Ipar

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A kockázatkezelés világa sokszor hasonlít egy sakkjátszmához: a sikerhez előrelátás, türelem és a megfelelő időben meghozott, számított döntések kellenek.

Az elmúlt másfél évtizedben e terület a banki működés egyik alappillére lett, és ebben a Morgan Stanley budapesti irodája globális szinten is kulcsszerepet játszik. A Polgár Judit Világsakkfesztiválját hatodik éve támogató Morgan Stanley budapesti irodájának új vezetője, Mayer Dániel – aki a kockázatkezelési részleg éléről érkezik a posztra – öt példán keresztül mutatja be a két terület közötti párhuzamokat.

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását. A Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti irodája ebben kulcsszerepet játszik: a 2008-ban tízfős csapatként indult kockázatkezelési részleg ma az egyik legnagyobb ilyen központja a világ egyik vezető bankjának, több mint 40 országból érkező szakembergárdával.

Egy bank, ahol a sakk a mindennapok része

A gondolkodásmód, amely kockázatkezelési munkához is szükséges, sok tekintetben hasonlít a sakk logikájához: folyamatos helyzetértékelés, a lehetőségek és veszélyek mérlegelése, tudatos döntéshozatal. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley budapesti munkatársai között is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző is van, köztük egy nemzetközi mester és két FIDE mester. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, korábbi magyar bajnok, sakkolimpiai ezüstérmes játékos.

A sakk a Morgan Stanley-ben nemcsak szellemi kihívás, hanem közösségépítő erő is: minden évben megrendezik nemzetközi belső bajnokságukat több mint 40 irodából mintegy 1000 játékos részvételével. A játék erősíti a csapatszellemet, fejleszti a stratégiai gondolkodást, és hidakat épít különböző irodák és kultúrák között.

„A sakkban rejlő játékosság nem áll ellentétben a komoly gondolkodással – épp ellenkezőleg: a stratégiai játék segít új nézőpontokat találni, kreatív megoldásokat felfedezni, és bátor, ugyanakkor tudatos döntéseket hozni – mutat rá a bank budapesti irodájának vezetője, Mayer Dániel. – A Morgan Stanley-nél hisszük, hogy a kíváncsiságra épülő gondolkodás a mély elemzés alapja – és ez vezérelt a kockázatkezelési területen töltött évek alatt is. Az ott szerzett tapasztalatok adják most a biztos alapot kibővült szerepkörömben, az iroda élén.”

A vállalat immár hatodik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén szeptember 30-án rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ebből az alkalomból világít meg a budapesti iroda vezetője öt olyan területet, ahol szűkebben vett szakterülete, a kockázatkezelés és a sakk között szoros párhuzamok figyelhetők meg.

Mikor vállaljunk kockázatot, és mikor erősítsük meg a pozíciót?

Egy ígéretes támadás lehetősége mindig csábító, különösen, ha az ellenfél királya védtelennek tűnik. Mégis, ha saját védelmünk nem elég stabil, a kockázat vállalás könnyen visszaüthet. A jó játékos ilyenkor mérlegeli: a nyerhető előny arányban van-e a kockázattal. Ugyanez a gondolkodásmód szükséges akkor is, amikor egy pénzpiaci szereplő új befektetési lehetőséget mérlegel. „A cél nem az, hogy minden rizikót elkerüljünk – a fejlődéshez, növekedéshez szükség van kockázatvállalásra –, hanem hogy a várható hozam és a vállalható kockázat hosszú távon egyensúlyban legyen” – mutat rá Mayer Dániel.

Felkészülés több lehetséges következményre

A sakkban akár egy látszólag védtelen gyalog leütése is veszélyes lehet, ha ezzel megnyitunk egy támadási vonalat vagy átlót az ellenfél tisztjeinek. A tapasztalt sakkozó ezért mindig számba veszi a lehetséges válaszlépéseket, mielőtt lép. A kockázatkezelésben ugyanilyen fontos előre gondolkodni: „A mi munkánk lényege, hogy felkészüljünk a kedvezőtlen forgatókönyvekre is. A kockázati modellezés és a stressztesztelés, vagyis a szélsőséges helyzetek hatásának szimulációja éppen arról szól, hogy a ritka, de nagy hatású eseményekre is legyen tervünk” – hangsúlyozza a szakember.

Kulcsfigurák védelme

A sakktáblán bizonyos figurák – például egy aktív vezér vagy központi helyen álló huszár – az egész pozíciónk sikerét meghatározhatják. Ezek elvesztése gyakran a teljes állásunk összeomlását jelenti, ezért külön figyelmet igényelnek (nem beszélve a királyunkról). „A kockázatkezelésben is vannak olyan elemek – például a likviditás vagy a tőketartalék –, amelyek védelme elsődleges. Ezek biztosítják, hogy a bank bármilyen körülmények között stabil maradjon” – húzza alá a szakember.

