Mozgásban
A pandémia alatt nőtt a privát közlekedés jelentősége
A 2020-as Continental Mobilitási Tanulmány szerint a világjárvány következtében egyértelmű tendencia mutatkozik a privát közlekedés irányába
A privát közlekedés jelentősége nagyot erősödött a koronavírus-járvány hatására, mivel a másokkal történő érintkezés csökkentése érdekében sokan a saját autójukkal való utazást választják.
Ezzel szemben a tömegközlekedés, illetve a telekocsi szolgáltatások terén világszerte komoly visszaesés tapasztalható. Többek közt ezekre a témákra világít rá a nemrég megjelent, 2020-as Continental Mobilitási Tanulmány. A felmérés keretein belül a neves társadalomkutató intézettel, az infassal (Institute for Applied Social Sciences) együttműködésben végeztek reprezentatív felméréseket az emberek mobilitási szokásairól Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában.
Dr. Ariane Reinhart, a Continental igazgatótanácsának emberi kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős tagja az alábbiakat nyilatkozta a tanulmány megállapításaival kapcsolatban:
„A Continental Mobilitási Tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy globális szinten igény van a személyes mobilitásra. A koronavírus-járvány ideje alatt pedig ez az igény még jobban felerősödött.”
Majd Dr. Ariane Reinhart hozzátette:
„Tekintettel a jelenleg fennálló, sürgető klímahelyzetre, a fenntartható, és mindenekelőtt szén-dioxid-semleges globális közlekedési megoldások most még fontosabbak. A beszállítóipar egyik legátfogóbb fenntarthatósági ütemtervével rendelkező technológiai vállalataként a Continental kulcsfontosságú hozzájárulást képes nyújtani számos személyes közlekedéssel kapcsolatos területen. A célunk az, hogy karbonsemleges mobilitást legkésőbb 2050-re elérjük.”
A járvány egyik eredménye a személyes közlekedés irányába mutató egyértelmű tendencia
Franciaországban és Németországban a válaszadók 80 százaléka beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány alatt megváltoztatta napi mobilitási szokásait. 81 százalékkal az Egyesült Államokban is hasonló viselkedésbeli változás figyelhető meg. Azonban a legnagyobb átalakulás Ázsiában történt: Japánban az emberek 88 százaléka módosította közlekedési szokásait, amíg Kínában ez az érték a 93 százalékot is elérte.
Noha a krízishelyzet ideje alatt sokak számára jelentősen csökkent az utazás mértéke, nagy mennyiségben érkezett válasz azzal kapcsolatban, hogy az emberek gyakrabban használják autóikat. Ez különösen Kínára igaz, ahol a megkérdezettek csaknem fele jelezte, hogy többször ülnek autóba. Ha megnézzük, hogy a nagyvárosi régiókban többen vettek részt a reprezentatív felmérésben, akkor ez az adat kimondottan szembetűnő. A sűrűn lakott Németországban, amely viszonylag kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, a megkérdezettek negyede használt gyakrabban autót, mint a járvány kitörése előtt. Még Franciaországban is, ahol a mozgás szabadságát, és ezáltal a közlekedést is különösen szigorúan korlátozták, a lakosság 16 százaléka utazik a korábbinál gyakrabban személygépkocsival. Németországban (23 százalék), az Egyesült Államokban (22 százalék), és Japánban (21 százalék) is hasonló tendencia figyelhető meg.
A koronavírus-járvány a személyes mobilitás fokozódásához és ennek következtében a forgalom sűrűségének további növekedéséhez vezet az öt vizsgált országban.
„A prediktív fedélzeti szoftverrel ellátott modern járművek ma már fontos részét képezik az emberek közlekedési szükségleteire kínált megoldásoknak. Ezek a járművek biztonságos és hatékony módon juttatják el az utasokat a kívánt úti célhoz. A Continental ezeket az intelligens megoldásokat képviseli”
– mondja Dr. Ariane Reinhart.
A személygépkocsik mellett a kerékpárok használatát is tovább növelte a koronavírus-járvány. 34 százalékos emelkedést mutatva ez a növekedés Kínában a legmagasabb, amelyet Németország követ a maga 21 százalékával. A tömegközlekedésben azonban már más a helyzet, a német megkérdezettek fele utazik kevesebbet tömegközlekedési eszközökkel, mint korábban, Kínában és Japánban pedig több mint az emberek fele vallott így. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban 56, Franciaországban pedig 48 százalék semmilyen változást nem léptetett életbe a busszal, vagy vonattal való közlekedés kapcsán. Kínában, Japánban és Németországban ezt csak a megkérdezettek harmada mondhatta el magáról.
Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a tendencia a krízishelyzet után is folytatódni fog-e. A Continental 2020-as Mobilitási Tanulmánya erre enged következtetni: Japánban és Németországban a válaszadók 6 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 15 százaléka mondta el, hogy autót vásároltak, illetve közép és hosszú távon terveznek autót vásárolni a koronavírus-járvány következményeinek tükrében. Ezzel a kijelentéssel Kínában, ahol az autótulajdonosok aránya még mindig jelentősen kisebb, az emberek 58 százaléka értett egyet. Az is figyelemre méltó, hogy Kínában a megkérdezettek a többi országhoz képest nagyobb arányban vettek igénybe utazásmegosztó vagy telekocsi szolgáltatásokat, illetve támaszkodtak autóbérlésre a járvány ideje alatt.
Elmondható, hogy a vizsgált országokban az autót használják a legtöbben a mindennapi közlekedésre. Az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban a felmérésben résztvevők több mint fele ül autóba naponta, vagy szinte naponta, emellett pedig az emberek harmada autózik legalább egyszer egy héten. A két fenti állítást Kínában 43 és 41 százalék mondhatja el magáról, ami hasonlóan magas arány, viszont kevesebb a napi, vagy szinte napi szinten történő autós közlekedés a fejlett nyugati országokhoz képest. A Japán megkérdezettek mindössze harmada vallotta azt, hogy naponta, illetve egy héten legalább egyszer használja autóját, emellett pedig 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy teljességgel felhagytak a vezetéssel.
Konklúzió
A koronavírus globális terjedésének következtében a napi mobilitási szokások világszerte jelentősen megváltoztak. Az emberek kerülik a tömegközlekedést, a buszokat, vonatokat, illetve az utazásmegosztó szolgáltatásokat is az egész világon, Ázsiában még komolyabban, mint Európában. Mindebből a privát közlekedés kerül ki nyertesen, a saját tulajdonú személygépkocsik és kerékpárok váltak a legnépszerűbb közlekedési eszközökké.
A Continental Mobilitási Tanulmány
A Continental technológiai vállalat 2011 óta készíti el rendszeres időközönként a Continental Mobilitási Tanulmányt különböző kulcsfontosságú témákkal a fókuszban. A 2020-as Continental Mobilitási Tanulmány a jelentés hatodik kiadása, és Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban érdeklődik a mobilitás különféle aspektusairól. Az első szakaszban, 2020 szeptemberében, három kontinens öt országában tettek fel kérdéseket a lakosságok reprezentatív mintáinak.
Az elektromos járművekkel kapcsolatos elvárások és megközelítések mellett a felmérés a koronavírus-járvány hatására fellépő, a mobilitásban történő változásokkal is foglalkozott. A vírus terjedésének megállítását célzó intézkedések átmenetileg nagymértékben csökkentették a közlekedést az összes vizsgált országban, mivel a lakosságoknak szigorú lezárásokkal kellett szembenézniük. Ugyanakkor sok ember viselkedése megváltozott, amit még a korlátozások enyhítése után is megtartottak, azzal együtt, hogy a mobilitás lassan visszatér a megszokott formájába. A kutatás eredményei sajátos változásokra hívták fel a figyelmet a viselkedés, a hozzáállás és az elvárások terén.
A 2020-as Mobilitási Tanulmány a Continental, valamint a felmérést 2011 óta támogató infas piac- és társadalomkutató intézet közös munkájának gyümölcse.
Mozgásban
Elektrifikáció a vállalati mobilitásban: hogyan fogj hozzá?
Az elektromos átállás a vállalati szférában is felgyorsult: az ESG-megfelelés és a pénzügyi racionalitás egyaránt ebbe az irányba tereli a piaci szereplőket. Átgondolt zöldáram-beszerzés és megfelelően méretezett infrastrukturális háttér nélkül az e-flotta könnyen költségcsapdává válhat – a sikeres elektrifikáció kulcsa nem önmagában az autó, hanem a mögötte álló, jól szervezett technológiai háttér.
