Noha egyre többet hallunk az önvezető autózásról, a ma a piacon elérhető megoldások jellemzően a 2-es szintű önvezetésre képesek az ötfokozatú skálán. A valódi önvezetéshez az 5G széleskörű elterjedése is szükséges, mivel így lehet elérni, hogy a szoftver ne csak az adott autó által begyűjtött adatokra támaszkodjon, hanem messzebb is „ellásson” – derül ki az Ericsson új tanulmányából, amely a hálózatba kötött autók (connected cars) 166–200 milliárd dolláros piacán megnyíló üzleti lehetőségeket veszi számba.
A tartós siker érdekében az autógyártókra a következő években komoly változások várnak: ahogy az autóipart egyre inkább átszövi a digitalizáció, az autók fosszilis üzemanyaggal működő mechanikus szerkezetekből négy keréken guruló okoseszközzé válnak. A hagyományos autógyártók szerepe is átalakulhat az évtized végére, a mobilitás-ipar pedig soklépcsős értéklánccá válik olyan új szereplőkkel, melyek korábban egészen más szektorokban voltak meghatározók, vagy éppen ma még nem is léteznek.
Az Ericsson friss tanulmánya szerint a világ autógyártóinak mindez ma már nem újdonság. Az autóipari gyártók vezetői már elsősorban a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a gépek közti kommunikáció területén számolnak a legjelentősebb fejlesztési ráfordításokkal középtávon. Ez ugyanakkor új üzleti lehetőségeket és komoly növekedési potenciált is rejt magában.
A vezetéssegédektől a teljes önvezetésig
Ma már szinte minden új autóban szériatartozéknak számítanak az olyan vezetéssegédek, mint a sávtartó asszisztens vagy ütközéselkerülő, automatikusan vészfékező rendszerek, illetve az olyan, a vezetőt tehermentesítő eszközök, mint a távolságtartó tempomat. Ugyanakkor még a legfejlettebb csomagok – mint amilyen a Tesla Autopilot – is csak az önvezetés fokát jelző skála második fokán vannak az ötből, és amellett, hogy folyamatosan igénylik a sofőr odafigyelését, még hibákra is hajlamosak.
A valódi önvezető autózáshoz az Ericsson tanulmánya szerint sokkal több adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának, amit nem lehet begyűjteni egyedül az adott autóból, hanem vezeték nélküli hálózatokon kell kommunikálnia a többi autóval és a közúti infrastruktúrával, miközben folyamatosan frissítenie kell a nagyfelbontású fedélzeti térképeket, amelyeken a legfrissebb útlezárások, forgalmi akadályok is azonnal láthatók.
Ehhez pedig az 5G széleskörű elterjedésén át vezet az út, miután a technológia lehetővé teszi többek közt:
a tartósan több gigabit sávszélességű vezeték nélküli kapcsolat létrehozását,
a közlekedésben elengedhetetlen, valóban késleltetésmentes kommunikációt,
az adatcsomagok előre meghatározott paraméterek mentén történő, garantált továbbítását,
sok gépjármű és szenzor egyidejű kommunikációját, feltöltési és letöltési irányba egyaránt.
36 milliárd dolláros piac
Az egymással és az okos úthálózattal kommunikáló, új biztonsági és kényelmi funkciókat kínáló gépjárművek minden eddiginél komplexebb telematikai és fejlett vezetéstámogató rendszereket (angol rövidítés alapján ADAS) integrálnak majd – a növekedési potenciál ez utóbbi területen lehet a legnagyobb, a szegmens forgalma már 2025-re elérheti a 36 milliárd dollárt, ami több mint 30%-os kumulált növekedésnek felel meg. Az szenzorok piaca ugyanebben az évben pedig 40 milliárd dollárra rúghat.
Az autók fejlett fedélzeti elektronikája és szenzorrendszere által érzékelt és feldolgozott adathalmaz egy kellően rugalmas és nagy kapacitású hálózat közbeiktatásával jelentős mértékben hozzájárulhat a közlekedésbiztonság javításához és az utazási kényelem növeléséhez. Egyes becslések, illetve konkrét kísérletek szerint egy önvezető gépkocsi autonóm üzemmódban óránként 5 terabájtnyi szenzoradatot „termel”, amely – megfelelő szabályozás melletti – monetizálása szintén jelentős üzleti potenciált nyit meg az autógyárak előtt.
Négy kerék, százmillió programsor
Az autógyártók ma már szoftvergyártók is egyben, a rendszert vezérlő kód jelentősége pedig az autonóm járművek korszakához közeledve még jelentőségteljesebb lesz. A rendszerek összetettségének köszönhetően egy modern új autó fedélzeti számítógépének kódbázisa elérheti a százmillió sort (körülbeül duplaanyit, mint egy korszerű operációs rendszer), ráadásul a kód frissítésére az újabb funkciók és hibajavítások miatt egyre gyakrabban van szükség.
