Mozgásban
1899. január 21: 125 éves az Opel, mint autómárka
2024 különleges év az Opel életében, hiszen a márka történetében először valamennyi futó modellsorozatban megjelenik egy-egy akkumulátoros-elektromos hajtású változat.
Ebben a sorban az Opel Astra Sports Tourer Electric az egyik legfontosabb, hiszen ez a modell a piac egyik első elektromos kombija is egyben. Fontos évfordulót is ünnepel azonban a márka az idén, hiszen 125 éve vált autógyártóvá. 1899. január 21-én Wilhelm Opel, a vállalatot alapító Adam Opel fia, szerződést kötött Friedrich Lutzmann-nal a Lutzmann féle autógyár megvásárlásáról. Ezzel megkezdődött az Opel márkájú automobilok gyártása, és vele egy új korszak, amely komoly hatással volt a vállalat fejődésére, Rüsselsheim városán messze túlmutatóan is. A korábban sikeres varrógép- és kerékpár-gyártóként ismert Opel új, és számára addig ismeretlen üzleti területen próbált szerencsét.
Azóta több mint 75 millió Opel autó készült Európa különböző országaiban. A márka aktuális kínálatának egyik sikertípusa – az új Opel Astra – azonban ma is Rüsselsheim-i gyártású. Miközben az Opel autógyártásának 125. évfordulóját ünnepli, az új Astra fejlett műszaki tartalommal és lokálisan emissziómentes, tisztán elektromos hajtású változatban is készül a gyártósorokon.
Az Opel vezérigazgatója, Florian Huettl elmondta:
“Akárcsak 125 évvel ezelőtt, most is egy új korszak kapujában állunk. Akkor a vállalat úttörőként vágott bele a még éppen csak éledező autógyártásba, ma pedig a lokálisan emissziómentes mindennapi elektromos autózás terén tesz hasonlóan bátor lépéseket. Az új Astra Sports Tourer Electric, akárcsak az első Opelek 125 éve, Rüsselsheim terméke. Büszkék vagyunk az örökségünkre, és meg is ünnepeljük autógyártásunk 125 éves évfordulóját, méghozzá a lehető legmodernebb módon, az elektromobilitás jegyében”.
Az 1890-es évek vége: a varrógépektől és kerékpároktól az autókig
Az Opel sikertörténete 1862-ben kezdődött, amikor Adam Opel Rüsselsheim-ban elkészítette első varrógépét, lefektetve ezzel a vállalat alapjait. A cég gyorsan Németország egyik legnagyobb varrógépgyártójává nőtt, Európa számos országába exportált. A kerékpárok gyártásának beindítása újabb kiváló üzleti döntésnek bizonyult, az első velocipéd 1886-ban készült Rüsselsheim-ban; az Opel Németország egyik első bicikligyártója volt. Az 1920-as évekre – az autógyártás felfutásával párhuzamosan – az Opel a világ vezető kerékpárgyárává fejlődött, az alapító fiainak irányításával.
A fiúk voltak azok is, akik a kerékpárláz 1890-es években tapasztalható visszaesésével új területekre próbálták kormányozni a vállalatot. Így találtak rá az automobilra. Fritz és Wilhelm Opel körülnézett az 1897-es Németországi Autószalonon is Berlinben, ott találkoztak Friedrich Lutzmann-nal és az ő autóival. A lakatosmester Lutzmann már 1894 óta készített automobilokat, így kellő tapasztalattal bírt ezen a területen, az Opel fivéreknek pedig éppen erre volt szükségük. A testvérek meglátogatták Lutzmann Dessau városában működő üzemét, ahol azonnal világossá vált a számukra az autógyártásban rejlő óriási potenciál.
Eredetileg együttműködést terveztek, de végül ajánlatot tettek a teljes üzem megvásárlására. 1899. január 21-én Wilhelm Opel és Friedrich Lutzmann aláírta a 116,887 márkáról szóló szerződést, így a gyár mindenestől Opel tulajdonba került.
A teljes üzemet, gépeivel és alkalmazottaival együtt Rüsselsheim-ba költöztették, Lutzmann pedig az immár Adam Opel Motorfahrzeug-Fabrik néven működő vállalkozás kereskedelmi igazgatójaként dolgozott tovább.
