Ha lakást veszünk vagy felújítunk, magától értetődő, hogy elgondolkodunk rajta, mivel fogunk fűteni: gázzal, villannyal, hőszivattyúval vagy távhővel. De vajon hamarosan ugyanilyen természetesen kérdezünk majd rá arra is, hogy mivel fogunk hűteni? Az egyre forróbb nyarak miatt ugyanis a lakások hűtése fokozatosan komfortkérdésből energiagazdálkodási kérdéssé válik. Az Eurostat adatai szerint az uniós háztartások hűtési célú energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott: a 2018-as 40,5 ezer terajoule-ról 2024-re 80,4 ezer terajoule-ra emelkedett.[1] Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével annak jártunk utána, hogyan változik a hűtés szerepe az otthonokban, és milyen megoldásokkal tarthatjuk fenn a kellemes hőmérsékletet minél hatékonyabban.

A kérdés Magyarországon idén különösen aktuálissá vált. A nyári hőhullámok idején a villamosenergia-igény 7000 MW fölé emelkedett, miközben a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű termelését is jelentősen vissza kellett fogni. Augusztus elején ezért a lakosságot és a vállalatokat is önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték, ami jól mutatja: a forróbb nyarakon már nemcsak az válik egyre fontosabb kérdéssé, hogyan biztosítjuk otthonaink hűtését, hanem az is, hogyan tesszük ezt minél hatékonyabban.

A jövőben ugyanazzal a rendszerrel fűthetünk és hűthetünk

A különbség a fűtés és a hűtés között ma még látványos. Míg előbbiről rendszerként gondolkodunk, amely mögött komplett infrastruktúra és többféle technológia áll, a hűtést jellemzően egy-egy készülékhez kötjük. Ez azonban változhat. Az épületek megfelelő kialakítása és árnyékolása mellett az egyedi és központi légkondicionáló rendszerek, a hűtésre is alkalmas hőszivattyúk, sőt a már ma is létező távhűtési hálózatok is részei lehetnek annak, ahogyan a következő évtizedekben a nyári hőkomfortról gondolkodunk.

A hőszivattyúk terjedése közben egy másik érdekes változást is hozhat: egyre kevésbé válik külön kérdéssé otthonaink fűtése és hűtése. A reverzibilis rendszerek ugyanis télen fűteni, nyáron pedig hűteni is képesek, így ugyanaz a technológia egész évben részt vehet a megfelelő beltéri hőmérséklet fenntartásában. Ez hosszabb távon azt is átírhatja, ahogyan az otthonaink gépészetéről gondolkodunk: külön fűtési és hűtési megoldások helyett egyre inkább olyan rendszerek kerülhetnek előtérbe, amelyek egész évben, az aktuális igényekhez igazodva biztosítják a megfelelő hőkomfortot.

A hűtésből is energiagazdálkodási kérdés lesz

Hogy milyen megoldások terjednek el, annak nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi jelentősége is lehet. Ahogy ugyanis a nyári hűtés egyre inkább alapvető igénnyé válik, úgy kerül előtérbe annak költsége és hozzáférhetősége is. Az Európai Bizottság Energy Poverty Advisory Hubjának 2026-os jelentése szerint a 2023-ban felvett adatok alapján az uniós háztartások 26 százaléka nem tudta megfelelően hűvösen tartani otthonát a 2022-es nyári időszakban, a legalacsonyabb jövedelmű csoportban pedig ez az arány közel 35 százalék volt. [2] A szakirodalomban ezért már külön fogalomként jelenik meg a „nyári energiaszegénység”.

