Egészség

Vakoknak készült kijelző nyerte a Life’s Good Award fődíját

good award

A négy döntős csapathoz neves fenntarthatósági szakértők és vállalatvezetők csatlakoztak a Life’s Good Award dél-koreai konferenciáján.

Az LG Electronics (LG) a Life’s Good díjjal olyan globális innovátorokat támogat, amelyek vállalják, hogy segítenek jobb életkörülményeket teremteni mindenki számára. A verseny fődíját a dél-koreai Dot Inc. kapta.

Miután a csapatok bemutatták a megoldásaikat, szakmai zsűri rangsorolta azokat. A verseny döntőjét január 16-án, a Life’s Good Award konferencián tartották Dél-Koreában, a szöuli LG Scienceparkban.

A díj az LG fenntarthatósági vízióját szimbolizálja és testesíti meg, amely a „Better Life for All” (Jobb életet mindenkinek) elnevezéssel a bolygó és az emberek minél élhetőbb jövőjének elősegítésére irányul. A vállalat célja, hogy ötleteket gyűjtsön a környezeti fenntarthatóság és a hozzáférhetőség területén, amelyek fő fókuszpontjai a vállalat hosszú távú, Better Life Plan 2030 kezdeményezésének. A négy győztes megoldásai kiválóan szemléltetik a jótékony célra használt technológiában rejlő potenciált, ill. a társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A négy győztes csapat közül a fődíjat a dél-koreai Dot Inc. nyerte, így 700 000 dollár díjazásban részesült. Az izraeli SOLUTUM arany fokozatú elismerést ért el (ezzel 200 000 dollár díjazás jár), a dél-koreai Day1Lab 100 000 dollárral járó ezüst fokozatú díjat érdemelt ki, az amerikai NONA Technologies bronz díja pedig 50 000 dollár pénzjutalmat jelentett.

A Life’s Good Award győztes megoldásai

  • Dot Inc.: a cég látássérültek részére fejlesztett ki egy információs segédeszközt, amely 2400, Braille-írásjegyeket formázó, fel-le mozgó tüskéből vagy pontból áll. Az újszerű eszköz képeket, térképeket és más, csatlakoztatott eszközökről, például számítógépekről és mobiltelefonokról érkező különféle digitális információkat alakít át és jelenít meg egy olyan kijelzőn, amelyet a látássérült felhasználók használhatnak.
  • SOLUTUM: a vállalat olyan újfajta műanyagot fejlesztett ki, amely környezeti hőmérsékleten képes vízben oldódni, majd biológiailag lebomlani úgy, hogy nem hagy maga után mikroműanyag- vagy toxinmaradványokat.
  • Day1Lab: a cég egy szerves polimer műanyagot alkotott meg, amely édesvízben kb. két hét után, a talajban pedig mintegy két hónap után teljesen lebomlik biológiailag.
  • NONA Technologies: a vállalat ionkoncentrációs polarizációt (ICP) felhasználó sótalanítási megoldást fejlesztett ki a vírusok, baktériumok, só és darabos szennyezőanyagok vízből történő eltávolítására.

A négy döntős csapat mellett a Life’s Good Award konferencián jelen voltak az LG Life’s Good bizottságának tagjai is, akik a verseny zsűrijét alkották. A bizottság tagjai a vállalat vezetőiből és a felelős vállalatirányítás elismert szakértőiből álltak: Alex Edmans, a London Business School professzora, Christopher Marquis, a Cambridge Judge Business School professzora és Hyun S. Shin, a Hanyang Business School professzora, valamint a Hanyang University Collective Impact Center igazgatója.

Folytatni fogjuk a látássérülteket segítő megoldások fejlesztését, és az LG támogatásának köszönhetően pedig ezeket az eddiginél nagyobb volumenben és rövidebb idő alatt tudjuk majd megvalósítani”

— mondta Ahrum Choi, a fődíjas Dot Inc. munkatársa.

Nagyon hálásak vagyunk ezért az élményért és alig várjuk a további együttműködést az LG-vel.”