Járműválasztás és a töltési infrastruktúra kialakítása
A flottaelektrifikáció első és legfontosabb lépése a járművek valós használati mintázatának feltérképezése, hiszen a különböző munkakörök és feladatok gyökeresen eltérő töltési stratégiát igényelnek. A városi környezetben üzemelő, döntően rövid távokat teljesítő járművek – mint a céges pool-autók, a helyi szolgáltatók vagy a városon belüli futárok – napi futásteljesítménye ritkán haladja meg a 30–100 kilométert. Ezen a területen a kisebb vagy közepes akkumulátorkapacitású modellek jelentik a legésszerűbb választást. Töltési igényüket tökéletesen kiszolgálja a munkaidő alatti vagy az éjszakai kíméletes, váltóáramú (AC) töltés. Az irodai infrastruktúra szempontjából ez a legköltséghatékonyabb szegmens: a 7,4–22 kW teljesítményű AC töltőpontok kiépítése nagyságrendekkel olcsóbb, és lényegesen kisebb mértékben terheli a telephely elektromos hálózatát.
Ezzel szemben a területi képviselőknél, a regionális feladatokat ellátó kollégáknál vagy a cégvezetőknél a nagy hatótáv és a nagyobb akkumulátorkapacitás az alapkövetelmény. Ennél a profilnál két alapeleme van a töltési stratégiának: a több száz kilométeres utat megtevő járművek napközbeni gyorstöltését a nyilvános egyenáramú (DC) villámtöltő hálózatok biztosítják, míg az irodában töltött órák alatt esetükben is elegendő a megszokott AC töltés.
Intelligens energiagazdálkodás a telephelyen
A vállalati telephelyek belső villamos hálózatának legnagyobb kihívása a rendelkezésre álló elektromos kapacitás végessége. Az okos töltési megoldások lényege az iparági szabványokra – jellemzően az OCPP (Open Charge Point Protocol) szabványra – épülő, adatalapú vezérlés. A professzionális töltőállomás-kezelő (CPMS) szoftverek folyamatosan nyomon követik a hálózat állapotát és a töltési teljesítményt, és aktívan beavatkoznak a folyamatokba a költségcsökkentés érdekében.
A vállalati (B2B) energiaszerződések esetében a villamosenergia-díj mellett a lekötött teljesítménydíj és a csúcsidőszaki hálózathasználati díj jelenti a legnagyobb terhet. Erre a kihívásra kínál megoldást a dinamikus terhelésmenedzsment (DLM) és a csúcslefejezés (peak shaving) technológiája. A DLM szoftveresen elosztja a meglévő szabad kapacitást a töltők között, és automatikusan visszaszabályozza a járművek töltési teljesítményét, ha a telephely alapműködése (például a gyártósorok vagy a klímaberendezések felpörgése) miatt a fogyasztás megközelítené a szerződésben meghatározott teljesítményhatárt.
Bár a DLM elhalaszthatja vagy csökkentheti a drága hálózatfejlesztési igényeket, fontos tisztázni, hogy energiát nem termel. Ha a telephely szabad kapacitása kritikusan alacsony, a szoftveres vezérlés nem elegendő, hiszen a járművek egyszerűen nem töltődnek fel a kívánt időablakon belül. A transzformátorbővítés és a költséges hálózatfejlesztés valódi, fizikai alternatíváját ma a helyi akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) és a telephelyi naperőművek (PV) integrációja jelenti. Ezek segítségével csúcsidőszakban is hatékonyabban kezelhető a flotta hirtelen jelentkező, megnövekedett energiaigénye.
Otthoni töltés: a láthatatlan szűk keresztmetszet
Míg a telephelyi infrastruktúra kiépítése alapvetően mérnöki feladat, az elektromos flották üzemeltetésének egyik legnagyobb kihívása a munkavállalók otthoni töltésének adminisztrációja. A céges járművek otthoni áramfelvételének megtérítése ugyanis komoly jogszabályi és adózási kihívást jelent, hiszen pontosan el kell különíteni egymástól a háztartási fogyasztást és a céges autó töltésére használt energiát.
Ennek megoldására a piacon már elérhetők a MID-hitelesített árammérővel felszerelt okostöltők, amelyek a CPMS szoftverekkel kommunikálva automatikus és átlátható riportokat generálnak. Egy jól felépített rendszer mentesíti a vállalatot a bizonylatok kézi feldolgozásától, és biztosítja, hogy a munkavállalói költségtérítés adózási szempontból is támadhatatlan maradjon.