Az önvezető autók fedélzeti elektronikájának frissítését a jövőben könnyűszerrel el lehet majd végezni távolról is (angol szakszavakkal Over The Air, vagyis OTA frissítés), melyhez pusztán a frissítések várható méretéből fakadóan szintén elengedhetetlen lesz a stabil és gyors 5G hálózat. Egyes autógyártók (pl. a BMW és a Tesla) eddigi tapasztalatai alapján a távoli rendszerfrissítés nem csak a szervizköltségeket csökkentheti, hanem az analitikai folyamatoknak köszönhetően hozzájárulhat a funkciók – így összességében maga a gépjármű – hatékony továbbfejlesztéséhez is.
Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező
Több mint 100 ezer elektromos roller van forgalomban, amelyek nagy része érintett lehet a kötelező felelősségbiztosításban, mégis egyelőre alig van rá érdeklődés.
A Grantis szakértői felhívták rá a figyelmet, hogy akár már évi 10 ezer forintból is meg lehet úszni a biztosítást, ami lényegesen alacsonyabb a kiszabható 65 ezer forintos helyszíni bírságnál.
Már több mint három hónapja, egész pontosan július 16. óta kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos rollerekre is.
Az elektromos rollerekre akkor kell biztosítást kötni:
ha 25 kg alattiak, de 25 km/h-nál gyorsabban
25 kg-nál nehezebbek, és 14 km/h-t meghaladó tervezési sebességgel rendelkeznek.
Aki nem felel meg az új szabályoknak, az akár 65 ezer forintos bírsággal is számolhat, mivel a biztosítás kötelező. Így annak elmulasztása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül.
Ugyanakkor a Grantis értesülései szerint nem kapkodnak két kézzel az üzembentartók a kötelező rollerbiztosítások után. A több mint 100 ezer forgalomban lévő eszközhöz képest (amelyek 90 százaléka magántulajdonú) elenyésző a megkötött biztosítások száma még olyan biztosítóknál is, amelyek jellemzően erősebbek a kötelező biztosítások terén.
A Grantis információi szerint több biztosítónál sem volt érdeklődés a mikromobilitási eszközök biztosítására, de az továbbra is jellemző, hogy egyes biztosítók kifejezetten magas, akár több százezer forintos éves díjat határoznak meg. Ezzel jelezve, hogy nem akarnak minden áron jelen lenni ebben az alapvetően nehezen megtérülő, és ehhez képest kárrendezés szempontjából sok erőforrást követelő szegmensben.
Külön érdekesség, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Grantishoz eljuttatott válaszában arról ír, hogy jelenleg nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány alkalommal kellett büntetést kiszabni azokra a rollerezőkre, akiknek nem volt biztosításuk.
A Grantis példakalkulációjában kiszámolta egy 24 kg-os, 26 km/h sebességű roller éves biztosítási díját.
A biztosítók közül a K&H Biztosító korábban közölte, hogy összesen 6,5 ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást, a biztosítások éves átlagdíja pedig valamivel több mint 6200 forint volt. A Groupamánál átlagosan 8-9 ezer forint körül alakult az éves díj, az átlagos szerződő pedig 50 év körüli volt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat
A statisztikák szerint országosan évente mintegy 1200-1300 motoros baleset történik, ennek nagyjából 5%-a, vagyis évi 50-60 eset halálos kimenetelű.
A halálos motoros balesetek leggyakrabban útkanyarulatokban, pályaelhagyás miatt történnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezért még 2021 év végén együttműködési megállapodást kötött a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel,hogy a motorkerékpárral közlekedők védelme érdekében a szükséges helyeken a vezetőkorlátokat motoros-alácsúszásgátló elemekkel egészítsék ki. Idén Somogyban a Köröshegyi-völgyhíd lábánál, a Mátrában a 24-es főúton és végül Komárom-Esztergom vármegyében a Bajna és Héreg közötti szakaszon kerültek ki ezek az új elemek.