„A hűtés szerepe alapvetően változik. Miközben korábban elsősorban extra komfortként gondoltunk rá, a forróbb nyarakkal egyre inkább az otthon energiafelhasználásának meghatározó részévé válik. Ezzel együtt pedig az is egyre fontosabb kérdés, hogyan tehető a megfelelő otthoni hőkomfort minél többek számára elérhetővé és hosszú távon is megfizethetővé. A technológiai fejlesztések ezért ma már nem pusztán arra irányulnak, hogy minél gyorsabban lehűtsünk egy helyiséget, hanem arra is, hogy a kívánt komfortot minél kevesebb felesleges energiafelhasználással tartsuk fenn. A következő nagy lépés az lehet, hogy a készülékek egyre inkább maguk is felismerik, mikor, hol és milyen mértékű hűtésre van valóban szükség” – mondta Györgyi József, az LG légkondicionáló üzletágának szakértője.

A spórolás nem feltétlenül a klíma kikapcsolásával kezdődik

Ha a hűtés egyre nagyobb energiaigényt jelent, adódik a kérdés: hogyan használjuk úgy a klímát, hogy közben ne fogyasszon a szükségesnél több energiát?

Az első lépés sokszor még a készülék bekapcsolása előtt megtörténhet. Napközben érdemes árnyékolni a napsütötte ablakokat, hogy minél kevesebb hő jusson a lakásba, hosszabb szellőztetésre pedig inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákat választani. Minél kevésbé melegszik fel a lakás, annál kevesebb energiára lehet szükség a kívánt beltéri hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához.

A másik kulcskérdés a beállított hőmérséklet. Kánikulában csábító lehet 18 fokra állítani a készüléket abban a reményben, hogy így gyorsabban lehűl a szoba. A túl alacsony célhőmérséklet azonban nem feltétlenül gyorsítja fel a hűtést, ellenben hosszabb ideig tarthatja nagyobb terhelés alatt a készüléket. Az ideális benti hőmérséklet 25–26 fok, különösen akkor, ha kint 35 fok felett jár a hőmérő. Minél nagyobb a különbség kint és bent, annál jobban megterheli az emberi szervezetet, és a villanyórát is.

Már egyetlen fok is számíthat: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 Celsius-fokkal magasabbra állítása közel 10 százalékkal (7%) mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.[3] A cél tehát nem a lehető leghidegebb lakás, hanem a kellemes hőmérséklet hatékony fenntartása.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy működő légkondicionáló mellett lehetőség szerint zárva tartsuk az ajtókat és ablakokat, ne hűtsünk feleslegesen üres helyiségeket, valamint a gyártói előírásoknak megfelelően rendszeresen tisztítsuk a szűrőket és gondoskodjunk a készülék karbantartásáról.

Mi van, ha a klíma spórol helyettünk?

A következő lépcsőfokot az jelentheti, amikor a hatékony működéshez már nem kell minden pillanatban a felhasználónak figyelnie a készülékre.

A legmodernebb klímaberendezések már valós időben mutatják, mennyi áramot használnak. Az LG kW manager funkciója például lehetővé teszi, hogy a felhasználók a mobiltelefonjukról nyomon kövessék az energiafelhasználást, illetve fogyasztási célt állítsanak be. Egyes intelligens modellek a beltéri körülményeket is elemzik, és ezek alapján automatikusan képesek szabályozni a hőmérsékletet, valamint a légáramlás irányát és erősségét.

Például az LG ARTCOOL AI Air Ablaknyitás érzékelés funkciója hirtelen hőmérséklet-változás esetén érzékeli a nyitott ablakot, és energiatakarékos működésre vált, míg a Jelenlét érzékelő szenzor felismeri, ha a helyiség egy ideje üres, és ehhez igazíthatja a készülék működését.

Ezek a megoldások jól mutatják, merre tart a technológia: a klíma feladata egyre kevésbé pusztán a hűtés, és egyre inkább a hőkomfort intelligens és energiahatékony menedzselése.