Mi határozza meg a pontos költségeket? A TCO-szemlélet
Az elektromos autók teljes birtoklási költsége (TCO) gyökeresen eltérő logikát követ, mint a hagyományos járműveké. A mechanikai kopóalkatrészek hiánya miatt a fizikai szervizigény és annak költsége lényegesen alacsonyabb; a karbantartás fókusza átkerül az abroncsok és fékek ellenőrzésére, valamint az akkumulátor egészségi állapotának szoftveres diagnosztikájára. A TCO érdemi egyenletét a megtett kilométerek mellett a saját és a nyilvános töltés aránya, a telephelyi áram ára és a másodpiaci maradványértékek alakulása határozza meg. Ebben a környezetben a flottakezelő feladata a klasszikus szervizszervezés helyett az infrastruktúra és az energiagazdálkodás együttes optimalizálása.
Úton a jövő felé
A modern elektromos flottakezelés nem pusztán autók beszerzéséből és fali töltők felszereléséből áll, hanem egy olyan adatalapú rendszert jelent, amely egyesíti a telephelyi infrastruktúrát, az energiagazdálkodást és a szoftveres vezérlést. Azok a vállalatok, amelyek felismerik, hogy az átállás kulcsa a technológiai infrastruktúra és a felhasználói profilok pontos összehangolása, nemcsak a környezeti céljaikat érhetik el, hanem hosszú távon jelentős versenyelőnyre és kiszámíthatóbb üzemeltetési költségekre is szert tehetnek.
Bízd magad a szakértőkre!
A százszázalékosan magyar tulajdonú Schiller Flotta Kft. több évtizedes tapasztalattal segíti a hazai kkv-k és nagyvállalatok mobilitását: a járműbérlésen túl a teljes vállalati mobilitási stratégia kialakításában is partner. Csapatuk széles körű tapasztalattal rendelkezik a különféle modellek üzemeltetésében, alaposan ismerik a hazai infrastruktúra sajátosságait, illetve a piac meghatározó elektromos modelljeinek jellemző szervizigényeit.
Ha az elektromos átállás stratégiai megtervezésén és a vállalkozásod számára ideális e-járművek kiválasztásán gondolkodsz, a Schiller Flotta szakértői pontosan tudják, mely modellekkel érdemes elindítanod a modernizációt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Második életciklus, mérhető előnyök: körforgásos gazdálkodás az intralogisztikában
A fenntarthatóság az intralogisztikában egyre kevésbé kizárólag környezetvédelmi kérdés. A nyersanyagárak, az ellátási kockázatok, a szigorodó szabályozás és az üzemeltetési költségek egyaránt arra ösztönzik a vállalatokat, hogy termékeik teljes életciklusában gondolkodjanak. A professzionálisan felújított targoncák példája azt mutatja, hogy a körforgásos gazdaság megfelelő üzleti modellel műszaki és gazdasági szempontból is működőképes lehet.
A Jungheinrich megközelítésében ezért a fenntartható raktár nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A jövő intralogisztikája egyszerre hatékony, körforgásos és biztonságos: optimálisan használja ki a teret és az erőforrásokat, takarékosan bánik az anyagokkal és az energiával, ösztönzi az újrafelhasználást és a hulladék csökkentését, miközben védi a munkavállalókat és az árukat. A vállalat termékeit és szolgáltatásait ennek a három pillérnek a mentén fejleszti, hogy ügyfeleit ne csak a szabályozási elvárások teljesítésében, hanem a jövő raktárának kialakításában is támogassa.
A hagyományos, lineáris gazdasági modellben a nyersanyag kitermelését a gyártás, a használat, majd a termék hulladékká válása követi. A körforgásos gazdálkodás ezzel szemben arra törekszik, hogy a termékeket, alkatrészeket és alapanyagokat a lehető leghosszabb ideig használatban tartsa. Ennek eszköze lehet a javítás, az újrafelhasználás, az ipari újragyártás és végső lépésként az anyagok újrahasznosítása.
Az intralogisztikában mindez különösen nagy jelentőséggel bír. A targoncák és más anyagmozgató berendezések jelentős mennyiségű acélt, rezet, elektronikai alkatrészt és akkumulátor-alapanyagot tartalmaznak. Egy megfelelően megtervezett és karbantartott ipari jármű azonban első használati időszakának lezárása után sem feltétlenül éri el műszaki életciklusa végét.