A vétellel az Opel egy csapásra sokévnyi autógyártási tapasztalathoz is hozzájutott, a kerékpárgyártásból átvett szakemberek Lutzmann vezetésével immár Opel emblémával építették az autókat egy kifejezetten erre a célra felépített új üzemcsarnokban. Az első hirdetések már 1899-ben megjelentek, köztük olyan lényegre törő szövegezésűek is, mint például ez:
“Az Opel gépkocsik a legjobbak”.
125 évvel az Opel automobilok gyártásának beindulása után a márka a lokálisan emissziómentes jövőbe tart olyan autókkal, amelyek nem csak a mindennapi használatban teljesítenek kiválóan, de vezetni is élvezet őket. A 2024-es jubileumi évben az Opel nem csak ünnepel, hiszen innovatív modellekkel folytatja útját az elektromobilitás felé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?
A céges autó korábban elsősorban státuszszimbólum volt. Ma munkaeszköz és mobilitási megoldás, amelynek a hatékonysága és fenntarthatósága is fontos szempont.
„A presztízse nem tűnt el, de egyre inkább racionális gazdasági döntések mögé kerül”
– hangsúlyozta Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.
A vállalati autók piaca alapvetően stabil, sőt hosszabb távon inkább növekedési pályán van Magyarországon. A cégek számára a mobilitás továbbra is kulcsfontosságú üzleti eszköz, különösen az értékesítésben, a szervizben vagy a logisztikában.

Škoda Octavia Combi
A flottapiacot érintő markáns változás, hogy az utóbbi 2-3 évben az ügyfelek már sokkal tudatosabban vizsgálják a teljes üzemeltetési költséget. Míg korábban a vételár dominált a döntésben, ma már egyre több vállalat nézi az üzemanyagköltséget, a szervizigényt, a maradványértéket és a fenntarthatósági szempontokat is.
Költséghatékony megoldások előtérben
A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) igyekeznek racionalizálni. Egyre többen keresik a kisebb fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető modelleket, valamint egyre élénkebb az érdeklődés a hibrid és elektromos járművekkel kapcsolatban a Schiller Autó Család tapasztalatai szerint. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nagyon pragmatikusan dönt: azt a technológiát választják, amely az adott használati profil mellett a legköltséghatékonyabb.
Mindez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben több költségelem is emelkedett a flottakezelésben, de leginkább a szerviz- és alkatrészköltségek, valamint a biztosítási díjak növekedése volt érzékelhető. Az autók technikai szempontból egyre összetettebbek, ami a javításokat is drágábbá teszi, miközben az alkatrészárak és a munkadíjak is emelkedtek. Emellett a biztosítási piacon is jelentős díjkorrekciók történtek. A vállalatok ezért ma sokkal inkább a teljes üzemeltetési költséget nézik, nem csak az autó beszerzési árát.
Dinamikusan bővülő szektorok
A flottabővítés leginkább azokban az iparágakban látszódik, ahol a mobilitás közvetlenül kapcsolódik a bevételtermeléshez. Ezek közé tartoznak például a szolgáltató cégek, a gyógyszeripari és FMCG értékesítési hálózatok, valamint a műszaki szervizhálózatok, ahol az autó gyakorlatilag munkaeszköznek tekinthető. Ezzel szemben a gazdasági bizonytalanság hatására egyes iparágak inkább optimalizálják a flottáikat. Kevesebb autót tartanak, vagy hosszabb ideig használják a meglévő járműveket.
Telematikai támogatás
A vállalati flották gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé a telematikai rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezek a rendszerek ma már messze többet tudnak annál, hogy megmutassák, fizikailag merre jár egy autó. A fejlettebb flottáknál egyre inkább használják az adatokat vezetési stílus elemzésére, üzemanyag-fogyasztás optimalizálására és a járműhasználat hatékonyságának mérésére.
„Az adatokból például jól látszik a túlzott gyorsítás, a hirtelen fékezés vagy a felesleges alapjárati működés – ezek mind közvetlen hatással vannak a költségekre. Ma már egyre inkább az a kérdés: nem az, hogy van-e adat, hanem hogy mennyire használjuk ki?”
– tette hozzá a szakember.
