A munkahelyi AI-használat jelentős részére a vállalatoknak nincs rálátásuk. A munkájukhoz AI-t alkalmazók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy más, nem vállalati eszközt is igénybe vesz.

Ráadásul 42%-uk szerint a szervezeténél nincs erre vonatkozó belső irányelv, vagy nem tud ilyen szabályozásról – derül ki a PwC Magyarország kutatásából. A shadow AI valódi kockázata ebben rejlik: a munkavállalók ugyan időt nyerhetnek, de a vállalat elveszítheti az ellenőrzést az adatai és üzleti információi felett.

Az AI munkahelyi használatának szabályozása sok esetben nem tartott lépést azzal, ahogyan a munkavállalók már használják a technológiát. Sok cégnél hiányoznak az egyértelmű szabályok, a szervezett tudásmegosztás és a gyakorlati képzések. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy az AI produktivitási előnyei ösztönzik a használatot, ennek egy része azonban a vállalat által nem ellenőrzött, privát eszközökön történik. A munkavállalók egyéni döntései és óvintézkedései önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az üzleti kockázatokkal szemben. A megoldás ezért nem az AI használatának visszaszorítása, hanem olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzéssel támogatja a biztonságos használatot.

Az AI kézzelfogható időmegtakarítást hoz a munkában

A digitálisan affinis internetezők körében végzett felmérés válaszadóinak 47%-a használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban, de jelentős generációs különbségekkel: a Z és az Y generációban ez az arány 56–57%, a baby boomereknél 35%. Az AI-t használók 42%-a személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűek körében pedig ez az arány 52%. Az AI gyakorlati hasznát az érzékelt időmegtakarítás is jelzi: a munkájukhoz AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be a releváns feladatokban; 38%-uk 30%-os vagy annál nagyobb, további 40%-uk 10–30% közötti megtakarítást tapasztalt. Az így felszabaduló idő az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.

Az információkeresés dominál, a szervezett használat még ritka

Az AI-t használók 78%-a kérdésfeltevésre és gyors információkeresésre alkalmazza a technológiát, ezzel ez a leggyakoribb felhasználási terület. A fordítás 47%-kal a második helyen áll, ezt követi a képgenerálás 35%-kal, a szövegírás 34%-kal és az adatelemzés 31%-kal. A munkavégzésben ugyancsak az információkeresés áll az első helyen, amelyet a válaszadók 73%-a említett, és 35%-uk ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg, ha a következő hat hónapban választania kellene. Az AI-t jelenleg elsősorban gyors, közvetlen támogatást igénylő feladatokra használják, míg az összetettebb, munkafolyamatokba mélyebben beépülő alkalmazások még kevésbé elterjedtek.

A munkájukhoz AI-t használók 70%-a mindig az aktuális feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12% használ visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10%-nál az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, csapatszintű szervezett használatról pedig csupán 3% számolt be. Az egyéni használatot az is jelzi, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32%-a megszokásból, 23%-a a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt választ saját megoldást, és csak 22%-uk ismeri jól a szervezet vonatkozó irányelvét. Az AI tehát sok munkavállaló napi munkájának már szerves része, de szervezeti szinten még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldásokhoz ezért világos kommunikációra, releváns felhasználási példákra és gyakorlati támogatásra is szükség van.

„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg”

– mutat rá dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Az AI-tudás önértékelése szintén jelentős bizonytalanságot mutat. Az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása és a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja biztosan megítélni saját AI-ismereteinek szintjét. Ez megnehezíti annak felismerését is, hogy egy-egy bevett gyakorlat – például az anonimizálás – milyen kockázatokat kezel, és melyeket hagy érintetlenül. Egy előzetes tudásszintfelmérés ezért nemcsak a képzések pontosabb kialakítását segítheti, hanem reálisabb képet nyújthat a szervezetben meglévő készségekről és kritikus tudáshiányokról.

Az anonimizálás önmagában nem szünteti meg az üzleti kockázatot

Ha a munkavállalók nem biztosak abban, hogy egy tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32%-uk anonimizál, 30%-uk fiktív példát használ, 25%-uk pedig mellőzi az AI-t; jóváhagyott vállalati eszközt csak 9% választ. Az anonimizálás ugyan csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk a vállalat által nem ellenőrzött rendszerbe kerüljenek. Bizonytalan helyzetben a felsővezetők mindössze 3%-a kér segítséget vezetőtől vagy illetékes szakértőtől, miközben 23%-uk saját megítélése alapján dönt a megosztható információkról. Egyértelmű útmutatás és könnyen elérhető szakértői támogatás nélkül így eltérő, nehezen ellenőrizhető gyakorlatok alakulhatnak ki.