Több mint használtgép-felújítás
A professzionális felújítás nem azonos egy használt gép egyszerű javításával vagy esztétikai rendbetételével. Szabványosított ipari folyamatról van szó, amelynek során a járművet átfogóan megvizsgálják, részben vagy teljesen szétszerelik, az alkatrészeket megtisztítják és minősítik, majd a biztonsági szempontból meghatározó, illetve elhasználódott elemeket felújítják vagy kicserélik.
Az ismételt összeszerelést, a műszaki ellenőrzéseket és a funkcionális teszteket követően a targonca újabb életciklusban állhat munkába. Ehhez azonban már az eredeti termékfejlesztés során figyelembe kell venni a javíthatóságot, a cserélhető alkatrészeket és az alkalmazott anyagok szétválaszthatóságát.
A Jungheinrich az ipari anyagmozgató eszközök felújítására több különböző minőségi kategóriát alkalmaz. Az Economy és az ötcsillagos JUNGSTARS felújítási szintek eltérő ügyféligényeket fednek le, miközben mindkét folyamat alapja az ellenőrzött műszaki állapot és a biztonságos további üzemeltetés.
A vállalat klipphauseni, Drezda közelében működő használtgép-központjában 2026 júliusában készült el a 100 000. felújított targonca. „A 100 000. felújított targonca különleges mérföldkő vállalatunk számára, egyúttal munkatársaink szakértelmének és elkötelezettségének kézzelfogható bizonyítéka” – hangsúlyozta Tino Alban, a klipphauseni használtgép-felújító központ üzemvezetője.
„A Jungheinrich targoncáinak tartós minősége teszi lehetővé, hogy az ipari járműveket egy újabb életciklusban is biztonságosan és gazdaságosan lehessen üzemeltetni.”
Akár 80 százalékkal kisebb karbonlábnyom
A járművek életciklusának meghosszabbítása azért jelentős, mert egy targonca környezeti terhelésének számottevő része már az alapanyagok kitermelése és az új jármű előállítása során keletkezik. Ha a vázszerkezet, az ellensúly, a hajtásrendszer és más főegységek tovább használhatók, lényegesen kevesebb új nyersanyagra és gyártási energiára van szükség.
A Jungheinrich adatai szerint egy targonca professzionális újragyártása az új jármű előállításához képest akár 80 százalékkal alacsonyabb CO₂e-kibocsátással járhat. A folyamat során felhasznált erőforrások körforgási aránya megközelíti a 99 százalékot: ennek legnagyobb része közvetlenül újrafelhasználható, kisebb hányada pedig anyagában újrahasznosítható.
A körforgásos gazdálkodás mint üzleti modell
A körforgásos gazdaság csak akkor válhat széles körben alkalmazhatóvá, ha nem kizárólag környezetvédelmi programként, hanem gazdaságilag is életképes üzleti modellként működik. Az intralogisztikában ennek egyik alapfeltétele a gépek tervezhető visszaáramlása.
A Jungheinrich ezt több, egymásra épülő megoldással támogatja. A tartós bérleti modellek és a gyártói visszavétel tervezhetővé teszik a gépek visszaáramlását; a professzionális felújítás meghosszabbítja a targoncák használati idejét; a magas újrahasználati és újrahasznosítási arány csökkenti az új nyersanyagok iránti igényt; az akkumulátorok másodlagos életciklusának kialakítása pedig az energiatároló rendszerek értékét is hosszabb ideig tarthatja körforgásban. A cél minden esetben ugyanaz: az értékes erőforrások lehető leghosszabb ideig történő megőrzése, ami környezeti és gazdasági szempontból egyaránt érdeke az ügyfeleknek.
Ebben fontos szerepet töltenek be a tartós bérleti konstrukciók, a flottakezelési megoldások és a gyártói visszavételi rendszerek. A bérleti időszak végén visszaérkező targoncák ismert üzemeltetési háttérrel és dokumentált szerviztörténettel kerülhetnek a felújítóüzemekbe. A kiszámítható gépállomány lehetővé teszi az újragyártási kapacitások tervezését, a szükséges alkatrészek biztosítását és a szabványosított munkafolyamatok kialakítását.
