Az olyan bolygók, mint az Uránusz és a Neptunusz légkörében akkor is képződne gyémánt, ha több oxigén lenne az atmoszférájukban.

Néhány évvel ezelőtt a bolygókutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a jégóriások, az Uránusz és a Neptunusz légkörében olyan szélsőségesen magas a nyomás, hogy gyémánt eshet eső helyett. Az elméletüket laboratóriumi körülmények között sikerült is igazolniuk.

A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint bár a Neptunusz és az Uránusz légkörében viszonylag kevés az oxigén, más jégbolygóknál az arányuk magasabb lehet. A kutatók ezrét most azt próbálták meg modellezni, ezeken az idegen planétákon is beindulna-e a légkörben a gyémánt termelődése, ha ugyanazok a körülmények állnak rendelkezésre, de több oxigén lenne jelen az atmoszférában.

Az elméletük kipróbálásához a műanyagot – PET-et – használtak, azért ezt, mert ebben az anyagban épp jó arányban van az oxigén, a szén és a hidrogén. A mintákat a Rostocki Egyetem kutatói lézerekkel bombázták, és arra jutottak, hogy az oxigén nemhogy nem szabott gátat a gyémántképződésnek, de még serkentette is azt. Sőt, ennek az atomnak köszönhetően a gyémánt alacsonyabb nyomáson és hőmérsékleten jött létre, mint egyébként.

„Az oxigén felgyorsította a szén és a hidrogén felhasadását, ezáltal pedig nanogyémántok jöttek létre”

– vonták le a következtetést a szerzők az IFLScience összefoglalója szerint. Ennek köszönhetően a szénatomok könnyebben egysülhettek, és alkothattak gyémántot.

Forrás: HVG