A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.

A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.

A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív[1] kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről.[2] Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.

A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.

Mémet küldök, ha rád gondolok

Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.

„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”

– tette hozzá Dr. Guld Ádám.

Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…

Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.

 „A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.” 

Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.

És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.

A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.

A jó mém receptje

De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.

A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.

„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is” 

– magyarázza Dr. Guld Ádám.

[1] A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.

[2] Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Erdei kulcsosház, egykori pilótaotthon, dunai révészház vagy kényelmes bázis egy családi túrához: már száz szálláshely közül lehet választani az Aktív Kalandor oldalán elérhető Kalandtárban. A Kalandtár az Aktív Kalandor foglalási felülete, ahol szálláshelyek mellett e-bike-bérlés, vezetett túra vagy látogatóközpontok szolgáltatásai is foglalhatók, így akár egy teljes aktív hétvége összeállítható egy helyen.

Mérföldkőhöz érkezett az Aktív Kalandor Kalandtára, a foglalható szálláshelyek száma elérte a százat. A kínálat az erdő mélyén megbúvó, néhány fős kulcsosházaktól a családokat, osztályokat és nagyobb társaságokat fogadó szállásokig terjed. Van, ahová már az odavezető útért is érdemes elindulni, máshol a teraszról nyíló kilátás vagy az épület múltja teszi emlékezetessé az ott töltött napokat.

A szállások mellett 25 e-bike-bérlési lehetőség és 13 látogatóközpont szolgáltatásai érhetők el a Kalandtárban. A folyamatosan változó kínálatban jelenleg közel 50 vezetett túra szerepel, köztük gyalogos és kerékpáros kirándulások, vízitúrák, csillaglesek és más tematikus programok.

A szálláshelyek az ország számos aktív turisztikai térségében megtalálhatók, a jelenlegi kínálat közel negyede a Mecsekben várja a vendégeket. A Bakonyban, a Tisza térségében, a Zemplénben, a Zselicben, a Bükkben és Zalában ugyancsak számos ház közül lehet választani, de Aggteleken, a Balaton-felvidéken, a Kiskunságon és a Felső-Tisza vidékén is találhatók foglalható szállások.

A Kalandtár abban segít, hogy a szállás mellé a környék aktív programjai is könnyen megtalálhatók és lefoglalhatók legyenek. Egy kiruccanáshoz e-bike-bérlés vagy vízitúra, egy hétvégéhez pedig látogatóközpont és vezetett kirándulás is választható. Az Aktív Kalandoron így az utazás ötletétől a konkrét programok és szállás kiválasztásáig egy helyen lehet megtervezni az aktív kikapcsolódást.

Házak, amelyeknek múltjuk van

A Kalandtár jelenleg elérhető száz szálláshelyét érdemes alaposan végigböngészni, mert a csendes erdei kunyhóktól a vízparti házakig rengeteg klassz hely vár felfedezésre. A kínálat folyamatosan bővül, ezért időről időre új szállásokra és programokra lehet bukkanni. Most négy különösen érdekes történetű szálláshelyet mutatunk be, rajtuk kívül pedig még bőven akad izgalmas hely a száz között.

• A Hármashatár-hegy tetején álló Rotter Lajos Turistaház például egykor pilótaotthon volt. Az 1940-ben felavatott épület a magyar vitorlázórepülés fontos időszakát őrzi. Innen indultak azok, akik a levegő meghódításáról álmodtak, ma pedig túrázók érkeznek ide a panorámáért és a hegytető csendjéért.
• Dobogókőn a Báró Eötvös Loránd Menedékház a magyar természetjárás kezdeteibe enged bepillantást. Az első, fából készült menedékházat 1898-ban adták át. Hamar népszerűvé vált, ezért 1906-ban egy nagyobb kőépületet emeltek mellé. Nevét Eötvös Lorándról, a Magyar Turista Egyesület első elnökéről kapta, aki világhírű fizikusként is szenvedélyes természetjáró és hegymászó volt.
• A Bakony mélyén fekvő Hubertlaki Kulcsosház helyén valaha az Esterházy család vadászkastélya állt. Az épület 1967-ben leégett, később a megmaradt kiszolgálóépületekből alakították ki a ma ismert kulcsosházat. A közelében rejtőzik a vízből kiálló fatörzseiről ismert Hubertlaki-tó, amelyet sokan bakonyi Gyilkos-tóként emlegetnek.
• A Szigetmonostoron álló Százesztendős Révészház több mint egy évszázaddal ezelőtt a révészek otthona és szolgálati épülete volt. Innen figyelték a Dunát, és ködben, áradáskor vagy téli hidegben is készen álltak az átkelésre. A felújított épület ma négy apartmannal és dunai panorámával várja a vendégeket, néhány lépésre attól a komptól, ahol egykor a révészek szolgáltak.