A nyári rezsi velünk maradhat

Ma még messze a fűtés jelenti az európai háztartások legnagyobb energiaigényét: 2024-ben az otthonok végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát fordították fűtésre, míg hűtésre mindössze 0,8 százalékát. [4] A két terület nagyságrendje tehát egyelőre össze sem hasonlítható. A változás sebessége azonban figyelemre méltó: a hűtés energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott.¹

„Lehet, hogy néhány évtized múlva egy új lakásnál már ugyanolyan természetesen kérdezünk rá arra, hogy „mivel hűtünk?”, mint ma arra, hogy „mivel fűtünk?”. Addig azonban egy ennél jóval kézzelfoghatóbb kérdésre érdemes választ keresnünk: hogyan teremthetünk kellemes otthoni hőmérsékletet úgy, hogy közben ne használjunk több energiát, mint amennyire valóban szükségünk van?” – emelte ki a szakember. Majd hozzátette: „Az árnyékolás, a megfelelő hőmérséklet, a tudatos szellőztetés és karbantartás, valamint az energiafelhasználást figyelő intelligens technológiák együtt tehetik a nyári hűtést gazdaságosabbá. Mert ahogy a hűtés egyre fontosabb része lesz az otthonainknak, úgy válik egyre fontosabbá az is, hogy megtanuljuk jól használni.”

[1] Eurostat: Energy use for cooling in EU households doubled in 6 years, 2026. július 8. – Az uniós háztartások hűtési célú végső energiafelhasználása 40,5 ezer TJ-ról 80,4 ezer TJ-ra nőtt 2018 és 2024 között.

[2] European Commission, Energy Poverty Advisory Hub: Addressing Residential Cooling Demand and Summer Energy Poverty in the EU – Towards a Cooler Future, 2026. – A nyári energiaszegénység és a megfelelő otthoni hűtéshez való hozzáférés európai helyzete.

[3] International Energy Agency (IEA): Playing my part – Az IEA szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 °C-kal magasabbra állítása közel 10 százalékkal mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.

[4] Eurostat: Energy use in EU households drops for 3 years in a row, 2026. június 10. – 2024-ben az uniós háztartások végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát a helyiségek fűtése, 0,8 százalékát a hűtés adta.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Philips Monitors új modellek sorozatával erősíti B-line üzleti monitorportfólióját, amelyek Windows Hello-kompatibilis beépített webkamerát, továbbfejlesztett USB-C dokkolási és többmonitoros funkciókat kínálnak különböző méretű íróasztalokhoz. A legújabb kiegészítések 24″ és 27″ képernyőméretekben, Full HD és QHD felbontásokban érhetők el, és tartalmaznak mind teljes funkcionalitású USB-C dokkoló kijelzőket, mind pedig kifejezetten láncszerű (daisy-chain) összekapcsolásra tervezett kiegészítő monitorokat.

Beépített webkamera Windows Hello támogatással a teljes sorozatban

Az új termékcsalád központi eleme a beépített mikrofonnal ellátott, 5 megapixeles, előugró webkamera, amely mostantól többféle képernyőmérettel és csatlakozási lehetőségekkel rendelkező monitorokon is elérhető. Minden webkamerával felszerelt modell Windows Hello-kompatibilis, így biztonságos arcfelismeréses bejelentkezés lehetséges közvetlenül a monitorról. A webkamera ±30°-os dőlésszög-beállítással rendelkezik, így a kamera szöge finoman beállítható a kívánt üléspozícióhoz.

Az új webkamerás modellek a következők:

• Philips 24B2U4301H – 24 hüvelykes Full HD, USB-C dokkoló akár 100 W-os tápellátással (4000-es sorozat)
• Philips 27B2U4601H – 27 hüvelykes QHD, USB-C dokkoló akár 100 W-os tápellátással (4000-es sorozat)
• Philips 24B2U3301H – 24 hüvelykes Full HD, USB-C dokkoló akár 90 W-os tápellátással (3000-es sorozat)
• Philips 27B2U3601H – 27 hüvelykes QHD, USB-C dokkoló, akár 90 W-os tápellátással (3000-es sorozat)
• Philips 24B2N3200JH – 24 hüvelykes Full HD, webkamerás modell USB-C dokkoló nélkül (3000-es sorozat)
• Philips 27B2N3500JH – 27 hüvelykes QHD, webkamerás modell USB-C dokkoló nélkül (3000-es sorozat)

A fenti modellek csatlakoznak a korábban piacra dobott Philips 32B2U3601H-hoz, egy 31.5 hüvelykes QHD USB-C dokkoló kijelzőhöz, amely szintén beépített webkamerával és Windows Hello támogatással rendelkezik.