A jövőben is együttműködünk innovátorokkal, akik hasonlóan gondolkoznak globális problémákról, és közös úton haladunk előre a mindenki számára fenntartható jövő létrehozásának érdekében, a vállalat Life’s Good vízióját követve”

— mondta Lee Sam-soo, az LG Electronics stratégiai igazgatója.

Az LG fenntarthatósági aktivitásairól szóló legfrissebb hírekért látogasson el az LG Newsroom oldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

  • Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
  • Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
  • Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
  • Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
  • A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
  • A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

  • A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
  • A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
  • Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
  • Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

  • A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
  • Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

  • Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
  • Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
  • Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
  • A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
  • Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
  • A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

  • Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
  • Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
  • Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
  • Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

  • KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
  • BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
  • TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
  • ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
  • ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Az egészséges étkezés akár évekkel meghosszabbíthatja az élettartamot

Évekkel tovább élhetnek azok, akik áttérnek az egészségesebb étrendre, erősítette meg egy friss kutatás, amelyben félmillió ember étkezési szokásait vizsgálták.

A Nature Foodban megjelent tanulmány szerint a legtöbb hasznot az hozza, ha a korábbinál több teljes kiőrlésű gabonát, a diófélét és a gyümölcsöt fogyasztunk, míg a cukrozott italokat és a feldolgozott húsokat érdemes elkerülni. Az egészséges életmód kialakítására az okosórák egyre innovatívabb megoldásokkal szolgálhatnak, amelyek hatékonynak bizonyulnak: a Huawei felmérése szerint az okosórát rendszeresen használók 87%-a legalább egy egészségesebb szokást vett fel és akár 71%-kal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket.

Az Egyesült Királyságban az egészségtelen táplálkozás évente több mint 75 ezer korai halálesetet okoz. Ennek felismerése ösztönözte a Nature Food munkatársait, hogy kidolgozzanak egy modellt, amely a fő élelmiszercsoportok fogyasztása alapján megbecsüli, hogyan befolyásolja az egészséges táplálkozásra való áttérés az élettartam növekedését vagy csökkenését.

Az eredmények alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik a legtovább élnek, sok tejet és tejterméket, zöldséget, dióféléket és hüvelyeseket fogyasztanak. Emellett mérsékelt mennyiségben esznek teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, fehér húst és halat is. A legkevesebbet pedig vörös húsból, tojásból, feldolgozott húskészítményekből, finomított gabonából és cukros italokból fogyasztják. Az egészséget és a várható élettartamot legjobban támogató ételeknek a teljes kiőrlésű gabonákat és a dióféléket találták, míg a leginkább károsnak a cukorral édesített italokat és a feldolgozott húsokat.

A tudatos táplálkozás elkezdését és megtartását ma már a technológia is hatékonyan támogatja. Számos alkalmazás, eszköz áll rendelkezésre. Ilyenek péládul az okosórák, amelyek közül vannak beépített kalóriaszámláló funkcióval rendelkező modellek is – ezek segítségével valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok és eredmények. A Huawei legutóbbi okosóra-modelljeiben, a WATCH FIT 3-ban és a WATCH GT 4-ben a Maradjon Fit kalóriakezelő alkalmazás és a Huawei Egészség app segítségével vezethetjük a napi kalóriabevitelt, majd a személyes információk és súlycélok alapján javaslatokat, trendeket készít.

A Huawei tavalyi felmérése szerint ráadásul az okosóra-használat ténylegesen támogathat az egészségesebb életmód kialakításában: a felméréséből kiderül, hogy az okosórát használók 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket. A válaszadók 87 százaléka pedig legalább egy új, egészséges szokást tudott bevezetni az eszközétől kapott információk vagy javaslatok eredményeként.