A motorosbarát vezetőkorlát olyan eszköz, amely a motoros balesetek súlyosságot csökkentheti és akár életeket is menthet. Ezeket az alácsúszásgátló speciális elemeket általában a meglévő korlátokhoz tudják rögzíteni a szakemberek, így megakadályozva azt, hogy egy pályaelhagyásos balesetnél a motoros beszoruljon vagy az ütközés végtagok leszakadását okozza. Ezeket a motorosbarát korlátot általában be nem látható ívekben helyezik ki, ahol a motorosnak változtatnia kell a döntési szögén a kanyarodásuk tiszta íves fázisában, de szűkülő vagy átmeneti ív nélküli kanyarulatokban is érdemes telepíteni. Korábban kísérleti projektként több helyszínen, Pest, Zala és Komárom-Esztergom vármegyében is kikerültek ezek a fejlesztések országos közutakra.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. együttműködési megállapodásának részeként az elmúlt két évben számos helyszínre kerülhettek ki ezek az elemek, így érdemben növelhették az így védett szakaszok számát. 2022-ben Baranyában a 66-os főúton Pécsnél, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Tirzs és Aggtelek közötti mellékúton, míg az elmúlt szezonban Somogyban a Kőröshegyi-völgyhíd lábánál a bálványosi bekötőúton is ilyen eszközöket telepítettek a közutas mérnökségek.
A fejlesztések azóta sem álltak meg mivel 2024-ben a bálványosi bekötőúton további 800 méternyi szakaszra, a Mátrában a 24-es főúton 320 méteres, míg a Bajna és Héreg közötti úton 360 méternyi részen telepítették az alácsúszásgátló elemeket a szakemberek.
„Mind a három helyszínről elmondható, hogy azok vonalvezetése és a táj szépsége miatt is nagyon népszerűek a motorosok körében. Ugyanakkor több motoros a szabályokat be nem tartva, a megengedettnél nagyobb tempóval közlekedik, ami számos esetben balesethez és tragédiához vezetett. Ezekben közös, hogy általában a 20-as, 30-as éveikben járó férfiak voltak, akik az életüket vesztették ezekben a szituációkban.”
– nyilatkozta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője.
„A motorosbarát szalagkorlátok telepítése a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos lépés. Ezek a fejlesztések nemcsak a motorosok védelmét szolgálják, hanem hosszú távon hozzájárulnak a balesetek súlyosságának csökkentéséhez. A HUMDA számára alapvető cél, hogy minden közlekedő, így a motorosok is biztonságosabb körülmények között használhassák az utakat. Az új szalagkorlátok innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján már bizonyítottak. Örömmel működünk együtt ezen a területen a Magyar Közúttal, hiszen ezzel is hozzájárulunk a hazai közlekedés fejlesztéséhez. A hazai MotoGP- és Superbike-futamokat szervező HUMDA számára a motoros társadalom biztonsága kiemelten fontos. Tudatosítani akarjuk, hogy a közút nem versenypálya és a hétköznapokban a közlekedés minden résztvevőjének be kell tartania minden szabályt, hiszen a legelső mindannyiunk biztonsága. A motorosbarát szalagkorlátok is a biztonságot szolgálják, a száguldás terepe a zárt versenypálya, ahogy a profi versenyzők is a Balaton Park Circuit-on csapnak össze jövő nyáron.”
– emelte ki Lázár László, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA kommunikációs vezetője.
Néhány évvel ezelőtt fontos kísérleti projektet indított a Magyar Közút a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti úton is. Ott az egyik ívnél speciális útburkolati jelek és neon sárga hátterű figyelmeztető jelzőtáblák kerültek ki az útra. A szakaszon ezen kívül zöld vonallal kijelölték az optimális ívet motorosok segítségével és az ellenkező irányú forgalmi sávok közötti távolság tartása érdekében fehér színű új útburkolati jeleket festettek fel a szakemberek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mivel a halálos balesetek száma a fejlesztéseknek köszönhetően megszűnt ezen a szakaszon, a további súlyos kimenetelű esetek csökkentésében pedig meghatározó lehet az új alácsúszásgátló elemek kihelyezése.
A 2023-as év adatait a 2013–2019 közötti időszakhoz hasonlítva csökkenés tapasztalható, a motorkerékpáros balesetek sérültjeinek száma 13%-kal esett vissza, a segédmotoros kerékpáros sérülteké pedig 24%-kal. Még kedvezőbb a csökkenés az elhunytak számában a motorkerékpárok vezetői között 26%-os, a segédmotoros kerékpárok vezetői között pedig 33%-os csökkenést tapasztalható.
A kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Közút és a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA szeretnék a jövőben is folytatni együttműködésüket, ugyanakkor mindkét szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az új védelmi eszközök mellett is fokozott óvatossággal, a KRESZ és az adott helyszínen érvényben lévő korlátozások, szabályozások alapján vezessenek motorosok és autósok egyaránt, hogy érdemben csökkenhessen a motoros balesetek száma a jövőben is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Honda 25 évvel ezelőtt, 1999-ben mutatta be Európában első hibrid modelljét, az Insightot.
A mérföldkőnek tekinthető esemény megünnepléséhez most egy Civic e:HEV egyedi, úgynevezett legjobban csillogó ezüst fényezést kapott.