A Jungheinrich felújító üzeme 2006 óta működik. A telephely gyártási területe mára meghaladja a 13 500 négyzetmétert, a felújítási folyamatokban pedig mintegy 200 munkatárs vesz részt. A vállalat emellett a romániai Ploiești-ben is működtet hasonló központot. Az ipari háttér és a megfelelő volumen teszi lehetővé, hogy az újragyártás ne egyedi projekt, hanem a vállalat mindennapi működésének része legyen.
Ellátásbiztonság és kockázatkezelés
A körforgásos modellek üzleti jelentőségét az elmúlt évek ellátási zavarai és nyersanyagpiaci ingadozásai is felértékelték. A második és akár harmadik életciklusra alkalmas berendezések csökkenthetik az új alapanyagoktól és a hosszú, globális beszállítói láncoktól való függőséget.
„A fenntartható raktár számunkra nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A cél az, hogy ügyfeleink a teret, az energiát és az anyagokat hatékonyabban használják, az értékes erőforrásokat pedig minél tovább körforgásban tartsák. A körforgásos megoldások ezért nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak: gazdasági értéket is teremtenek, és hozzájárulnak a kiszámíthatóbb, biztonságosabb működéshez” – mondta Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A felújított gépek emellett olyan beruházási alternatívát kínálhatnak, amely alacsonyabb beszerzési költség mellett biztosít ellenőrzött műszaki állapotot és gyártói hátteret. Ez különösen azoknál a vállalatoknál lehet fontos, amelyeknek növelniük kell anyagmozgatási kapacitásukat, de nem minden alkalmazási területen indokolt új gép beszerzése.
A fenntartható működés ugyanakkor nem merül ki a használt járművek felújításában. A Jungheinrich teljes körű megközelítése az újrahasznosított és alacsonyabb környezeti terhelésű alapanyagok használatától az erőforrás-hatékony gyártáson és energiaellátáson át a termékek üzemeltetéséig, visszavételéig és életciklusuk végi kezeléséig terjed. A fenntarthatóság ökológiai és gazdasági dimenziói mellett a társadalmi szempontok is fontosak: az új technológiák és innovációk alkalmazása során a munkavállalók, az áruk, a raktári infrastruktúra és az adatok biztonsága is alapvető követelmény.
www.jungheinrich.hu/fenntarthatosag
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Megérkezett az új Kia Seltos: karakteres SUV magabiztos megjelenéssel és fejlett technológiával
Az új Seltos a merész, robusztus SUV-dizájnt fejlett technológiával, praktikus funkcionalitással és kényelemmel ötvözi.
A Kia globálisan második legnagyobb darabszámban értékesített modellje most először érkezik Európába, tovább erősítve a márka jelenlétét a C-SUV szegmensben, miközben támogatja az elektrifikáció felé vezető átmenetet. A Seltos a Kia első e-AWD rendszerrel szerelt modellje, hibrid változata pedig elsőként kínál V2L (Vehicle-to-Load) technológiát a márka hibrid modelljei között. A benzinmotoros változat már elérhető Magyarországon, a hibrid verzió gyártása augusztusban indult, novemberben érkezik a magyar piacra.
A Kia bemutatta Magyarországon a vadonatúj Seltost, amely a világszerte sikeres modell második generációjaként most először érkezik meg az európai piacra. A C-SUV szegmensben pozícionált modell tovább erősíti a Kia SUV-kínálatát, miközben a márka európai elektrifikációs stratégiájába is illeszkedik.
A Seltos azoknak az ügyfeleknek készült, akik karakteres, sokoldalú SUV-t keresnek a városi mindennapokra és az aktív életmódhoz egyaránt. A kompakt külső méretekhez tágas, variálható utastér, 536 literes csomagtér, modern konnektivitási lehetőségek, és fejlett vezetőtámogató rendszerek társulnak.
Karakteres formavilág, praktikus belső tér
A Kia „Opposites United” formatervezési filozófiájára épülő Seltos a robusztus SUV-karaktert ötvözi a Kia elektromos modelljei által inspirált, modern részletekkel. A Star-map fénygrafika, a síkba simuló ajtófogantyúk, a lebegő hatású tetővonal és a markáns vállvonal egyaránt hozzájárulnak a modell határozott megjelenéséhez. A kínálat Baseline, GT-Line és X-Line kivitelekből áll, utóbbi sötét külső részletekkel és hangsúlyosan robusztus karakterrel.
