Okoseszközök

Az AI a legemberibb IT projekt

kép: Freepik

A mesterséges intelligencia bevezetése a vállalatok számára nem elsősorban informatikai kihívás, hanem szervezeti, kulturális és HR-kérdés

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a munka világában már nem jövőkép, hanem a mindennapok valósága. Miközben vállalatok sorra kísérleteznek új eszközökkel, egyre világosabb: az AI bevezetése nem elsősorban informatikai kihívás, hanem kulturális, szervezeti vagyis HR kérdés. Dr. Tóth Ágnes a Prohuman Zrt vezérigazgatója szerint a siker kulcsa nemcsak abban rejlik, milyen technológiát választunk, hanem abban, hogyan készítjük fel az embereket a szoros együttműködésre.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az egyik legfontosabb vektorrá vált a vállalati döntéshozók problématérképén. A ChatGPT és más generatív AI eszközök megjelenésével a kérdés már rég nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a technológiával, hanem az, hogy miként és mire lehet jól alkalmazni úgy, hogy a vállalat versenyképességét növelje. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez – az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új világhoz. Azaz, hogyan tudják az embereket, a kollégákat felkészíteni az új munkavégzésre.

„A mesterséges intelligencia bevezetése a legemberibb IT projekt, amibe egy vállalat belefoghat. Elsősorban nem is a technológiáról, hanem az ott dolgozó emberekről szól. A bevezetés sikere azon múlik, hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni – szervezetként, csapatként, egyénenként. Ez nem technológiai vagy IT, hanem sokkal inkább HR feladat.”

– fogalmaz Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Az ellenállás nem technológiai, hanem érzelmi alapú

A piacvezető HR-szolgáltató tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia bevezetését övező nehézségek elsősorban nem technikai jellegűek. A modern AI-rendszerek jellemzően könnyen hozzáférhetők, gyorsan beépíthetők lennének, és felhasználóbarát módon működnek. A valódi kihívást az jelenti, hogy miként fogadja a szervezet – vagy még pontosabban: az emberi közösség – ezt az új szereplőt.

„Az ellenállás leggyakoribb oka a félelem. Vannak, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat. Másokban a kétség merül fel, hogy a mesterséges intelligencia leleplezi gyengeségeiket. És olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak a megszokott működést féltik, vagy az elembertelenedés folyamatától tartanak. – mutat rá Dr. Tóth Ágnes. – Ezek az érzések természetesek, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A legrosszabb, amit egy szervezet tehet, hogy átlép rajtuk, és csak a technikai oldalt próbálja kezelni. Ha ugyanis a munkatársak nem érzik magukat biztonságban, nem lesznek hajlandók együttműködni az új rendszerrel – még akkor sem, ha az objektíven nézve javítaná a munkájuk minőségét, hatékonyságát.”

Kritikus tömeg: amikor már az a furcsa, ha valaki nem használja

Az AI-jal való kísérletezés, annak átgondolása, hogy mire lehet egyáltalán használni mondjuk a generatív nyelvek által nyújtott megoldásokat egy szervezeten belül nem tud hatékonyan terjedni úgy, hogy központilag előírják, és mindenki elkezdi próbálgatni. Akkor működik mindez jól, ha a szervezet tagjai közül elismerjük azokat, akik már eleve próbálták, így egyre többen kezdik el önként alkalmazni, és egymástól tanulva alakítanak ki jó gyakorlatokat. A Prohuman javaslata, hogy a bevezetés első szakaszában érdemes azonosítani azokat a kollégákat, akik nyitottak az újdonságokra, és szívesen kísérleteznek és őket megnyerni „AI nagykövetnek”.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni, elég, ha elérjük a kritikus tömeget – amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja, hanem az, ha valaki még nem. Az elején nem az számít, hogy ki ért a technológiához a kollégák közül, hanem az, hogy ki meri kipróbálni, mer vele kísérletezni és tapasztalatait megosztani munkatársaival. A változás így a jó példákon keresztül terjed, alulról, nem felülről”

– mutat rá a vezérigazgató.