A hibrid technológia negyedszázados évfordulójára a Civic teljesen egyedi, ezüst színű külsőt kapott, amelynek kidolgozásában a neves művész és színmester, Stuart Semple működött közre, aki Culture Hustle nevű stúdiójában már számos egyedi színt dolgozott ki, így például a Pinkest Pink, a Goldest Gold és a Blackest Black néven ismert árnyalatokat. A színek mestere most ehhez a modellhez elkészítette a „Silveriest Silver”, azaz a legezüstebb ezüst tónust.
Silver Civic
Stuart szenvedélyesen törekszik arra, hogy csak a legjobb anyagokkal dolgozzon. Egyediségének titka, hogy a színek létrehozásához a pigmenteket és a nemesfémekből származó mikroszkopikus darabokat akrilos oldatba vegyíti; jelen esetben 64%-ban valódi ezüst pelyheket használt. Festékei minden felületre felvihetőek, ahol tömör arany vagy ezüst látszatát keltik, lehetővé téve a művészek számára, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek ezeket a színeket valósághűen ábrázolják.
A festéket, kikeverését követően, átadták a Bournemouthban lévő The Syrup Room műhely szakembereinek, hogy ők vigyék fel a Civic karosszériájára. Itt a mesterek egy klimatizált helyiségben három napon keresztül, alapos munkát végezve készítették elő a gépkocsi karosszériáját a fényezésre, majd több rétegben vitték fel a különleges védő- és eltávolítható festéket. Végül egy nagy pontosságú szóróberendezéssel felhordták a Silveriest Silver utolsó rétegét, hogy megszülethessen az ünnepi Civic.
Nik Pearson, a Honda Motor Europe munkatársa így nyilatkozott:
„Ebben az iparágban a Honda szakértelme páratlan a hibridek terén. 1999-ben nekiláttunk – üzemanyag-felhasználás szempontjából – a világ legtakarékosabb autójának, a forradalmi Insight értékesítésének, amely az első benzines-elektromos hibrid gépkocsi volt Európában. Mára termékválasztékunk legfőbb modelljei elektrifikáltak, melynek tagjai az innovatív e:HEV hajtásláncunkkal rendelkeznek. A hibrid technológia 25. évfordulóját mindenképpen méltó módon szerettük volna megünnepelni, ezért döntöttünk úgy, hogy a születésnapra a legezüstebb fényezést kapja a Civic. Fantasztikusan néz ki, ugye?”
A Honda immáron negyedszázada gyárt hibrid járműveket és a japán márka mérnökei ez idő alatt nagyon sok munkát fektettek az ilyen típusú hajtásláncok fejlesztésébe, amelynek gyümölcse a jelenleg is futó alternatív (értsd teljesen elektromos vagy hibrid) meghajtású modellek sorozata.
Silver Civic
A Civic e:HEV és a Honda úttörő hibrid technológiája
A 2022-ben bemutatott legújabb Civic hibrid rendszerének szíve az e:HEV hajtáslánc, amelynek alapja a 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, Atkinson-ciklusú benzines erőforrás, melyhez két kompakt, de erős villanymotor kapcsolódik, valamint egy nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátor, egy Teljesítményszabályozó Egység (Power Control Unit, PCU) és egy Intelligens Energiatároló Egység (Intelligent Power Unit, IPU).
A hibrid Jazz, HR-V, ZR-V és CR-V modell mellett a 11. generációs Civic a Honda elektrifikált járműcsaládjának illusztris része, amely tökéletesen ötvözi a lenyűgöző teljesítményt és a villámgyors reagálást a zökkenőmentes teljesítményleadás és a kimagasló hatékonyság mellett, mindezt anélkül, hogy a vezetés örömének (Joy of Driving) rovására menne.
A Honda hibrid története előtt továbbra is fényes jövő áll, hiszen az ikonikus Prelude a következő években benzines-elektromos hajtáslánccal tér vissza. Az ígéretek szerint tökéletes egyensúlyt teremt mind a vezetési élmény és a kiemelkedő hatékonyság, mind a védjegyévé vált stílus és kifinomultság között – egy újabb példa arra, hogy a Honda Európa-szerte elhozza a vezetés örömét a vásárlóknak.
A Honda hibrid technológia nagyszerűségére remek példa, hogy a márka a turbó hibridek megjelenésének kezdetén, 2015-ben motorgyártóként visszatért a Forma-1 világába. Az erőforrást folyamatosan módosították, így végül, számost kihívást leküzdve, Max Verstappen 2021-ben az Oracle Red Bull színeiben világbajnoki címet szerzett. 2022-ben és 2023-ban is Honda motorok hajtották a csapat autóit, így ezekben az években megszerezték mind az egyéni, mind a konstruktőri világbajnoki címet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!