Új 24″ QHD felbontású USB-C dokkoló modell
A webkamerás modellek mellett az új Philips 24B2U3601 a QHD (2560 x 1440) felbontást hozza el egy kompakt, 24″ (23,8″) méretű kijelzőn, 123 PPI képpontsűrűséggel, ami különösen éles szöveget és finom részleteket biztosít. Az akár 90 W-os tápellátást biztosító USB-C dokkolóval, a beépített RJ45 Ethernet-porttal, az USB 3.2 hubbal és a láncszerű összekapcsoláshoz szükséges DisplayPort kimenettel ugyanazt az egykábeles csatlakozási platformot kínálja, mint nagyobb testvérei, így kiválóan alkalmas szűkös íróasztalokra és többmonitoros konfigurációkhoz.

USB-C dokkolás: egyszerűség egyetlen kábellel
A termékcsalád USB-C dokkoló modelljei lehetővé teszik a laptop töltését a kijelzőhöz való csatlakozás közben, valamint a perifériákhoz való csatlakozást egyetlen kábelen keresztül. A beépített RJ45 Ethernet-port biztonságos hálózati kapcsolatot biztosít a csatlakoztatott eszközhöz, míg a lefelé irányuló portokkal rendelkező USB 3.2 hub gyors adatátvitelt tesz lehetővé. A további videobemenetek között megtalálható a DisplayPort és a HDMI, amelyek rugalmas forráscsatlakozást biztosítanak.

Az új 4000-es sorozatú modellek (24B2U4301H és 27B2U4601H) tovább emelik a mércét az akár 100 W-os USB-C tápellátással, a zajszűrő mikrofontechnológiával, valamint a PXE-indítás, a MAC-cím-átvitel és a Wake-on-LAN támogatásával az RJ45-porton keresztül – ezek a funkciók különösen fontosak a felügyelt IT-környezetekben. Ezek a modellek emellett tartalmazzák a PowerSensor és a LightSensor funkciókat az automatizált energiamegtakarítás érdekében, valamint megújult, szénszürke és ezüst színű kialakítással rendelkeznek.

Többmonitoros konfigurációk és Smart Link Sync

A termékcsalád minden USB-C dokkoló modellje rendelkezik DisplayPort kimenettel a láncszerű összekapcsoláshoz, így egyszerűen beállíthatók a többmonitoros munkaállomások anélkül, hogy a gazdaeszközön további grafikus kimenetekre lenne szükség. A Smart Link Sync az OSD-n keresztül automatikusan összehangolja a fényerő- és színbeállításokat a láncszerűen összekapcsolt kijelzőkön, biztosítva ezzel az egységes vizuális élményt.

Ajánlott daisy-chain sorba kapcsolási kombinációk:

• Philips 24B2U3301H és Philips 24B2N3200J
• Philips 24B2U3301 és Philips 24B2N3200J vagy 24B2N3200JH
• Philips 24B2U4301H és Philips 24B2N4200
• Philips 27B2U3601H és Philips 27B2N3500J
• Philips 27B2U3601, Philips 27B2N3500J vagy 27B2N3500JH kiegészítővel
• Philips 27B2U4601 és Philips 27B2N4500
• Philips 32B2U3601H vagy 32B2U3601 a Philips 32B2N3500-val

A DisplayPort kimenet bármely más, DisplayPort bemenettel rendelkező monitorral is használható.