„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett”

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Az irányítás célja nem a tiltás, hanem a biztonságos AI-használat

Egységes irányítás nélkül az elszigetelten vagy vállalati jóváhagyás nélkül használt AI-megoldások jogszabályi, pénzügyi és reputációs kockázatokat hordoznak. A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes AI-portfóliójára kell kiterjednie, beleértve a munkavállalók által önállóan használt alkalmazásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance szempontokat. Az AI-irányítás akkor támogatja valóban az innovációt, ha a szervezet működéséhez, kultúrájához és konkrét felhasználási eseteihez igazodik.

„A shadow AI használata megfelelőségi szempontból is egyre nagyobb jelentőségű”

– érvel dr. Szűcs László.

„Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell működtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek”

– teszi hozzá.

Az AI-képzések még nem igazodnak a valós igényekhez

Az AI-t használók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésben. Az AI-képzésen részt vevők 93%-a ugyanakkor hasznosnak találta a programot, 24%-uk pedig azonnal alkalmazta is a tanultakat. A résztvevők 65%-a alapozó, 11%-uk haladó képzést végzett el. A válaszadók leginkább a gyakorlati feladatokat (47%), a munkakörre szabott példákat (40%), a napi eszközökkel való integrációt (37%), valamint a haladó tippeket és promptmintákat (36%) hiányolták. A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés szintén korlátozott: mindössze 27%-nak biztosít ilyen eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat AI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti iránymutatást. 12%-nak saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi a cége, és 7%-nál egyértelműen tiltott a technológia használata. A tanulni szándékozók 38%-a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagot választana, ami jól mutatja, hogy a szervezeteknek folyamatos, munkakörre szabott képzést, jóváhagyott eszközöket és világos kereteket kell biztosítaniuk.

„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van. Ha ezek hiányoznak, a dolgozók saját megoldásokat keresnek, a tanultak nehezebben épülnek be a munkafolyamatokba, az AI nyújtotta előnyöket pedig csak a szervezet egy szűkebb köre tudja kihasználni”

– mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

A válaszadók azt is eltérően értékelik, hogy az AI miként alakítja át a munkájukat. A változással szemben szkeptikus, valamint a mérsékelt és az erőteljes átalakulást váró csoportok aránya közel azonos (11-13%), de a legnagyobb csoport (14%) mondta azt, hogy nem tudja megítélni, milyen hatása lesz az AI-nak a munkájára. Ez a bizonytalanság is azt erősíti, hogy a szervezeteknek az AI bevezetését nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és irányítást igénylő szervezeti feladatként érdemes kezelniük. Ehhez mérni kell a kiinduló tudásszintet, rendszeresen frissíteni a gyakorlati útmutatókat, és megmutatni, hogyan válhat az AI a napi munkában biztonságosan alkalmazható, produktivitást növelő eszközzé.

„Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik. A vállalatok számára most az a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol a technológia a munkafolyamatok szerves részeként valódi üzleti értéket teremthet, majd a jól működő megoldásokat szélesebb körben is bevezessék. Így az egyéni hatékonyságjavulásból szervezeti szintű előny válhat”

– mondta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kényelmes használat, nagyobb komfortélmény, energiahatékony működés – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric és az Apple közösen kifejlesztett új, intelligens termosztátja.

A két vállalat emellett egy beltéri érzékelőt (Room Sensor) és az Apple HomeView-hoz készült fali tartót, a Power Mount-ot is bevezet a piacra az Egyesült Államokban. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és az Apple együttműködésének keretében kifejlesztett új eszközök lehetővé teszik, hogy a felhasználók kényelmesen és egyszerűen menedzseljék otthonuk energiafelhasználását.  Az Apple Home alkalmazáson keresztül a „Smart Thermostat” okos termosztát az „Adaptive Temperature” funkcióval segíti az ingatlantulajdonosokat a nagyobb komfortélmény, a kényelmes használat és az energiahatékonyság közötti egyensúly megteremtésében. A felhasználók az Apple digitális asszisztense, a Siri segítségével hangvezérléssel állíthatják be a hőmérsékletet. A beépített érzékelők és a további, opcionális „Room Sensors” beltéri szenzorok révén a rendszer képes érzékelni a hőmérsékletet és a páratartalmat is, így alkalmazkodik a felhasználók otthonainak egyedi igényeihez. 