Ezeket az előreszaladó kollégákat nevezi a Prohuman AI-nagykövetnek. Ők nem szakértők vagy technológiai guruk, hanem olyan munkatársak, akik kipróbálnak valamit, és megosztják a tapasztalataikat. A történeteik, sikereik, kudarcaik többet számítanak, mint a formális oktatási anyagok, mert hitelesebbek a kollégák szemében. Ha a kritikus tömeg megvan, a szervezeten belül egyre több olyan történet születik, amelyben az AI segített egyszerűsíteni egy adminisztratív folyamatot, felgyorsítani egy elemzést, vagy előkészíteni egy prezentációt. Ezek a tapasztalatok összeadódnak, és megalapozzák azt a kultúrát, amely már nem fél a mesterséges intelligenciától, hanem partnerként kezeli.

AI-partner: új szerepkör a HR és az üzlet határán

Ahhoz, hogy az AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. A Prohuman ezt a szerepkört AI-partnernek nevezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók jelentek meg. Az AI-partner alapvető feladata, hogy hidat építsen az üzleti célok és a technológia között.

„Ebbe az új szerepkörbe olyan embert érdemes kinevezni, aki nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen”

– magyarázza Dr. Tóth Ágnes. Hozzáteszi: a jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen. Ez a szerep gyakran belső kollégákból alakul ki, aki érti az üzleti folyamatokat, és szívesen foglalkozik új eszközökkel. A lényege azonban nem a technikai mélység, hanem a rendszerszintű gondolkodás és az együttműködési készség.

Az AI-partner segíthet eldönteni, melyik folyamatra érdemes AI-t alkalmazni, mikor kell külső segítséget bevonni, és hol van a pont, ahol az emberi döntés nem váltható ki. Ez a szerep egyre fontosabb lesz azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak kísérlet, hanem része a napi működésnek.

Tanulás, bizalom, visszajelzés: mesterséges intelligencia, ésszel

Az AI eszközök bevezetése sosem technológiai kérdésként dől el, hanem abban, hogy milyen a szervezeti kultúra. Ahol van bizalom, ott lehet kérdezni, lehet hibázni, lehet tanulni. Ahol nincs, ott a legjobb eszközök sem segítenek. Dr. Tóth Ágnes szerint ezért minden bevezetés három alappillére a képzés, a folyamatos támogatás és a rendszeres visszacsatolás.

„A tanulás nemcsak tréningen történik, hanem akkor is, amikor valaki mer kérdezni, mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatát. A kultúra ott alakul, ahol ezeknek van helye”

– mondja Tóth Ágnes, aki szerint a jövő versenyképessége azon múlik majd, hogy a HR szakemberek képesek lesznek-e hatékonyan kezelni ezeket az új szerepeket és kihívásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Így alakul a jövő: hét éves a Galaxy kihajtható innovációja

Amikor a Samsung Electronics 2019-ben bemutatta az eredeti Galaxy Foldot, nem csupán egy új okostelefont hozott létre. A vállalat a mobilélmények teljesen új kategóriáját alkotta meg. A képernyő összecsukásával és a hagyományos tervezési elvek elhagyásával a Samsung az egész iparágat arra inspirálta, hogy újragondolják, mire is képes egy mobilkészülék.

Mára ez az innovatív szemlélet gazdag örökséggé érett, amely egy teljes szegmenst meghatározó technológiákat foglal magába. A 2019 óta eltelt években világszerte felhasználók milliói számára nyert új értelmet a kapcsolattartás, a munka és az önkifejezés.

Folyamatos fejlesztések, évről évre

A különleges koncepciótól a széles körben elterjedt termékig vezető út évről évre kitartó innovációt igényelt. Az első bemutatkozást követően a Samsung gyorsan kibővítette kihajthatókészülékeinek kínálatát a Galaxy Z Flip sorozat bevezetésével, amely a nosztalgikus, zsebben hordozható, kagylós kialakítást hozta vissza a modern hétköznapokba. Minden egyes következő generáció tovább feszegette a technológia határait:

Tartósság: Az olyan mérföldkőnek számító műszaki fejlesztések, mint az Ultra Thin Glass (UTG), felváltották a kezdeti polimer alapú kijelzőket, így prémium minőséget és felhasználói élményt nyújtottak, miközben jelentősen megnövelték a készülékek élettartamát.
Ellenálló a mindennapokban: A Samsung bevezette az IPX8 vízállóságot a kihajtható készülékekbe, bizonyítva, hogy a különleges kialakítás nem jelenti a mindennapi tartósság feláldozását.
Forma és a funkció találkozása: A fejlesztések csúcspontja a Flex zsanér lett, egy olyan mérnöki remekmű, amely a készülékeket vékonyabbá, elegánsabbá és ergonomikusabbá tette, mint valaha.

