A távközlési cégeket tömörítő GSMA kampányt indít, hogy újrahasznosíthatóvá váljanak a régi telefonokban lévő értékes nyersanyagok.
Valószínűleg minden háztartásban fel lehet lelni legalább egy olyan telefont, amely nyugdíjazása során valamelyik szekrény aljára került „tartaléknak jó lesz” alapon. Az is nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ezeknek a kiöregedett készülékeknek a többségét sosem kapcsolják be újra, így tényleg teljesen értelmetlenül pihennek egy dobozba zárva.
Kincsesbánya a fiókban
A telekommunikációs szektor képviselőit tömörítő GSMA tucatnyi vezető távközlési céggel karöltve ezt a gyakorlatot igyekszik felszámolni egy tegnap bejelentett kezdeményezéssel. Az iparági szövetség becslése szerint jelenleg nagyjából 5 milliárd darabra tehető azoknak a készülékeknek a száma, amelyek használatlon kívül hevernek a fogyasztóknál. Ez többek között azért probléma, mert belsejükben többek között körülbelül 50 ezer tonna réz, 500 tonna ezüst és cirka 100 tonna arany lapul, a hozzávetőleg 10 millió elektromos jármű akkumulátor-ellátásához elegendő kobaltról már nem is beszélve.
Mindez nem csupán a fentebb felsorolt nyersanyagok piaci értéke miatt fontos, hanem környezetvédelmi szempontokból is. A nem használt készülékek legtöbbje ugyanis idővel a kukában köt ki az újrahasznosító üzemek helyett. Az új készülékek előállításához szükséges alapanyagokat pedig a gyártóknak így a rendkívül energiaigényes és környezetszennyező bányászattal kell előteremteni.
A GSMA mestertervének két lényeges célkitűzése van, egyaránt 2030-as határidővel. Az első szerint a szolgáltatóknak különböző visszavételi akciókkal el kell érniük, hogy az újonnan kiadott mobilok mennyiségének legalább 20 százalékát párhuzamosan be is gyűjtsék régi készülékekből. A másik fő csapásirány szerint az így begyűjtött telefonokat a szolgáltatóknak 100 százalékosan kezelni kell, ami lehet javítás utáni újraértékesítés, szétszerelés vagy az eszközök továbbítása ellenőrzött újrahasznosító szervezetek számára.
Mint a témáról beszámoló Register megjegyzi, ezek a célok ugyan jól hangzanak, de úgy tűnik, hogy betartásuk nem kötelező, elmaradás esetén nincs semmiféle retorzió, ráadásul az adatok ellenőrzésének módja sem világos.További probléma, hogy a a kezdeményezéshez csatlakozott szolgáltatók (BT Group, Globe Telecom, GO Malta, Iliad, KDDI, NOS, Orange, Proximus, Safaricom, Singtel, Tele2 és Telefonica) egyike sem működik olyan jelentős piacokon, mint amilyen Kína, India, Indonézia vagy az Egyesült Államok.
Forrás: Bitport
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!