Márpedig a Nature Food tanulmánya szerint az egészséges táplálkozásra való áttérés bármely életkorban pozitív eredményekkel jár, és minél korábban történik a váltás, annál jelentősebb a hatás: akár tíz évvel is tovább élhetnek azok, akik egészségtelen étkezésükön jelentős változtatásokat hajtanak végre. Még az átlagos, nem kimondottan egészségtelen étkezési szokásokat követők esetében is három plusz évet jelenthet az étkezés finomhangolása.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A napi kalóriabevitel számolása fontosabb a fogyáshoz, mint az étkezések időzítése

A fogyásnál a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő – állítják egy friss tudományos kutatás készítői.

Varga Dóra dietetikus szerint a kalóriaszámlálás jó módszer a testsúlycsökkentésre, és segít abban, hogy jobban megismerjük táplálkozásunkat, ugyanakkor az étrend összetétele és minősége ugyanúgy lényeges, akárcsak a fizikai aktivitás. Az egészségtudatosabb életmódhoz az okosórák hatékonyan járulhatnak hozzá: a Huawei felméréséből kiderült, hogy az okosóra-tulajdonosok 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ráadásul általánosságban fittebbnek és egészségesebbnek érzik magukat.

Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő fogyás esetén, nem pedig az, hogy mikor fogyasztják el ezeket a kalóriákat – így a kalóriaszámoláson alapuló étkezés a tudomány jelenlegi állása szerint győzni látszik az időszakos étkezés fölött.

Varga Dóra dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kalóriaszámlálás alapvetően jó módszer a testsúlycsökkentésre:

„A kalóriák számolása segíthet az étrend kontrollálásában és pozitívan befolyásolja a táplálkozási döntéseket, de hosszú távon nem szabad, hogy uralja mindennapjainkat. A cél, hogy átmenetileg alkalmazva segítsen a testsúlycsökkentésben”

– mondta a szakértő.

Varga Dóra felhívta a figyelmet arra, hogy a kalóriabevitel figyelése ugyan fontos lehet a testsúly optimalizálásában, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a mikrobiom állapota, az anyagcsere-betegségek, a mentális állapot, az étkezési idő, az alvási szokások vagy a gyógyszerszedés.

„Nemcsak a kalóriák mennyisége, hanem az étrend összetétele és minősége is fontos. Alapvetően pozitív, ha tudatosabbá tesszük az étkezésünket, de nem csak a számokat kell nézni. Ráadásul a túl alacsony kalóriabevitel még le is állíthatja a fogyást, vagy akár testsúly gyarapodást is okozhat. Általános elvként elmondható, hogy ha a korábbihoz képest 500 kalóriával csökkentjük a napi energiabevitelt, az jellemzően egy fokozatos, tartható fogyást eredményez.”

A szakértő szerint nagyon fontos szerepe van a fizikai aktivitásnak, mert ha többet mozgunk, több energiára van szükségünk: „

A napi lépésszám nyomon követése már egy jó módszer lehet, mindenképp javasolt a minimum napi tízezer lépést elérni átlagosan naponta”

– mondta a szakértő.

A dietetikus szerint általános ajánlásként megfogalmazható mindenkinek heti szinten minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2×30 perc izomerőt növelő mozgás, amit szintén nagyon jól monitorozhatunk okoseszközök segítségével.

A Huawei legutóbbi okosóra-modelljei, a WATCH GT 4 és a WATCH FIT 3 jól példázzák, milyen sokrétűen támogathatja egy-egy okoseszköz az egészségtudatosabb életmódot. A gyártó legutóbbi okosórái a tudományos alapú edzésfigyelés révén mérik az elégetett kalóriákat, emellett már olyan kalóriamenedzsment-alkalmazással is rendelkeznek, amellyel valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (normál, gyors, leggyorsabb), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet, edzést is javasol a célsúly ismeretében. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

A Huawei tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége az elhízás (46 százalék) miatt aggódik, és a legtöbben a stressz csökkentése mellett a megfelelő testsúly megőrzését (40 százalék) és az egészséges táplálkozást (35 százalék) szeretnék elérni a közeljövőben. A Huawei felméréséből az is kiderült, hogy az okosórát használók sokkal tudatosabbak egészségi állapotukkal kapcsolatban. Többek között 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ami a testsúly megőrzésének kulcsa. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss