A koronavírus-járvány óta egyre nagyobb az igény a házhoz rendelt termékekre, ami jelentősen megnöveli a károsanyag-kibocsátást, miközben a szigorodó klímacélok a minél korábbi karbonsemlegességet és a belső égésű motorok betiltását sürgetik.

Ezzel összehangban a kormányzatok, a városvezetők és a vállalatok is fenntarthatósági intézkedéseket vezetnek be, hogy támogatásokkal vagy éppen tiltásokkal ösztönzzék az elektromos járművek használatát, gondoljunk csak az adókedvezményekre, az alacsony kibocsátású járműveknek fenntartott zónákra vagy a közösségi használatú e-autókra. Az átállás tehát elkerülhetetlennek látszik a logisztikában is, amit az IDTechEx előrejelzése is alátámaszt, miszerint 2030-ra világszerte több mint 2,4 millió elektromos kisteherautó kerül majd ki a gyárakból. Az érintett felhasználók ugyanakkor még gyakran bizonytalanok a hatótávolság vagy a beruházási költségek miatt. A flottakezelésben vezető ALD Automotive | LeasePlan most elsősorban számukra szolgál hasznos információkkal a piaccal és a minél gördülékenyebb váltással kapcsolatban.

A pandémiával együtt járó lezárások idején megszaporodtak az online rendelések, a kényelmes vásárlási mód népszerűsége pedig azóta sem csökkent, így a házhoz szállító cégeknek egyre több megrendelőt kell kiszolgálniuk. A logisztikai szolgáltatókat az arányaiban megnövekedett városi használat kihívások elé állítja, a rövid távok, valamint a sűrű megállások és újraindítások ugyanis gyakori meghibásodásokhoz vezetnek a dízelüzemű teherautók esetén. Ezzel együtt egyre nagyobb a nyomás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szorgalmazó szabályozások miatt, ami olyan járműflotta kialakítására készteti a házhoz szállítással foglalkozó cégeket, amellyel minden körülmények között el tudják juttatni a termékeket a vásárlók otthonába.

Fenntarthatóság mindenek felett

Az Európai Parlament legfrissebb szabályozása szerint 2030-ig 50, 2035-ig pedig 100 százalékkal kell csökkenteni az új könnyű haszonjárművek kibocsátási értékét a 2021-es szinthez képest. Az eredeti terv szerint ez 2035-től megszüntette volna a belső égésű motorral rendelkező autók forgalomba hozatalát, a német kormány azonban olyan kompromisszumos megállapodás irányába terelte a folyamatokat, mely szerint a céldátumot követően is megengedettek a belső égésű motorok, amennyiben klímasemleges e-üzemanyagokkal működnek. Akárhogyan is alakul a végső egyezség, a benzin- és dízelüzemanyaggal hajtott járművek egyre inkább háttérbe szorulnak.

Szigorúbb szabvány

A 2015-ös dízelbotrány után három évvel bevezetett egységes európai WLTP (Worldwide Light duty vehicle Test Procedure) fogyasztásmérő ciklus felkavarta az állóvizet. A 2018. szeptember 1. után gyártott autóknak rendelkezniük kell az új típusengedéllyel, különben nem kerülhetnek forgalomba. A tesztelési eljárás sokkal reálisabb képet ad az autó tényleges fogyasztásáról és károsanyag-kibocsátásáról, mint a korábban érvényben lévő NEDC (New European Driving Cycle) mérési ciklus, amelynek laboratóriumi körülmények között végzett tesztjei távol álltak a valós felhasználási körülményektől. A kistehergépjárművekre érvényes 2020-as uniós kibocsátási célérték 147 gCO2/km, amely azonban még az NEDC szabványra épül. Ez alapján számolva az EU klímastratégiájával összhangban 2030-ra elérendő érték kilométerenként 54 g szén-dioxid lenne, az újfajta, pontosabb WLTP eljárással viszont a kisteherautók átlagosan mért szén-dioxid-kibocsátási szintje 27 százalékkal nőtt meg, ami jelentősen megnehezíti a kitűzött ambiciózus cél teljesítését.

Leáldozóban a dízel

A dízelautók aránya már így is jelentősen megcsappant az elmúlt években, a 2018-as 36,7 százalékról 2022-re 19,6 százalékra csökkenve. Ehhez természetesen az elektromos autók egyre nagyobb léptékű elterjedése is hozzájárul, amelyek közül a külső áramforrásból tölthetők aránya négy év alatt 1,9 százalékról 18 százalékra, míg a hibrideké 4 százalékról 19,6 százalékra emelkedett Európában. Hazánkban a tavaly értékesített gépjárművek 39,7 százaléka volt benzines, 12,8 százaléka dízel, 38,11 százaléka hibrid, míg 8,59 százaléka plug-in hibrid, illetve teljesen elektromos.