A „tap-to-pair” NFC-funkciónak köszönhetően a „Smart Thermostat” áramellátás nélkül is párosítható, így a beállítás másodpercek alatt elvégezhető, elég egyszerűen csak egy iPhone-t a készülék közelébe vinni. A Matter-kompatibilitásnak és a Thread technológiának köszönhetően a rendszer internetkimaradás esetén is kapcsolatban marad az otthoni hálózattal. A „Smart Thermostat” és a „Room Sensors” az Apple Home-on belül végponttól végpontig terjedő titkosítással rendelkeznek, így csak a felhasználók és az általuk kiválasztott személyek férhetnek hozzá az otthoni adataikhoz.

Apple HomeView-ra optimalizált fali tartó

A Schneider Home „Power Mount” fali tartóját kifejezetten az Apple HomeView okosotthon központhoz tervezték, és háromféle konfigurációban – USB-C fali csatlakozóval, elektromos hálózati kábeles csatlakozással, valamint Power over Ethernet (PoE) kábeles csatlakozással – is használható. 

Mindhárom típusú Power Mount precíziós mágnesekkel rendelkezik, amelyek biztonságosan rögzítik az Apple HomeView-t a falon a folyamatos áramellátás érdekében. A látható vezetékek nélküli, zökkenőmentes, professzionális telepítés érdekében a közvetlenül az elektromos hálózatra csatlakozó Power Mount egyetlen fali dobozon keresztül jut áramhoz, míg a PoE-vezetékes változat a falba rejtett szabványos Ethernet-kábelen keresztül kapja az áramot és az adatokat.

„A legintelligensebb otthon az, amelyben minden elem összehangoltan működik, és ez csak olyan technológiával valósítható meg, ami lehetővé teszi az intelligens energiafelhasználást. Az energiatechnológia fejlesztése a Schneider Electric küldetésének középpontjában áll, a Schneider Home pedig elhozza a mindennapi életbe az energiatechnológiát. Az Apple-lel való együttműködés révén egyszerre kínálhatunk intelligens energiagazdálkodást, kivételes felhasználói élményt és zökkenőmentes funkcionálást, hogy segítsük az otthonok optimális működését”

– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója. 

„Az Apple-nél az a célunk, hogy kiváló termékeket kínáljunk, amelyek egyszerűbbé és élvezetesebbé teszik a mindennapi élményeket, miközben az adatvédelmet is kiemelten kezeljük. Ezek az új termékek a Schneider Electric energiamenedzsment területen szerzett mélyreható szakértelmét egy új, okosabb, átgondoltabb módon integrálják az Apple Home rendszerbe. Beállításuk egyszerű, használatuk intuitív, és úgy vannak kialakítva, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt az Apple Home-mal – ez természetes kiterjesztése annak a felhasználói élménynek, amelyet ügyfeleink már ismernek és kedvelnek”

– jelentette ki Matthew Costello, az Apple „Hardware Engineering” részlegének alelnöke.

Az otthoni energiafelhasználás egyre összetettebbé válik: különböző áramforrásokból táplálkozik, egyre több energiát fogyaszt, miközben a különböző rendszerek – például a fűtés és a hűtés, a vízmelegítés, az elektromos autók töltése, a háztartási gépek és az internetre kapcsolódó eszközök – többnyire egymástól elkülönülten működnek. A Schneider Home elviszi az otthonokba az energiaintelligenciát olyan megoldások révén, mint a „Smart Thermostat”, az elektromos jármű-töltők, a megszakítók, a kapcsolótáblák, a szünetmentes tápegységek (UPS) és a hálózatba kapcsolt vezetékes eszközök. A Schneider Home megmutatja, hogy az otthonokban használt energiatechnológiai megoldások hogyan működhetnek együtt zökkenőmentesen, segítve az ingatlantulajdonosokat abban, hogy jobban megértsék, kezeljék és optimalizálják energiafelhasználásukat anélkül, hogy ez a kényelem, az egyszerűség vagy a költségek rovására menne.