Szerephez jut az MI
A flottaüzemeltetés terén egyre erősebb figyelem irányul a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekre. Az MI elsősorban az adatok értelmezésében és a döntéstámogatásban fog nagy szerepet kapni. Egy jól működő rendszer képes lesz előre jelezni például a szervizigényt, optimalizálni a csereciklusokat vagy javaslatot tenni a legköltséghatékonyabb járműtípusokra. A következő években a MI egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy a rengeteg flottaadatból gyorsan használható üzleti döntéseket készít.
A céges flották jövője
A jövőben erősödni fog az a trend, miszerint a flottakezelőknek egyre inkább mobilitási szolgáltatóként kell viselkedniük. A kis- és közepes vállalkozások egyre kevésbé szeretnének autókat vásárolni, hanem sokkal inkább komplex mobilitási megoldásokat keresnek. A flottakezelők szerepe ezért fokozatosan bővül: az autók mellett megjelenik a töltési infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és az adatvezérelt döntéstámogatás is.
A céges autó flották emellett technológiai értelemben is át fognak alakulni.
„A következő nagy ugrást három területen látjuk: elektromobilitás, adatvezérelt működés és mesterséges intelligencia. Az elektromos járművek terjedése átalakítja a költségstruktúrát, az adatok pedig egyre pontosabb képet adnak a járműhasználatról. Az MI pedig segít abban, hogy ezekből az adatokból gyorsabb és jobb üzleti döntések szülessenek”
– világított rá Takács László.
A változó gazdasági és technológiai környezetben azok a flottakezelők lesznek sikeresek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez és innovatív megoldásokat kínálni ügyfeleik számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein
Három független abroncsteszt is igazolja, a Hankook prémium gumiabroncs-gyártó termékeinek kiemelkedő minőségét. Az Auto Bild nagy nyári tesztjén (2026. március 5-i, 10/2026 szám) a Ventus evo a népszerű 245/45 R19 méretben felülmúlta a másik 19 döntőst, és 1,1-es értékeléssel, „Példás” minősítéssel összesített győzelmet aratott.
Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. március 19-i, 12/2026-os szám) a Ventus evo megismételte sikerét, és a 255/45 R19 méretben, 1,2-es értékeléssel ismét diadalmaskodott nyolc versenytársával szemben. Mindeközben a Ventus Prime 4 meggyőző teljesítményt nyújtott az AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a 215/55 R17-es méretben, kiemelkedő kezelhetőséggel a nedves útviszonyok között.
Ventus evo UHP gumiabroncs: egyértelmű győztes az Auto Bild nagy tesztjén
A Hankook Ventus evo már az Auto Bild nyári gumiabroncs-teszt selejtezőjében is kiemelkedett az 50-es mezőnyből. A második legrövidebb féktávval – 42,1 méter nedves útviszonyok között és 32,8 méter száraz aszfalton – 100 km/h-s sebességről, biztosan jutott a 20 döntős közé. A döntőben az ultra-nagy teljesítményű nyári gumiabroncs minden téren bizonyította kiemelkedő teljesítményét.
Száraz úton a Ventus evo a legrövidebb féktávval tűnt ki – több mint egy méterrel előbb állt meg, mint a második – valamint a legmagasabb, 101,5 km/h átlagos kanyarodási sebességgel. Emellett a leggyorsabb köridőt is a Hankook abroncsa érte el az aquaplaning-pályán, és a nedves útfelületen végzett kezelhetőségi teszten is lenyűgözte a zsűrit, 83,6 km/h sebességgel. Az összképet a legjobb kilométerenkénti költség teszi teljessé: mindössze 11,01 euró 1 000 kilométer megtétele után. Az Auto Bild összegzése:
„Dinamikus vezetéshez készült gumiabroncs, kiváló nedves és száraz tapadással, a legrövidebb féktávolsággal száraz úton, valamint nagyon jó ár-érték aránnyal.”
Ventus evo SUV-gumiabroncs: első hely az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén is
Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. decemberi szám) a Ventus evo a modern, összkerékhajtású SUV-ok számára különösen fontos 255/45 R19 méretben vett részt – ez gyári alapfelszereltség a kompakt középkategóriás szegmens számos népszerű modelljeinél. A neves gyártók kilenc jelöltje közül a Ventus evo mind közúton, mind terepen bizonyította kiváló tulajdonságait.