Éles kép és magas képfrissítési frekvencia

Minden modell IPS-panellel rendelkezik, amely széles, 178°/178°-os látószöget, magas fényerőt és 4 ms-os GtG válaszidőt biztosít. A 24″ és 27″ modellek akár 120 Hz-es képfrissítési frekvenciája (a 32″ modelleknél 100 Hz) zökkenőmentes görgetést biztosít a dokumentumok, táblázatok és prezentációk között. A QHD modellek 2560 x 1440 felbontást kínálnak, míg a 32 hüvelykes változatok emellett támogatják a 10 bites színmélységet (1,07 milliárd szín). A termékcsalád minden modellje rendelkezik D-Mode funkcióval, amely a DICOM Part 14 GSDF szabvány alapján javítja a szürkeárnyalatok részletgazdagságát, így a műszaki illusztrációkban és szkennelt képekben a finom tónusbeli különbségek is jobban láthatóvá válnak.

Szemkímélés
A sorozat összes monitorja rendelkezik Eyesafe tanúsítvánnyal, és fel van szerelve a hardveralapú SoftBlue technológiával, amely csökkenti a káros kék fény kibocsátását, miközben megőrzi a színpontosságot. A Flicker-Free technológia tovább növeli a kényelmes nézés élményét hosszabb munkaidő alatt is.

Ergonomikus kialakítás és fenntarthatóság
Minden modell a SmartErgoBase állványra épül, amely magasságállítást, dőlésszög-beállítást, forgatást és elfordítást tesz lehetővé, valamint integrált kábelrendező rendszerrel rendelkezik. A monitorok mindegyike VESA-kompatibilis (100 x 100 mm), és beépített sztereó hangszórókkal van ellátva.

A fenntarthatóság továbbra is kiemelt fontosságú. Minden monitor háza 85%-ban fogyasztói hulladékból újrahasznosított műanyagból készül, és PVC- és BFR-mentes. A csomagolás 100%-ban újrahasznosítható, a kijelzők rendelkeznek továbbá EPEAT, Energy Star és TCO Certified tanúsítványokkal, valamint 5 év garanciával.

Elérhetőség
A Philips 24B2U3301H, 24B2U4301H, 27B2U4601H, 27B2U3601H, 24B2N3200JH, 27B2N3500JH és 24B2U3601 modellek már kaphatók, ajánlott kiskereskedelmi áraik rendre 239 €, 259 €, 324 €, 294 €, 189 €, 244 € és 269 €.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A rekordokat döntő hőségben a legtöbben még mindig csak arra figyelnek, hogy ne hagyják a telefont a tűző napon, de jóval kevesebben tudják, hogy egy vastag telefontok vagy akár a vezeték nélküli töltés is hozzájárulhat a készülék túlmelegedéséhez. A Yettel összegyűjtött néhány kevésbé ismert, mégis hasznos tippet, hogy a nyári kikapcsolódás alatt a mobilunk is a lehető legjobb formáját hozza.

Ne hagyd napozni a telefont, pláne ne tokban

Talán magától értetődőnek tűnik, mégis sokan elkövetik: a telefon a törölközőn, a napozóágyon vagy az autó műszerfalán marad, pedig már néhány perc napsütés is jelentősen megemelheti a készülék hőmérsékletét. Ha a telefon túlmelegszik, ideiglenesen leállhatnak bizonyos funkciói: korlátozhatja a töltést, visszaveheti a kijelző fényerejét vagy lassíthatja a működését. A legegyszerűbb megoldás ilyenkor az árnyék és egy kis türelem, de hűtőbe vagy fagyasztóba semmiképp ne tegyük, mert a hirtelen hőmérséklet-változás és a páralecsapódás többet árthat, mint használ. Ha a készülék már átforrósodott, érdemes levenni róla a tokot is. Bár a tok megvédi az ütődésektől, nyáron a hő leadását is lassítja, így a telefon nehezebben tud visszahűlni.