A kihajtható innováció új fejezete

Ami 2019-ben merész kísérletként indult, az mára egy teljesen új, kihajtható eszközökből álló szektorrá bővült. A fejlődés azonban még korántsem ért véget. A Samsung mélyen elkötelezett az innovációk megosztása és új, egyedülálló formatervek létrehozása mellett, így a vállalat a jövőbe tekint.

2026 nyarán egyre izgatottabb várakozás előzi meg a következő generációs Galaxy újítások bemutatását. A Samsung hagyományaihoz hűen továbbra is a kihajtható technológia és a formavilág újabb szintjének megalkotásán dolgozik – ahogyan azt az elmúlt hét évben is tette.

A kihajtható készülékekről és a vállalat legújabb bejelentéseiről további információ a www.samsung.com/hu/news/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Különleges Supergirl-élményeket hoz a rajongóknak a Samsung

A Samsung Electronics bejelentette együttműködését a Warner Bros. Pictures-szel és a DC Studios-zal, hogy megünnepelje az idén nyáron mozikba kerülő új szuperhőskaland, a Supergirl június 24-i premierjét.

A partnerség keretében a vállalat a Samsung Art Store-on keresztül hozza közelebb a rajongókat a filmhez. Ezek mellett a Samsung az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban megrendezett különleges eseményekkel is támogatja a bemutatót.

„A Samsung kijelzőüzletágát már régóta az határozza meg, ahogyan a filmekkel, a sporttal, a játékokkal és a művészettel kapcsolatba lépünk”

– mondta Hun Lee, a Samsung Electronics Vizuális kijelzők üzletágának ügyvezető alelnöke.

,,A Warner Bros. Pictures-szel és a DC Studios-zal kötött partnerségünk révén egyesítjük a Supergirl izgalmas, intergalaktikus vizuális világát a Samsung merész kijelzőmegoldásaival.”

A Samsung Art Store, a Samsung Művészeti tévék digitális művészeti platformja, új lehetőséget kínál a felhasználóknak, hogy otthonukban is átélhessék a DC ihlette művészetet egy korlátozott ideig elérhető Supergirl-gyűjteménnyel, amely mostantól egészen 2027. március 8-ig érhető el. A DC Comics 15 digitális műalkotását felvonultató kollekció életre kelti a karakter képregényes örökségét a Samsung kibővített, 2026-os Művészeti TV palettáján.[1]

A film globális sajtóturnéjának részeként a június 20-án, a londoni Phonica Records-ban megrendezett Supergirl Rest Stop pop-up eseményen a Samsung 2026-os TV- és audio-termékcsaládjai mutatkoztak be a film által ihletett terekben, beleértve Supergirl hálószobáját, Kara űrhajóját, az Intergalaktikus Buszmegállót és az Űrbárt.

„A lenyűgöző vizuális világ, amelyet Craig Gillespie és csapata életre kelt a Supergirlben, semmihez sem fogható, amit eddig a DC-univerzumban láttunk. A Samsung pedig az innovatív Art Store-on keresztül, egyedülálló technológiájával hozza össze a felhasználókat, hogy ezt az élményt eljuttassa a képernyőikre”

– mondta Julie Moore, a Warner Bros. Pictures globális márkapartnerségekért felelős vezetője.

,,Mivel már a Superman esetében is együttműködtünk velük, alig vártuk, hogy újra együtt dolgozhassunk, és lássuk, mivel rukkolnak elő a Supergirl kapcsán – és most is kitettek magukért.”

A globális tévépiacon már 20 éve[2] kiemelt szerepet betöltő Samsung továbbra is aktívan együttműködik a filmiparral, a kiskereskedelemmel és a házi szórakoztatóelektronika-ágazattal, hogy a nézők közelebb kerülhessenek azokhoz a történetekhez, amelyeket a képernyőn követnek.

További információ érhető el a www.samsung.com weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Okos gyepfenntartás sportpályákon: amikor a fűnyírás is automatizálható

A sportlétesítmények üzemeltetésében a gyep minősége nem mellékes részlet. Egy futballpályán, golfpályán vagy más élőfüves sportfelületen a fű állapota közvetlenül befolyásolja a játékélményt, a labda mozgását, a pálya terhelhetőségét és a létesítmény megjelenését. Éppen ezért a sportpályák fűnyírása ma már nem egyszerű karbantartási feladat, hanem egyre inkább technológiai kérdés.

