Egészség

Vakoknak készült kijelző nyerte a Life’s Good Award fődíját

good award

A négy döntős csapathoz neves fenntarthatósági szakértők és vállalatvezetők csatlakoztak a Life’s Good Award dél-koreai konferenciáján.

Az LG Electronics (LG) a Life’s Good díjjal olyan globális innovátorokat támogat, amelyek vállalják, hogy segítenek jobb életkörülményeket teremteni mindenki számára. A verseny fődíját a dél-koreai Dot Inc. kapta.

Miután a csapatok bemutatták a megoldásaikat, szakmai zsűri rangsorolta azokat. A verseny döntőjét január 16-án, a Life’s Good Award konferencián tartották Dél-Koreában, a szöuli LG Scienceparkban.

A díj az LG fenntarthatósági vízióját szimbolizálja és testesíti meg, amely a „Better Life for All” (Jobb életet mindenkinek) elnevezéssel a bolygó és az emberek minél élhetőbb jövőjének elősegítésére irányul. A vállalat célja, hogy ötleteket gyűjtsön a környezeti fenntarthatóság és a hozzáférhetőség területén, amelyek fő fókuszpontjai a vállalat hosszú távú, Better Life Plan 2030 kezdeményezésének. A négy győztes megoldásai kiválóan szemléltetik a jótékony célra használt technológiában rejlő potenciált, ill. a társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A négy győztes csapat közül a fődíjat a dél-koreai Dot Inc. nyerte, így 700 000 dollár díjazásban részesült. Az izraeli SOLUTUM arany fokozatú elismerést ért el (ezzel 200 000 dollár díjazás jár), a dél-koreai Day1Lab 100 000 dollárral járó ezüst fokozatú díjat érdemelt ki, az amerikai NONA Technologies bronz díja pedig 50 000 dollár pénzjutalmat jelentett.

A Life’s Good Award győztes megoldásai

  • Dot Inc.: a cég látássérültek részére fejlesztett ki egy információs segédeszközt, amely 2400, Braille-írásjegyeket formázó, fel-le mozgó tüskéből vagy pontból áll. Az újszerű eszköz képeket, térképeket és más, csatlakoztatott eszközökről, például számítógépekről és mobiltelefonokról érkező különféle digitális információkat alakít át és jelenít meg egy olyan kijelzőn, amelyet a látássérült felhasználók használhatnak.
  • SOLUTUM: a vállalat olyan újfajta műanyagot fejlesztett ki, amely környezeti hőmérsékleten képes vízben oldódni, majd biológiailag lebomlani úgy, hogy nem hagy maga után mikroműanyag- vagy toxinmaradványokat.
  • Day1Lab: a cég egy szerves polimer műanyagot alkotott meg, amely édesvízben kb. két hét után, a talajban pedig mintegy két hónap után teljesen lebomlik biológiailag.
  • NONA Technologies: a vállalat ionkoncentrációs polarizációt (ICP) felhasználó sótalanítási megoldást fejlesztett ki a vírusok, baktériumok, só és darabos szennyezőanyagok vízből történő eltávolítására.

A négy döntős csapat mellett a Life’s Good Award konferencián jelen voltak az LG Life’s Good bizottságának tagjai is, akik a verseny zsűrijét alkották. A bizottság tagjai a vállalat vezetőiből és a felelős vállalatirányítás elismert szakértőiből álltak: Alex Edmans, a London Business School professzora, Christopher Marquis, a Cambridge Judge Business School professzora és Hyun S. Shin, a Hanyang Business School professzora, valamint a Hanyang University Collective Impact Center igazgatója.

Folytatni fogjuk a látássérülteket segítő megoldások fejlesztését, és az LG támogatásának köszönhetően pedig ezeket az eddiginél nagyobb volumenben és rövidebb idő alatt tudjuk majd megvalósítani”

— mondta Ahrum Choi, a fődíjas Dot Inc. munkatársa.