Amitől melegszik a készüléked, pedig nem is gondolnád

Nyaraláson, kirándulás közben a telefon szinte mindig a kezünk ügyében van, így gyakrabban kell tölteni. A legforróbb napokon érdemes inkább a hagyományos, kábeles töltést választani, mert ugyan a vezeték nélküli töltés praktikus, működéséből adódóan több hőt termelhet, ami még jobban felforrósíthatja az eszközt.

Kevesen gondolnak arra, hogy a hosszabb videófelvételek (különösen 4K felbontásban) vagy a folyamatos fotózás jelentős hőt termelnek. Ha sokáig videózol vagy sok képet készítesz a tűző napon, érdemes időnként néhány perc pihenőt adni a készüléknek, és lehetőség szerint árnyékba vonulni.

Internetélmény harminc fok felett

A legforróbb nyári napokon még a leggyorsabb mobilnet is akadozhat, de ennek gyakran a hőmérséklet az oka: a készülék túlmelegedése miatt fellépő hardveres teljesítmény-visszafogás lassíthatja a böngészést és a tartalmak betöltését. A stabil és gyors adatkapcsolat fenntartása érdekében érdemes néhány óvintézkedést tenni: ha a szabadban netezel, kerüld a tűző napot, és védd a telefont a közvetlen hőtől. Emellett sokat segít, ha az online játékokat vagy a nagy méretű fájlok letöltését a hűvösebb beltéri órákra időzíted, így a mobilod processzora sem melegedik túl, és a kifogástalan internetélmény is megmarad.

Nyaraláskor persze a biztonságos netezésről se feledkezzünk meg: ha nyilvános Wi-Fi helyett van rá lehetőség, érdemes inkább saját mobilinternetet vagy megbízható, jelszóval védett hálózatot használni, hiszen a hivatalosnak tűnő ingyenes hálózatok között is előfordulhatnak olyanok, amelyek a felhasználók személyes adatait próbálják megszerezni. Ilyenkor különösen sokat számít a megbízható mobilkapcsolat és az, hogy a készülék ne legyen túlmelegedve.

Az AI-funkciók terhelése

A legújabb okostelefonokon már megszokottá vált az úgynevezett on-device, magyarul fedélzeti mesterséges intelligencia és a gépi tanuláson alapuló képszerkesztési, valamint valós idejű fordítási funkciók használata. Mivel ezek a folyamatok a processzor és a grafikus egység erőforrásait igénylik, a forró nyári napokon a helyi AI-alapú szerkesztés vagy az offline asszisztensek használata extra hőt termelhet, így ezeket a funkciókat is érdemes limitálni a legmelegebb órákban.

Hogy a nyári emlékek biztosan megmaradjanak

A nyár megörökített pillanatait ma már nagyrészt a telefonunkon tároljuk, éppen ezért különösen fontos, hogy a készülékünk is biztonságban legyen. Egy váratlan meghibásodás bármikor keresztülhúzhatja a nyári pihenést, és ezt akár a meleg időjárás, vagy beázás, törés is okozhatja, ezért érdemes biztosítást kötni. A Yettelnél új és felújított mobiltelefonokra egyaránt elérhető készülékbiztosítás, ráadásul többféle csomag közül is lehet választani, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást.

Egy apró beállítás sok bosszúságtól megkímélhet

Utazás előtt érdemes frissíteni az alkalmazásokat még otthon, megbízható internetkapcsolaton. Így kisebb az esélye annak, hogy a telefon a legrosszabb pillanatban kezdjen nagyméretű frissítések letöltésébe, amikor éppen navigálnánk vagy videóhívást indítanánk, ráadásul az automatikus frissítés a rekordmelegben még tovább tarthat. Az is hasznos, ha a ritkán használt alkalmazások automatikus háttérfrissítését kikapcsoljuk, mert ezzel egyszerre csökkenthető az adatforgalom, az energiafogyasztás és a készülék terhelése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!