A hagyományos, időszakos fűnyírás sok esetben kompromisszumokkal jár. Ha a nyírás ritkábban történik, a fű egyszerre nagyobb stresszt kap, a vágáskép kevésbé egyenletes, és a pálya állapota jobban függ az időjárástól, a munkaerő elérhetőségétől és az aktuális üzemeltetési terheléstől. Egy modern sportlétesítménynél azonban a cél az, hogy a gyep egész szezonban kiszámítható minőségben maradjon.

Miért illik a robotfűnyírás a sportpályákhoz?

A robotizált gyepfenntartás alapelve egyszerű: nem ritkán és nagy mennyiséget vág, hanem gyakran, kis mértékben avatkozik be. Ez a sportpályák esetében különösen előnyös lehet, mert segíti az egységesebb gyepképet, csökkentheti a gyep terhelését, és folyamatosan rendezett pályafelszínt eredményezhet.

A rendszeres, automatizált nyírás másik fontos előnye az üzemeltetés tervezhetősége. A sportpályák használata sokszor sűrű: edzések, mérkőzések, rendezvények, utánpótlásprogramok és karbantartási idősávok váltják egymást. Ilyen környezetben nagy érték, ha a fűnyírás nem külön szervezési teher, hanem előre beállított, csendes, kiszámítható folyamat.

A professzionális sportpálya fűnyírása ezért nem pusztán arról szól, hogy a fű rövid legyen. A cél az, hogy a pálya minősége, használhatósága és megjelenése tartósan kontroll alatt maradjon.

IoT-szemlélet a pályafenntartásban

Az IoT és az adatvezérelt üzemeltetés nem csak gyárakban, raktárakban vagy okosépületekben jelenhet meg. Egy sportlétesítmény esetében ugyanúgy értéket jelenthet, ha a karbantartási folyamatok mérhetőbbé, automatizálhatóbbá és távolról felügyelhetővé válnak.

A modern robotfűnyíró rendszerek már nem önálló, elszigetelt gépként értelmezhetők, hanem a létesítményüzemeltetés egyik digitális elemévé válhatnak. A működés ütemezhető, a területek zónázhatók, bizonyos feladatok automatizálhatók, az üzemeltető pedig jobban átláthatja, hogy mikor és hol történik beavatkozás.

Ez különösen hasznos lehet nagyobb sportkomplexumoknál, ahol több pályát, edzőterületet, lelátó körüli zöldfelületet és kiszolgáló zónát kell egy rendszerben kezelni.

Csendesebb, fenntarthatóbb működés

A sportpályák környezetében a zajterhelés is fontos szempont. Egy hagyományos fűnyíró vagy traktoros megoldás nehezebben illeszthető be a napi működésbe, különösen akkor, ha a pályát edzések, iskolai programok vagy közösségi események is használják.

Az akkumulátoros és robotizált technológiák előnye, hogy csendesebbek, helyben emissziómentesen működnek, és kevésbé zavarják a sportolókat, edzőket vagy nézőket. Ez a fenntarthatósági szempont mellett gyakorlati előnyt is jelent: több idősávban, rugalmasabban végezhető a karbantartás.

Nem csak gép, hanem üzemeltetési modell

A sportpályák fenntartásánál nem minden esetben az a legjobb megoldás, ha a létesítmény saját beruházásként vásárol gépeket. Sok helyen előnyösebb lehet szolgáltatásként gondolkodni a robotizált gyepfenntartásról. A bérleti, lízing- vagy RaaS konstrukciók lehetővé tehetik, hogy a pályaüzemeltető kiszámítható havi költséggel, nagy egyszeri beruházás nélkül automatizálja a gyepkezelést.

A Pro-Mower ebben a szemléletben nem egyszerűen robotfűnyírókat kínál, hanem komplett zöldterület-kezelési megoldást: felméréssel, telepítéssel, üzemeltetési támogatással és a sportlétesítmény igényeihez illeszkedő technológiával.

A jövő sportpályája folyamatosan karbantartott

A modern sportpálya-fenntartás iránya egyértelmű: kevesebb eseti beavatkozás, több automatizálás, csendesebb működés és jobb tervezhetőség. A gyep minősége nem csak a játékosoknak fontos, hanem a létesítmény teljes működésére hatással van.

A robotizált fűnyírás ebben nem látványos technológiai divat, hanem praktikus üzemeltetési eszköz. Segít abban, hogy a sportpálya ne kampányszerűen legyen rendben, hanem folyamatosan, kiszámíthatóan és fenntarthatóbb módon maradjon használatra kész.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!