Az utastérben a széles, vízszintes vonalvezetés és az optimalizált helykihasználás tágas térérzetet teremt. Felszereltségtől függően integrált panorámakijelző – 12,3 colos digitális műszeregységgel, 5,3 colos klímakijelzővel és 12,3 colos multimédiás képernyővel –, 64 színben testre szabható hangulatvilágítás, panorámatető, relaxációs vezetőülés, Harman Kardon prémium audiorendszer, Kia Digital Key 2 és Kia Connect Store is elérhető.
Az 536 literes, a kategória egyik legnagyobb csomagtere és a két szinten állítható csomagtérpadló a mindennapi használhatóságot támogatja, míg a Kia AddGear moduláris kiegészítőrendszere további praktikus tárolási lehetőségeket kínál.
Sokoldalú hajtásláncok és új technológiák
Az európai Seltos belső égésű és hibrid hajtáslánccal is elérhető. Az 1,6 literes T-GDI turbófeltöltős benzinmotor 180 lóerős teljesítményt és 265 Nm nyomatékot kínál, míg a hibrid változat 154 lóerős 2WD, illetve 178 lóerős e-AWD kivitelben készül. A Seltos az első Kia modell, amely e-AWD rendszert alkalmaz: a technológia precíz nyomatékelosztással támogatja a tapadást és a menetstabilitást.
A Seltos hibrid változatában a Kia első alkalommal kínál V2L (Vehicle-to-Load) technológiát, amely lehetővé teszi külső elektromos eszközök energiaellátását, illetve töltését közvetlenül a járműből. A modell emellett a Hyundai Motor Group első hibrid járműve, amely Smart Regenerative Braking 3.0 rendszert alkalmaz.
A Drive Mode Select Eco, Normal és Sport üzemmódokat kínál, míg a Stay Mode álló helyzetben is növeli az utastér komfortját.
Fejlett biztonság és digitális kapcsolódás
A Seltos fejlesztésének középpontjában a biztonság állt. A fejlett karosszériaszerkezeti megoldásokat a 2. szintű ADAS vezetőtámogató technológiák átfogó rendszere egészíti ki. Az új generációs Intelligent Speed Limit Assist (ISLA) térképadatok és kamerainformációk alapján előre felismeri a sebességkorlátozások változását.
Felszereltségtől függően többek között Highway Driving Assist 2, Smart Cruise Control 2.0, Lane Following Assist 2, Forward Collision-Avoidance Assist 2, Surround View Monitor, Safe Exit Warning és Remote Smart Parking Assist is elérhető. A Head-Up Display a legfontosabb vezetési információkat közvetlenül a szélvédőre vetíti.
A digitális élményt a panorámakijelző mellett generatív mesterséges intelligenciára épülő AI-asszisztens, vezeték nélküli OTA-frissítések, valamint a Digital Key 2 egészíti ki. A Kia AI-asszisztense ChatGPT-támogatással teszi természetesebbé a beszélgetésalapú interakciót.
Rövid műszaki adatok
- Méretek: 4430 mm hosszúság, 1830 mm szélesség, 1600 mm magasság; tengelytáv: 2690 mm
- Hajtásláncok: 1,6 literes T-GDI benzinmotor / 1,6 literes GDI HEV
- Teljesítmény: 180 LE és 265 Nm (ICE); 154 LE (HEV 2WD) / 178 LE (HEV e-AWD)
- Hajtás: 2WD / AWD (ICE) / e-AWD (HEV)
- Csomagtér: 536 liter
- Kerékméret: 16, 18 vagy 19 col
- Konnektivitás: Kia AI-asszisztens ChatGPT-támogatással, OTA-frissítések, Feature-on-Demand
A műszaki adatok és az elérhető felszereltségek piaconként eltérhetnek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét
-
Tippek2 hét ago
Őszi utakra hangolva: erre figyeljünk, amikor a hidegebb hónapokban autóba ülünk
-
Okoseszközök2 hét ago
A jó alvás a csenddel kezdődik– technológia a nyugodtabb éjszakákért
-
Ipar2 hét ago
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI
-
Gazdaság2 hét ago
Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről
-
Egészség1 hét ago
Hogyan válasszunk valóban bio barát termékeket a mindennapokhoz?
-
Tippek1 hét ago
Milyen tényezők befolyásolják a lépcső készítés árakat és típusválasztást?
-
Gazdaság2 hét ago
Öt perc alatt telepíthető védelemmel segíti partnereit a Zyxel Networks