A hibák következményeinek kezelése

Egy elhibázott lépés után nincs lehetőség visszakozásra, a játszmát abból a helyzetből kell folytatni, ami kialakult. A jó játékos nem rágódik a múlton, hanem új tervet készít, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből. A pénzügyi világban is fontos ez a hozzáállás. „A piac folyamatosan változik, és mindig számítani kell váratlan fejleményekre. A kockázatkezelés nemcsak a megelőzésről szól, hanem arról is, hogy egy új helyzetben gyorsan alkalmazkodjunk” – magyarázza Mayer Dániel.

Időzítés

A sakkban egy túl korai roham könnyen kifulladhat, és védtelenné teheti a saját állásunkat. A türelem és a megfelelő pillanat kivárása sokszor nagyobb esélyt ad a sikerre, mint a sietség. Ez a pénzvilágban sincs másként: „Egy stratégia akkor működik, ha nemcsak maga a döntés helyes, hanem a végrehajtás időzítése is megfelelő. Mi azt vizsgáljuk, hogy a vállalati döntések mikor és milyen feltételek mellett hoznak fenntartható eredményt” – mondja a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegének vezetője.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója hozzátette: „Ahogyan a vákuumkísérletekben tisztán láthatóvá válnak a természeti törvények, úgy a sakkban is megmutatkoznak az üzleti élet alapelvei: a tervezés, az erőforrások beosztása, a kockázatkezelés vagy éppen a versenytárs lépéseinek előrejelzése. Mindez egy sakktáblán, ahol csak a döntések és a következmények számítanak. A sakkban nincs win-win helyzet, mint az üzleti életben, de a játék során fejlesztett stratégiai gondolkodás, a problémamegoldás és a kockázatkezelési szemlélet kiválóan adaptálható, és a segítségével jobb üzleti döntéseket hozhatunk.”

„A kockázatkezelés nem játék, hanem a banki stabilitás alapköve, de ez nem jelenti, hogy nem tanulhatunk egy játék logikájából. Ahogy a táblán, úgy a pénzügyekben is az nyer, aki hosszú távon gondolkodik, és minden lépés előtt tudatosan méri fel a lehetőségeket és a kockázatokat – összegzi a párhuzamokat Mayer Dániel. – A Morgan Stanley budapesti csapata nap mint nap így dolgozik, hogy a globális pénzügyi világ változásai közepette is biztos alapot nyújtson a bank működésének.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:judit kockázatkezelés morgan polgár sakk stanley

Up Next

Az amerikai vámok és az európai zöldpolitika szorításában is stabilak a hazai gumiabroncspiac kilátásai

Don't Miss

A hazai additív gyártás régi-új arca: a FreeDee mostantól ADMASYS HU

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az LG Electronics 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége NVIDIA tanúsítást szerzett

Az LG Electronics (LG) 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége (Coolant Distribution Unit, CDU) hivatalos NVIDIA-tanúsítást szerzett. Ez a mérföldkő igazolja az LG folyadékhűtési megoldásainak és hőmenedzsment-technológiájának megbízhatóságát és hatékonyságát az NVIDIA AI- infrastruktúrákra vonatkozó szabványainak megfelelően, támogatva a vállalat további terjeszkedését az AI-adatközpontok hűtési piacán.

Megbízható partner a globális felhőszolgáltatók számára

Az LG azon kevés vállalatok egyike világszerte, akik sikerrel teljesítették az NVIDIA műszaki ellenőrzési eljárását, amely során az LG 600 kW-os CDU-ját több mint 100 műszaki értékelési kritérium alapján igazolták. Ezek a kritériumok a hűtési teljesítmény, a megbízhatóság és a hibatűrési képességek szabványosítását szolgálják nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok számára.

A tanúsítás stratégiai mérföldkő az LG számára, és megerősíti a vállalat pozícióját mint az NVIDIA hivatalosan is elismert partnere az AI-adatközpontinfrastruktúra számára. A globális felhőszolgáltatók (hyperscalers) és adatközpont-üzemeltetők számára ez a minősítés nagyobb biztonságot nyújt a beszállító kiválasztásakor, mivel csökkenti a beszerzési kockázatokat, és felgyorsítja a nagyléptékű AI-infrastruktúra-telepítésekhez szükséges minősítési folyamatot.

Chip-to-Chiller hűtési megoldásszolgáltató

Az LG NVIDIA-tanúsítással rendelkező 600 kW-os CDU-ját a nagy hőtermelésű AI-GPU-k (AI-feladatokra használt grafikus feldolgozóegységek) hőterhelésének kezelésére tervezték. A Direct-to-Chip (DTC, közvetlen chip-hűtés) folyadékhűtési megoldás alkalmazásával az egység a hűtőfolyadékot közvetlenül a hőtermelő komponensekhez – mint a GPU-khoz és CPU-khoz – juttatja, így az a meglévő léghűtéses infrastruktúrával együttműködő, nagy hatékonyságú „hibrid hűtési” rendszert hoz létre.