Nagyon hálásak vagyunk ezért az élményért és alig várjuk a további együttműködést az LG-vel.”

A jövőben is együttműködünk innovátorokkal, akik hasonlóan gondolkoznak globális problémákról, és közös úton haladunk előre a mindenki számára fenntartható jövő létrehozásának érdekében, a vállalat Life’s Good vízióját követve”

— mondta Lee Sam-soo, az LG Electronics stratégiai igazgatója.

Az LG fenntarthatósági aktivitásairól szóló legfrissebb hírekért látogasson el az LG Newsroom oldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Hiába fontos, csak gyorsan le akarjuk tudni a munkahelyi étkezést

A magyarok többsége tisztában van vele, hogy a napközbeni étkezés jelentősen javíthatja vagy épp ronthatja munkahelyi teljesítményünket, a gyakorlatban mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről – világít rá az Eisberg az Opinio felületén végzett Színes Tálak Kutatása.

A reprezentatív kutatásban megkérdezettek háromnegyede legfeljebb fél órát szán az ebédre, ötödük még 15 percet sem. A kutatás azt is megmutatta, hogy a magyar munkavállalók többsége a munkahelyén is a házikosztra esküszik, legtöbben otthonról hozott étellel húzzák ki a napot és a többség saját bevallása alapján ritkán fogyaszt rágcsálnivalót napközben.

Az Eisberg idén először életre hívott Színes Tálak Kutatása fényt derített néhány meglepő trendre a munkahelyi, vagy otthoni munka során a napközbeni étkezéssel kapcsolatban.

Nagyon örültem, hogy részt vehettem a Színes tálak fejlesztésében, mert felgyorsult világunkban ezek a komplex salátatálak hozzájárulnak a kiegyensúlyozott étrend kialakításához, értékes tápanyagokkal, például rostokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, teljes értékű fehérjékkel látják el a szervezetünket, amellett, hogy finom ízkombinációt is alkotnak.  Ezzel kapcsolatban szerettük volna megvizsgálni, hogy a magyarok mennyire állnak tudatosan a táplálkozáshoz és a munkahelyi étkezéshez, mennyire számít mit és mennyi idő alatt fogyasztanak el”

 mondta Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Testnevelési- és Sporttudományi Egyetem dietetikusa és az Eisberg márkanagykövete.

Sokunkra igaz, hogy a napi munkaügyi teendők sűrűjében inkább letudjuk az ebédet azért, hogy több időnk maradjon a munkára és egyéb elfoglaltságra. A felmérés eredményei szerint a kutatás során megkérdezettek több mint fele (53%) szintén így tesz és csupán 15-30 percet szán az ebédjére. Sőt a válaszadók közel negyede (21%) még kevesebb időt tölt étkezéssel és 15 percen belül elfogyasztja az ebédjét.

Az időfaktor egy dolog, de az is fontos szempont, hogy mi van a tányérunkon, amit éppen megenni tervezünk. Ugyan a megkérdezettek többsége (54%) továbbra is a mindenevő étrendet részesíti előnyben, de sokan ragaszkodnak kifejezetten a magyar konyhához (23%), mások pedig speciális étrendet (pl. vegetáriánus, vegán) követnek. A felmérés azt is kimutatta, hogy a válaszadók többsége (59%) otthonról hozott ételt eszik a munkahelyén. Ez a trend különösen a nők körében (65%) érvényesül.

Az otthon elkészített étel nemcsak költséghatékony, de tudatosabb választás is lehet, ami lehetővé teszi, hogy pontosabban kövessük, mit fogyasztunk. Ezt nehezebb kontrollálni a közeli éttermekben, kifőzdékben vagy a munkahelyi menzán vásárolt ételek esetén”

 tette hozzá a dietetikus.