A tesztelők szerint:
„A Hankook vadonatúj Ventus evo gumiabroncsa uralta a nedves felületeket, és a kezelhetőség terén (89,1 km/h átlagsebességgel), valamint 100 km/h-ról történő fékezés esetén (50,2 méteres, kiemelkedő teljesítménnyel) az első helyet szerezte meg.”
Terepen különösen a tapadás terén mutatta meg erejét: Kavicsos felületen a Ventus evo érte el a legnagyobb tapadást az összes jelölt közül: 11 442 newtonnal, és nedves füvön is kényelmes előnyt szerzett 3729 newtonnal. Száraz felületeken a Ventus evo lenyűgözően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, rövid féktávolsága és alacsony menet közbeni zajszintje a legjobbak közé emelte.
Az Auto Bild értékelése egyértelmű:
„A modern összkerékhajtású SUV-ok legjobb gumija valódi mindenes kell legyen. A Hankook az új Ventus evo modelljével a legmeggyőzőbben teljesítette ezt a kihívást, és megérdemelten nyert.”
Az összesített 1,2-es értékeléssel és az első hellyel a kilenc induló közül a Hankook Ventus evo a 2026-os kínálat legjobb nyári gumiabroncsa a négykerék-meghajtású SUV-k számára.
Ventus Prime 4: az AvD igazolja a prémium teljesítményt
A nagy multú, független AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a Tempotire autóklub szakértőivel együttműködve 15 nyári gumiabroncs-modellt vizsgált meg a prémium, minőségi és kedvező árú márkákból a népszerű 215/55 R17 méretben. A Hankook Ventus Prime 4 főleg a nedves felületeken nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és összességében „Nagyon jó” minősítést kapott.
A prémium kategóriás komfortgumi gyors köridőkkel, harmonikus kezelhetőséggel és rövid féktávolsággal végzett az élen a tesztmezőnyben nedves útfelületen. Ezt a véleményt osztják a tapasztalt gumiabroncs-tesztelők is:
„A Ventus Prime 4 megerősíti a Hankook hírnevét, miszerint prémium teljesítményt nyújt méltányos áron.”
A tesztelők szerint a gumiabroncs egyértelmű visszajelzést ad a kormányzásról, és finoman figyelmezteti a vezetőt, amikor a határaihoz közeledik. Az aquaplaning tekintetében a gumiabroncs nem mutat gyengeséget, és hatékony biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Száraz felületeken a Hankook Ventus Prime 4 megbízható kezelhetőséggel és kiváló gördülési kényelemmel nyűgözi le a gumiabroncs-szakértőket.
Kiemelkedik a Hankook Ventus Prime 4 fenntarthatósági profilja is:
„A magyarországi gyártás rövid szállítási útvonalakat biztosít Európán belül, és maximális pontszámot ér el a logisztikai értékelésben. Az EU-címkén elért kiváló besorolás (A minősítés nedves tapadásra és zajra, B gördülési ellenállásra) a modern konstrukciót tükrözi.”
Az AvD zsűrijének véleménye így folytatódik: Az abroncs tömegében, futásteljesítményében és alacsony kopásban is meggyőző telejsítményt nyújt, így a Ventus Prime 4 „tartós és költséghatékony választás.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka.
A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.
A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt.
„Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott”
– fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.
Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti.
„Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület”
– mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.
„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is”
– részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.
Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is.
„Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket”
– hangsúlyozta.
Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett.
„Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket”
– szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Fejlett gázmegoldások és kompresszorok a lézervágásban
-
Okoseszközök2 hét ago
Milánó-Cortina 2026: Samsung-technológiával összekapcsolt téli olimpiai és paralimpiai játékok
-
Ipar2 hét ago
Hulladékból üzemanyag
-
Tippek2 hét ago
Húsvéti kampányod már készen áll – most növeld az elérését
-
Egészség2 hét ago
Új életmódtrend hódít: a home spa és a tudatos vízfogyasztás kéz a kézben jár
-
Egészség2 hét ago
Díjazták a Herbiovit gyógynövényes kozmetikumait
-
Egészség1 hét ago
Hogyan javíthatja a mesterséges intelligencia a kórházi betegellátás eredményeit?
-
Tippek1 hét ago
Így teremti meg a modern otthont a generációk párbeszéde