Az egységet ±0,25 °C-os hőmérséklet-szabályozási pontosság elérésére tervezték, ami elősegíti a rendszer hőmérsékleti stabilitásának javítását és az AI-szerverek megbízható működését. Az egység emellett virtuális szenzortechnológiát alkalmaz a valós idejű felügyelet és a szivárgásérzékelés biztosítása érdekében. Az LG Data Center Cooling Control Manager (DCCM, adatközponthűtésvezérlés-kezelőrendszer) rendszerével együtt a megoldás prediktív vezérlést és központosított felügyeletet tesz lehetővé, miközben szabványos kommunikációs protokollokon keresztül támogatja az adatközpont-menedzsment rendszerekkel való zökkenőmentes integrációt.

Az átfogó megbízhatóság biztosítása érdekében az LG ezeket a megoldásokat saját, Phjongthekben található Chip-to-Chiller (a chiptől a folyadékhűtőig) vizsgálati központjában értékeli. A vállalat itt a teljes hűtési lánc rendszerszintű tranziens válaszait, hőmérséklet-változásait és kis terhelés melletti stabilitását teszteli – az AI-chipek terhelésétől és a hűtőlemezektől, a CDU-n át, a folyadékhűtőig. Az NVIDIA szigorú hibatűrési követelményeinek megfelelő CDU-t úgy tervezték, hogy rendkívül megterhelő körülmények között is megőrizze működési stabilitását.

Az LG átfogó Chip-to-Chiller portfóliójával tovább kívánja erősíteni pozícióját az AI-adatközpontinfrastruktúrák megbízható partnereként, teljeskörű hőmenedzsment-megoldásokat kínálva a chipektől a központi hűtőrendszerig. A vállalat teljes körű kínálatába hűtött vizet előállító folyadékhűtők, a hűtőfolyadékot elosztó CDU-k, valamint az AI-chipeket közvetlenül hűtő hűtőlemezek tartoznak – ezek az AI-adatközpontok folyadékhűtési rendszereinek alapvető elemei.

Az AI-infrastruktúrával kapcsolatos képességek bővítése

Ez a tanúsítás kiindulópontot jelent az LG AI-infrastruktúrához kapcsolódó üzleti tevékenységének szélesebb körű bővítéséhez. A jövőben az LG sorra tervezi megszerezni az NVIDIA tanúsítását nagykapacitású CDU-kínálatának modelljeire, köztük az 1 MW-os, 2,5 MW-os és 4 MW-os egységekre.

Az LG CDU-jai a vállalat fűtési-, szellőztetési- és légkondicionálási szektorban felhalmozott 60 éves mérnöki szakértelmére épülnek. A készülékek, melyeket a nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok környezetéhez terveztek, pontos hőmérséklet-szabályozást, fejlett vezérlési képességeket és magas fokú megbízhatóságot kínálnak. A vállalat továbbá azzal erősíti versenyképességét, hogy házon belül gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, köztük inverterrendszereket és mágnescsapágyas kompresszorokat – ezek az alaptechnológiák az LG folyadékhűtő-portfóliójában széles körben alkalmazott megoldások.

Az LG a közelmúltban jelentős globális adatközpont-hűtési projekteket nyert el, köztük észak-amerikai felhőszolgáltatók létesítményeit, valamint a Jakartában található Sinar Mas adatközpontot, az SM+ Data Center kiemelt, AI-használatra kész létesítményét. Kulcsfontosságú technológiai kompetenciáira építve az LG célja, hogy növelje globális megrendeléseit és bővítse stratégiai partnerségeit a következő generációs AI-adatközpontok piacán.

„Az AI-adatközpontok folyamatos bővülésével minden eddiginél nagyobb az igény a megbízható folyadékhűtési megoldásokra”

– mondja James Lee, az LG energetikai megoldásokért felelős üzletágának (ES Company) elnöke.

„Fejlett hűtéstechnológiáinkat az LG Csoport integrált infrastruktúra-képességeivel ötvözve olyan teljes körű megoldásokkal bővítjük AI-infrastruktúra üzletünket, amelyek hozzájárulnak a fizikai mesterséges intelligencia megvalósításához, melynek keretében az AI a valós környezetekben teremt értéket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban

A világon működő adatközpontok összesített eszközértékének több mint egyharmadát, 388 milliárd dollárt kitevő értékvesztést okozhatnak a be nem árazott éghajlati kockázatok a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services friss tanulmánya szerint. A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!