Az utóbbi évek abszolút munkát meghatározó kérdése a home office és az ez idő alatti ebédfőzésre, ebédelésre fordított idő és energia. A megkérdezettek több, mint felére (52%) igaz, hogy a munkahelye lehetőséget biztosít az otthoni munkára, így napközben otthon oldják meg az étkezést, de nekik csak alig harmaduk mondja, hogy ennek köszönhetően több ideje van és tudatosabban étkezik, tehát az egészséges, kiegyensúlyozott étkezéshez nem vitt közelebb minket a koronavírus miatti home office elterjedése.

Minden munkahelyen akadnak stresszes munkanapok. A nyomás enyhítése sokunknál napközbeni rágcsáláshoz vezet. A válaszokból kiderül azonban, hogy legtöbben ellen tudnak állni a csábításnak: a válaszadók közel fele (45%) ritkán fogyaszt snackeket a munkaidő alatt. A megkérdezettek csak ötödére igaz, hogy gyakran nyúl rágcsálnivalókhoz.

Az otthonról hozott ételek, a ritka munkahelyi nasizás közvetve azt sugallják, hogy többségünk tisztában van azzal, hogy a jól megválasztott ételek hatással vannak energiaszintünkre és koncentrációnkra. A kutatás konkrétan rákérdezett az étkezés és a teljesítmény viszonyára is: a válaszadók közel fele (45%) nap mint nap tapasztalja, hogy az egészséges táplálkozás javítja a munkahelyi teljesítményét.

A táplálkozási szakértő is kihangsúlyozta, hogy a tudatos táplálkozásra való áttérés sokat számít mind a testi, mind a mentális egészségünk szempontjából. Hozzátette:

“Az Eisberg új termékeit, a Színes tálakat úgy terveztük, hogy egészségtudatos alternatívát nyújtsanak a munkahelyi gyors ebédekhez is. Ezek a tálak nem egyszerű salátatálak, hanem komplett főételek, tartalmazva friss zöldségeket, fehérjeforrásokat – mint hús, hal, sajt vagy tojás – és gabonaféléket (tészta vagy bulgur). Ízletesek, táplálóak és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt biztosítanak a mozgalmas mindennapokra.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k

egészségügyi

A TEF (Testing and Experimentation Facility) program célja, hogy egyszerűsítse a mesterséges intelligencia és a robotika megoldásainak tesztelését valós környezetben.

A TEF program öt szakterületre fókuszál: egészségügy, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, energetika és intelligens városok. A Portugália által vezetett egészségügyi konzorcium most indította el első pályázati felhívását európai egészségügyi startupoknak és vállalkozóknak.

A mesterséges intelligencia (MI) és a robotika kulcsszerepet játszhat az európai népesség elöregedése és az egészségügyi munkaerőhiány jelentette kihívások kezelésében. 2050-re Európában a 80 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja majd a 48 milliót, így előtérbe kerülhetnek a betegek távfelügyeletét és a korai beavatkozást lehetővé tévő megoldások. Az MI alapú viselhető okoseszközök és érzékelők például folyamatos egészségügyi felügyeletet tesznek lehetővé, javítják a hatékonyságot és csökkentik az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó innovatív egészségügyi startupok száma. A Hungarian Startup Report 2022 című jelentés szerint a magyar induló vállalkozások körében továbbra is a mesterséges intelligenciát használó vállalkozásokból van a legtöbb, több mint 20%-uk dolgozik az MI vagy gépi tanulás területén. A Dealroom startup adatbázisából kiderül, hogy Magyarországon több mint 90 működő MI startup és scaleup van, amelyek összértéke több mint 1,5 milliárd euró. A legnagyobb értékű magyar MI startupok közül néhányan az egészségügyi szegmensben tevékenykednek, köztük az EIT Health által is támogatott SemseApps és a Turbine.AI.