A légszennyezés mérséklését célzó önkormányzati intézkedések között egyre nagyobb teret nyer a benzin- és dízelüzemű járművek behajtásának korlátozása azok károsanyag-kibocsátása alapján a nagyvárosok bizonyos területein. Az alacsony kibocsátási zónák (LEZ), ahonnan jellemzően az Euro 4-es dízelautók és az Euro 3-as benzinüzemű, illetve még régebbi autókat tiltják ki, kiterjedhetnek a külvárosokra és a körgyűrűkre is. A Clean Cities kampány 2022-es beszámolója szerint Európában jelenleg 325 ilyen zóna van, melyek száma 2019 óta 42 százalékkal emelkedett. Elfogadott tervek és jogszabályok alapján 2025-re várhatóan 58 százalékkal gyarapszik a számuk. 2023 végétől például London teljes területe alacsony kibocsátású járműveknek fenntartott zóna lesz, aminek köszönhetően évente nagyjából 140 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid, és mintegy 300 tonnával kevesebb nitrogén-oxid kerül majd a levegőbe a brit fővárosban, a forgalomból pedig napi szinten átlagosan 20-40 ezer személyautó szorulhat ki ezzel. Itthon a LEZ bevezetésén túl felmerült intézkedések között szerepel a nagyobb légszennyezettségű útszakaszokat érintő dugódíj bevezetése, a rakpart egy részének lezárása az autós forgalom elől vagy a személyautók Lánchídra való visszatérésének tiltása annak felújítását követően, melyek „újratervezésre” kényszeríthetik a csomagkiszállítókat.

Elektromosok előnyben

A jól működő és fenntartható házhoz szállítási szolgáltatáshoz hosszú távon elengedhetetlen a járműpark villamosítása, amelyet a cégek környezetvédelmi célkitűzései is indokolnak. „Ma már minden kategóriában vannak elérhető elektromos kistehergépjármű-modellek, és az állam adókedvezményekkel is ösztönzi az e-autó-használatot. Ugyanakkor a kisteherautó-flották elektrifikációja egyelőre ismeretlen terület, ahol kevesen rendelkeznek tapasztalattal. A vállalkozások olyan kihívásokkal szembesülnek, mint hatótávolság versus akkumulátorméter, illetve -tömeg – ami meghatározza a rakodósúlyt – vagy a viszonylag magasabb listaár, amely hatással van a biztosítási díjra és az értékcsökkenésre is. Ezeken felül több kérdés felmerül a kezdőköltséggel és a teljes költséggel kapcsolatban, amelyre kizárólag a piacot jól ismerő partner tud megnyugtató válaszokat adni. „Az ALD Automotive | LeasePlannél rendelkezünk a szükséges tapasztalattal, és a tartós bérlet iránt érdeklődőknek, illetve az átállást fontolgatóknak átfogó költségelemzéssel, valamint összehasonlításokkal könnyítjük meg a döntést. Emellett igény szerint a munkakör ellátásához szükséges speciális felépítményeket is tudjuk biztosítani – mondta Harmat Eszter, a LeasePlan Hungária kereskedelmi igazgatója.

Habár az elektromos autók a hagyományos hajtásláncúakhoz képest magasabb listaáron érhetők el, a kevesebb mozgó alkatrész és az egyszerű meghajtás miatt ritkábban igényelnek karbantartást, ami a kedvezményes adókkal és az olcsóbb üzemanyaggal, valamint az alacsonyabb fogyasztással együtt közel azonos TCO-t eredményez. Az e-autók beszerzési költsége ugyan még mindig magasabb, mint a benzin- vagy dízeljárműveké, az áremelkedések utóbbiakat sem kímélik, és főként a szállítói láncokban tapasztalható fennakadásokból, az egyéb logisztikai nehézségekből, a félvezetők hiányából, továbbá az egekbe törő energiaárakból fakadnak. Emellett az orosz-ukrán háború okozta piaci bizonytalanság, valamint az orosz olajimport tilalma 2022-ben rekordmagasságú benzin- és gázolajárakhoz vezettek, melyek érdemben azóta sem enyhültek.

„A legjobb bizonyíték az előnyökre a saját tapasztalat, ezért rövid távú szolgáltatásunk keretén belül akár már 1 hónapra bérelhetők tőlünk céges autók az operatív lízing által nyújtott összes előnnyel, köztük különféle kategóriájú elektromos kisteherautók is. Teljesen érthető az ismeretlentől való félelem, így arra biztatjuk meglévő és leendő ügyfeleinket, hogy próbálják ki saját maguk az elektromos autózás előnyeit”

– teszi hozzá Harmat Eszter.