A Schneider Electric hosszú múltra tekint vissza az otthoni energetika területén: megoldásai ma már az Egyesült Államok háztartásainak 40 százalékában megtalálhatók. A vállalat 190 éves szakértelemmel rendelkezik a háztartási elektromos kapcsolótáblák terén, és szolgáltatásait több mint 1 millió villanyszerelő, szerelő, építőipari szakember és technológiai partner alkotta, megbízható ökoszisztémán keresztül nyújtja. A társaság a 2027-es Las Vegas-i Consumer Electronics Show (CES) kiállításon további részleteket oszt meg a Schneider Home-ról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Samsung Electronics bejelentette, hogy az új Galaxy Z8 széria kihajtható okostelefonjainak értékesítése jelentősen nőtt Európában a Galaxy Z Fold8 és a Galaxy Z Fold8 Ultra iránti rendkívüli kereslet eredményeként.

A Galaxy Z Fold8 és a Galaxy Z Fold8 Ultra készülékek összesített eladásai 45 százalékkal növekedtek Európa-szerte a 2026. augusztus 7-i megjelenésüket követő kilenc hétben, összehasonlítva a Galaxy Z Fold7 egy évvel ezelőtti értékesítési adataival.

Ez a siker jól mutatja a felhasználók növekvő érdeklődését a kihajtható készülékek iránt, beleértve az új Galaxy Z Fold8-at is. A készülék kialakítása lehetővé teszi a fedlapi kijelzőn történő gyors interakciók és a főkijelzőn történő tartalomfogyasztás, olvasás és játék közötti zökkenőmentes átmenetet. Az új kialakítás jelentős érdeklődést váltott ki a felhasználók körében egész Európában.

​A felhasználók keresési eredményei is alátámasztják az új termékek iránti megnövekedett figyelmet. A Samsung kihajtható készülékeire irányuló Google-keresések jelentős növekedést mutatnak. A főbb európai piacokon szeptemberben több mint 260 százalékos növekedés volt megfigyelhető a keresések számában. A legnagyobb növekedés a szeptember 6–12. közötti héten történt, 460 százalékos emelkedéssel.

Az új Galaxy Z8 széria – amely magába foglalja a Galaxy Z Fold8, a Galaxy Z Fold8 Ultra és a Galaxy Z Flip8 okostelefonokat – sokoldalú kijelzőin a hatékonyságot, a kreativitást és a kommunikációt átformáló, hatékony, újgenerációs Galaxy AI funkciók érhetők el:

• Now Brief, napi riport: segítségével a felhasználók jobban átláthatják a napirendjüket az érdeklődési körükhöz és napi igényeikhez igazított, személyre szabott információk révén, testreszabható tájékoztató kártyákkal és javaslatokkal. Biztonsági és adatvédelmi információkat is megjelenít, támogatva a felhasználókat a lehetséges kockázatok és a védelmi intézkedések nyomon követésében.
• A Now Nudge, intelligens javaslatok műveletekké alakíthatja az információkat. Amikor a beszélgetés során a tervek formálódni kezdenek, az AI felvetheti a releváns következő lépéseket, például a naptár ellenőrzését, egy hely megkeresését vagy egy helyszín elmentését. A kihajtható készülékeken a felhasználók nagyobb kijelzőkön folytathatják a beszélgetést.

A Gemini Intelligence használatával a felhasználók kevesebb lépéssel juthatnak el a céljukig. Egyszerűen leírhatják, mire van szükségük, amelyhez akár képernyő- vagy képkontextust is hozzáadhatnak. Az alkalmazás-automatizálás már több mint 40 támogatott alkalmazásban és szolgáltatásban elérhető, a jegyek megkeresésétől a közeli étterem keresésén át a foglalási funkciókig. A felhasználók a Gemini Notebook segítségével egy munkaterületen helyezhetik el a jegyzeteket, a képeket, a felvételeket, a fájlokat és a dokumentumokat az ötletek összegyűjtése, rendszerezése és kidolgozása céljából. Az Osztott nézetben elérhető „húzd és ejtsd” támogatás még intuitívabbá teszi a munkafolyamatot, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy könnyedén több fájlt és képet is hozzáadjanak, a tartalmukat pedig áttekintő vizuális- és hanganyagokká, infografikákká, riportokká, értekezletek összefoglalóivá vagy dokumentumokká alakítsák. 

A Galaxy Z8 szériáról további információk érhetők el a Samsung weboldalán. 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!