A száz foglalható szálláshely fontos állomás a Kalandtár történetében. Az Aktív Kalandor felületén már most is összeállítható egy erdei elvonulás, egy mozgalmas családi hétvége, egy osztálykirándulás vagy akár egy csapatépítő program.

Az Aktív Kalandor Kalandtárának kínálata az www.aktivkalandor.hu/kalandtar oldalon böngészhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A tengerparti Málagán nyitotta meg első külföldi éttermét a Fragola gasztronómiai lánc. Az étterem a Soluna nevet viseli és bár közel 3 000 kilométerre található a Fragola lánc többi tagjától, hamisítatlanul illeszkedik a már jól ismert vízióba: nemcsak az olasz dolce vita életérzést képviselik a spanyol tengerparton, hanem a helyi ízvilág és a kísérletező szellemiség is visszaköszön az étlapon.

Kultúrák találkozásából születő gasztronómia

A budapesti székhelyű Fragola már 9 egységgel van jelen fővárosban, idén nyáron pedig a spanyolországi Málagán is elindultak.  A Fragolára jellemző dolce vita életérzés a málagai egységben is tetten érhető, hiszen a pizzák, a tészták és az olasz desszertek itt is elérhetőek. Az étteremlánc mögött álló csapatra jellemző nyitottság ezúttal sem maradt el, ugyanis a helyi gasztronómiai kultúra tiszteletének jeléül spanyol különlegességek, tapasok, illetve spanyol italok is megtalálhatóak a kínálatukban, amelyet fokozatosan bővítenek. A Soluna hamisítatlan spanyol hangulatot kínál, amely nem véletlen: a Fragola tulajdonosai számos autentikus spanyol étterembe látogatnak el, beszélgetnek a helyiekkel, így egy olyan életérzést és kínálatot alakítottak ki, amely tökéletesen beleillik az andalúz gasztronómiai és kulturális vérkeringésbe.

„Az volt az elképzelésünk, hogy megismerjük a helyi kultúrát, szokásokat, gyökereket és ehhez tegyünk hozzá egy plussz gondolatot.  Ha ezt nem tévesztjük szem elől, talán képessé válunk arra, hogy más kultúrákban is sikeresek legyünk.”

– mondta Tihanyi Eszter a Fragola társalapítója.

A hamisítatlan mediterrán életérzés

Aki járt már Spanyolországban az tudja, hogy az étkezés az olaszokhoz hasonlóan a spanyol kultúrában is kiemelt szerepet kap. Étterembe nem feltétlenül csak különleges alkalmakkor látogatnak: akár egy baráti beszélgetés, vagy énidő céljából is gyakran esznek házon kívül. A tapaskultúra is ezt erősíti, hiszen ahhoz, hogy finom ízeket kóstoljanak, nem feltétlenül kell egy többfogásos menüt rendelniük. A helyszínre sem véletlenül esett a választás: Málagán az éghajlatnak köszönhetően egész évben élvezhető a nyárias, napsütéses életérzés.

A nyitás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, a csapat azóta is töretlenül dolgozik a mediterrán álom megvalósításán. Céljük, hogy idővel egy hamisítatlan olasz-spanyol fúziós hangulatot teremtsenek meg olasz pizzával, spanyol tapassal, különleges vacsoramenüvel, fagylalttal illetve azokat is várják, akik csak egy italra szeretnének betérni a tengerparti étterembe. A mediterrán hangulat tökéletesítésében nagy segítségükre van a helyi spanyol, argentín illetve marokkói tagokból álló csapat, hiszen mindenki a saját kultúrájával színesíti, építi tovább a Soluna Étterem színvonalát.

Szerelemprojektből lett családi vállalkozás

A Fragola 2011-ben indult a Nagymező utcában. A tulajdonosok Olaszországhoz való erős kötődésükből született meg az ötlet, hogy a számukra kedves ízeket és életérzést a magyar közönségnek is megmutassák. Az elmúlt másfél évtizedben a Fragola Budapest egyik legnépszerűbb vendéglátóipari láncává vált, ma már kilenc egységgel, köztük egy száz százalékig gluténmentes budai étteremmel illetve a pesti kistestvérével.

Kínálatukban az autentikus olasz ízek, húsok, halak, pizzák, tésztaételek, desszertek és fagylaltok mellett a mentes opciók is fontos szerepet kapnak, kompromisszumok nélkül. A Fragolát azonban nemcsak az ételek, hanem a hamisítatlan dolce vita hangulat is megkülönbözteti: a családias közeg, a kedves kiszolgálás és az ismerős arcok. Azóta a tulajdonos pár két lánya is felnőtt, és aktívan részt vesz a vállalkozás működtetésében, így jutott el a család a Soluna megnyitásáig.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!