani.

Nyomtatott fogantyú UltiMaker PET CF

Gyors megoldások, terhelhető anyagok és kézzelfogható megtérülés

A házonbelüli 3D nyomtató kapacitás gazdasági előnyei egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ebből a szempontból a csapat egyik legsikeresebb projektje egy technológiagi pozícionáló jig volt, amely 2,5 tonnás terhelésnek is ellenáll. Külsős beszállítótól nagyon magas ajánlatot kaptak alumíniumból, míg 3D nyomtatással a megévő UltiMakereken a költség legfeljebb a tizedére jött ki.

„Az UltiMaker S7 Pro Bundle beruházása már csak ezen a tíz pozícionáló jigen azonnal megtérült.” – mondja Péter.

A legújabb UltiMaker S6 3D nyomtató legnagyobb előnye a korábbi nyomtatókhoz viszonyított sokszoros termelékenység. Egy eltört sablon például leállással fenyegette a gyártósort, de az UltiMaker S6-tal másfél óra alatt sikerült azt pótolniuk.

„Ha szükség van valamire gyorsan, pillanatok alatt képesek vagyunk legyártani vele.”

A Qvantumnál jelenleg leggyakrabban ABS-sel dolgoznak, emellett a Tough PLA is bevált. TPU-t is használnak, főként rugalmas betétekhez, bár a nyomtatása nehézkesebben indult. Segített a megbízható eredmény elérésében, hogy a 3D nyomtatókat nyáron klimatizált helyiségbe költöztették.

Nyomtatott pozicionáló jig

A mérnökök kísérleteztek kompozit anyagokkal is: az UltiMaker Nylon CF Slide és a PET CF bizonyos pozícionálóknál, csúszó- és tartóelemeknél vált be. Ám egyelőre a mennyiségi nyomtatás a prioritásuk, nem pedig az új, adott esetben tartósabb anyagok bevezetése: a jövőben, a sorozatgyártás felfutásával jöhet el az ideje a kopásállóbb, szilárdabb kompozit szerszámok additív gyártásának.

„Nincs itt olyan munkaállomás, ahol ne találkozhatnánk 3D nyomtatott elemekkel” – fogalmaz Ákos.

A sok nyomtatásnak köszönhetően mára egy digitális modellkönyvtáruk is kialakult, amelyet a jövőben hivatalosan is raktárazhatóvá szeretnének tenni. A csapatmunkában, a 3D modellek nyilvántartásában és rendszerezésében az UltiMaker Digital Factory rendszere is segítségükre van. Terveik szerint a jövőben minden egyes sablon, jig vagy pozícionáló könnyen azonosítható és újragyártható lesz.

Nyomtatott tesztelő eszköz

Összegzés

A Qvantum nyíregyházi üzeme élő példája annak, hogyan válhat a 3D nyomtatás nélkülözhetetlen technológiává a sorozatgyártás támogatásában. Az UltiMaker gépek megbízhatósága, a gyors reakcióidő és a költségcsökkentés együtt tették lehetővé, hogy a vállalat egy teljesen új telephelyen gyorsan és költséghatékonyan indulhasson el a tömeggyártás felé.

Nyomtatott ülék – UltiMaker s6

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!