Nyílt felhívás a mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő uniós startupok és kkv-k számára

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk nagy lehetőségeket rejtenek magukban, azonban számos tényező akadályozza gyakorlati megvalósításukat. Ilyenek a használatukban rejlő kockázatok és a bizalomhiány, valamint a piacra lépést támogató infrastruktúra hiánya, továbbá az, hogy szigorú tesztelésnek kell őket alávetni. A TEF Health célja, hogy egyszerűsítse az MI és robotikai megoldások valós környezetben történő hitelesítését és tesztelését. A februárban megnyílt első TEF Health felhívás keretében mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő startupok és kkv-k jelentkezését is várja az Európai Unió bármely országából.

A konzorcium élén a portugáliai Pedro Nunes Intézet áll. A konzorciumban részt vesz a Centro Hospitalar Universitário de Coimbra (CHUC), a portói Centro Hospitalar de São João, az Egészségügyi Minisztérium shared service irodája, a Portugál Egészségügyi Klaszter, valamint az EIT Health InnoStars, az Európai Unió szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részét képező EIT Health nyolc földrajzi területének egyike. Európai szinten a projektben 10 ország 52 szervezetéből álló konzorcium vesz részt, amelynek vezetője a berlini Charité Egyetemi Kórház.

A projekt elsődleges célja, hogy elősegítsük a megbízható mesterséges intelligencia, illetve robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését. Ennek az együttműködésnek az egyik legfontosabb lépése, hogy létrehozzuk a gyakorlati tesztelésre alkalmas létesítmények hálózatát. Ezek a létesítmények fizikai infrastruktúrát, adatforrásokat, számítási képességeket, élő laboratóriumokat és laboratóriumi tesztelési lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi innovátoroknak a nagyszabású, valósághű környezetben végezhető tesztekhez és kísérletekhez”

– magyarázza Ricardo Pires, az EIT Health InnoStars egészségügyi közösségi vezetője.

A TEF-ek hálózatának létrehozása az Európai Bizottság kezdeményezése, amelyek célja a mesterséges intelligencia és a robotikai megoldások tanúsításának és tesztelésének egyszerűsítése. A tervek szerint ezek a nagyszabású kísérleti központok olyan fizikai és virtuális létesítményeket kínálnak, ahol a startupok és kkv-k támogatást kaphatnak legújabb, mesterséges intelligencián alapuló technológiáik valós környezetben történő teszteléséhez, validálásához és bemutatásához. A valós környezetet kórházak és az egészségügyben működő kutatási és fejlesztési laboratóriumok fogják biztosítani.

A TEF-Health amellett, hogy hozzájárul az uniós egészségügyi rendszerek hatékonyságának, rugalmasságának és fenntarthatóságának növeléséhez, célul tűzi ki az egészségügyi ellátás terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a jogi, etikai, minőségi és együttműködési szabványoknak való megfelelés biztosítását.

A pályázati folyamat több szakaszból áll, beleértve a jogosultsági vizsgálatot, az értékelést és a portugál TEF-Health szolgáltatási katalógushoz való hozzáférés jóváhagyását. Az érdeklődő startupok és kkv-k a https://tefhealth.eu/call/call-1 weboldalon jelentkezhetnek, a pályázati felhívás dokumentumában ismertetett pályázati folyamatot követve. Az uniós tagállamokból származó kiválasztott startupok és kkv-k állami támogatásban részesülnek a validálási szolgáltatások piaci árából nyújtott kedvezmények formájában.

„Számos ígéretes magyar startup és kkv dolgozik MI és robotikai fejlesztéseken, de a tesztelés és a validálás követelményei jelentős kihívásokat jelentenek megoldásaik piacra vitelében. Ebben hozhat áttörést a TEF Health program, mely olyan lehetőségeket nyit meg a hazai cégek előtt, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek az innovatív startupok nemcsak arra kapnak esélyt, hogy valós környezetben tesztelhessék terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem arra is, hogy az általuk kifejlesztett megoldások piacra kerüljenek és hozzájáruljanak az európai egészségügy helyzetének javításához is”

mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS üzletfejlesztési menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

mosolytervezés

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása.

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához. Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek”

– mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék.

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak. A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből. A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss