Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

A Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. A korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható. Szombaton, Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján. A kormány, és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Nyolcszázszoros a figyelemzavar a gyerekek körében

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. Ennek jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. A szakértők szerint az egészséges szinapszisok és gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat. A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett például valós élmények formájában.

Új, még ismeretlen veszélyek az Interneten 

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a tartalomszolgáltatók és közösségi média platformok gazdasági érdeke a felhasználók bevonása, hogy minél hosszabb időt töltsenek ezeknek az alkalmazásoknak a használatával. A digitális tudatosság pedig nem elvárható egy gyermektől, aki lényegében teljesen kiszolgáltatott az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekek 80 százaléka találkozhat pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra., A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76.9%-át teszi ki. A mesterséges intelligencia felhasználásával pedig már az ártalmatlannak tűnő fotók is felismerhetetlenül manipulálhatóak. 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

A szülő segíthet a legtöbbet a gyermeknek

Az NMHH Digitális szülőség kutatása szerint a szülők átlagosan 10-12 éves kor környékén engedik el a gyermekek kezét az online térben. Ekkor már úgy gondolják, a gyermek kompetensebb, mint ők maguk, ami azon a téves felismerésen alapul, hogy a kamaszok ügyesebbek az eszközhasználatban mint szüleik. A tudatosságnak ez azonban csak egyetlen dimenziója, fontos lenne, hogy a felügyelet nélküli használat idejére kialakuljon a fiatalokban a kritikus gondolkodás és a hiteles tartalmak megítélésének képessége. A szakértők szerint a gyerekek eltérő fejlődése miatt nem határozható meg korosztály szerint az ideális időpont az önállósodásra, ezért a gyermekét ismerő szülő hozhatja meg a legjobb döntést.

„A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás célja, hogy felkészítse a szülőket és pedagógusokat a digitális világ kihívásaira és arra, hogyan teremthetnek biztonságos digitális környezetet gyermekeik számára. Igyekeztünk minél több hasznos eszközt, programot és módszertant bemutatni, ami a szülők és pedagógusok segítségére lehet ebben. Az előadások anyagait online is elérhetővé tesszük és honlapunkon megtalálhatóak azok az oktatási anyagok és programok, amik megoldásokat kínálnak a szülőket foglalkoztató problémákra”

– tette hozzá Rétfalvi Flóra a szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A techcég órájának egyik legnagyobb újítása az alvási apnoe felismerő funkció, amely újdonság a magyar felhasználók számára is elérhető lesz.

Bár az innovatív mérőeszköz a tünetek azonosításában segíthet, az orvosi diagnózist nem helyettesíti – hangsúlyozza dr. Terray-Horváth Attila adjunktus szomnológus, neurológus szakorvos.

Nemrég mutatta be az Apple legújabb okosóráját, amelynek új funkciói között az alvási apnoe monitorozása is megtalálható. Bár az eszköz még most robban be a piacra, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakorvosa körültekintő használatra int az ilyen és ehhez hasonló, alvási apnoe felismerését hirdető okoseszközök kapcsán.

Alvási apnoe – Akár a lakosság 10%-át is érintheti az életveszélyes alvászavar

A nyugodt, pihentető alvás nem mindenki számára adatik meg. Számtalan ember küzd a hangos, fuldokló horkolással, légzéskimaradással járó alvási apnoéval, amelynek tüneteit komolyan kell venni. A kezeletlen alvási apnoe alattomos gyilkos lehet: magas vérnyomást és 2-es típusú cukorbetegséget is okozhat, továbbá többszörösére növeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke kockázatát.

„A súlyos alvási apnoe előfordulása a felnőtt népességben egyes becslések szerint elérheti a 10%-ot is, ami nagyon sok embert jelent. Ugyanakkor a legtöbb súlyos alvási apnoe nem felismert. Súlyos alvási apnoéban minimum 2 percenként szenved el az alvó ébredést annak érdekében, hogy levegőt kapjon. Ez óránként 30 légzéskimaradást jelent, de ez a szám akár 80-100 is lehet! A betegség időbeni felismerése lehetővé teszi a súlyos állapot kialakulásának megelőzését”

– emeli ki a szakorvos.

Az alvási apnoe nem diagnosztizálható okoseszközzel

Az új okosóra az ígéret szerint éppen ebben, vagyis az alvási apnoe felismerésében fogja segíteni a felhasználóit. A pontos diagnózis meghatározásához azonban elengedhetetlen az orvosok szakértelme.

„Az alvási apnoe diagnózisa jelen tudásunk és az orvosi gyakorlat szerint akkor mondható ki, ha minimum 10 másodpercig tartó légzéskimaradás, azt követő, minimum 4 %-os véroxigén szint csökkenés és mikroébredés következik be, továbbá ezek száma legalább 5, óránként. A sajtóhírek szerint az óra a mikroébredéskor jellemző mozgást veszi alapul. Három kritériumból mindössze egyet. A gyártó oldalán található leírás szerint e mellett a légzésszámot, az alacsonyabb oxigént, a pulzus változást is elemzi. Feltételezhetően a gyártó rendelkezésére álló nagy adatbázisok, a benne lévő sok száz milliónyi éjszakai mérés a megfelelő elemző programoknak lehetővé teszi az apnoéra jellemző mintázatok azonosítását. A diagnózis így sem a jelenleg elvárt, konkrét méréseken alapul. A módszert igazolhatja a jövő, de a jelenben erről még nem lehet nyilatkozni”

– hívja fel rá a figyelmet dr. Terray-Horváth Attila, aki mindenkit óvva int attól, hogy az eszköz mérési adatait (ön)diagnózis felállítására használja.

„Fontos megjegyezni, amit maga a gyártó is megtesz, hogy ezek nem diagnosztikai eszközök, vagyis nem váltják ki, nem helyettesítik az alvásvizsgálatot. Mindössze felhívják az esetleges betegségre a figyelmet.”

Életmódváltás, tünetek felismerése: ez lehet a funkció erőssége

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindezek tükrében hogyan, miként érdemes értelmezni az ilyen, alvási apnoe monitorozására építő okoseszközöket. „Jelenleg is rendelkezésre áll számos, nem alváslaboratóriumi előszűrésre alkalmas applikáció, pulzoximetria, amelyek mindössze a gyanút állítják fel. Minden bizonnyal ez az eszköz is az alvási apnoéra jellemző tünetekre fogja felhívni a figyelmet, mint a hangos, nem egyenletes horkolás, nappali fáradtság, reggeli fejfájás, éjszakai gyakori vizelési inger, reggeli magasvérnyomás, amelyek önazonosítása is megerősítheti a gyanút.

Az egyén számos ponton tud változtatni életmódján, ami befolyásolhatja alvását, javíthatja alvás alatti légzését. Az appoknak ebben lehet jelentősége” – emeli ki dr. Terray-Horváth Attila, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakmai vezetője.

Ha felmerül a gyanú, forduljunk orvoshoz!

Akár használunk valamilyen okoseszközt, akár nem, be kell látnunk, hogy az alvászavar, különösen az alvási apnoe nem játék. Diagnosztizálása és kezelése is szakorvost igényel.

„Ha az alvási apnoéra jellemző tünetek fennállnak, mint a horkolás, nappali álmosság, kialvatlanság, felriadás, partner által megfigyelt légzéskimaradások – amelyek az éjszaka jelentős részében tapasztalhatóak – mindenképpen javasolt alváslabort felkeresni. Az alváslaboratóriumi vizsgálat során egy vagy két éjszakában a testre felhelyezett mérő műszerekkel vizsgáljuk az alvás alatti légzést, szívritmust, mozgást, agyi tevékenységet, testhelyzetet, horkolási hangot. A több szervrendszert érintő, számos szenzorral történő mérés a legrészletesebb elemzést teszi lehetővé. A végső elemzés alapján a diagnózist orvos/szomnológus állítja fel, amely a terápiás ajánláshoz hasonlóan minden esetben egyedi és személyre szóló”

– emeli ki a szakorvos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia kutatásának spanyolországi és európai úttörője, Ramon López de Mántaras szeptember 26-án ingyenes előadást tart a Cervantes Intézetben. A professzor komplex összefüggésben elemzi az MI társadalmi, etikai hatásait, kitérve annak korlátaira és veszélyeire is.

Ramon López de Mántaras Badia a CSIC (Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács) kutató professzora, a Mesterséges Intelligencia Kutatóintézet alapítója és korábbi igazgatója. A Kaliforniai Berkeley Egyetem informatikai mesterszakán szerzett diplomát, valamint a Toulouse-i Egyetemen (Franciaország) fizikából, majd a Barcelonai Műszaki Egyetemen informatikából doktorált. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, beleértve a Spanyol Tudományos és Innovációs Minisztérium Kutatói Díját. Mindemellett az EurAI (Európai Mesterséges Intelligencia Társaság) tiszteletbeli tagja, valamint a Katalán Tanulmányok Intézetének rendes tagja. Jelenlegi kutatásainak központi eleme az analógián alapuló okfejtés, illetve az ok-okozati és átviteli kapcsolatok tanulásának vizsgálata a humanoid robotok esetében.

A Cervantes Intézetben tartott, Valóban intelligens a mesterséges intelligencia? című előadásában a mesterséges intelligencia képességeit elemzi. A professzor megkérdőjelezi a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket övező elfogultságot, hangsúlyozva a rendszerek jelenlegi korlátait a világ és a nyelv értelmezése kapcsán. Emellett kiemeli a környezettel kialakított fizikai kapcsolódás fontosságát a világ megértéséhez. Szintén kitér az MI jelenlegi veszélyeire, mint például a magánélet védelmének kérdésére és arra, hogy az algoritmusok milyen módon torzítják a hozzánk érkező tartalmakat, valamint érinti a tervezők és programozók etikai felelősségének témáját is. Ezenfelül szót emel a szigorúbb szabályozások és a mesterséges intelligencia kockázataira és előnyeire vonatkozó minőségibb oktatás szükségessége mellett.

Az előadás 18 órakor kezdődik!

További információ: https://cultura.cervantes.es/budapest/hu/impacto-social-y-%c3%a9tico-de-la-inteligencia-artificial/168971

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!