Egyjátékos módot is kínál a második világháborús Vanguard.
Idén ősszel sem felejt el újabb részt kiadni a Call of Duty játéksorozatából az Activision, a Vanguard alcímű felvonás fejlesztését a Sledgehammer Games vezeti. A 2021-es évjáratú epizód egyjátékos kampánnyal is rendelkezik, négy különböző fronton harcoló karaktert alakítanak majd benne a játékosok, akiknek Hitler halálát követően meg kell akadályozniuk az utódjának felemelkedését. Ebből sejthetően az idei rész története teljesen fiktív, alternatív valóságban bontakozik ki a cselekménye.
Az időnként felettébb abszurd és hatásvadász jeleneteket felvonultató, bombasztikus bemutatkozó trailer alapján a Call of Duty: Vanguard nem fog meglepetést vagy csalódást okozni a széria kedvelői számára. A többjátékos részében húsz térkép lesz elérhető a megjelenésekor, visszatér a népszerű zombimód, az új Champion Hill battle royale játékmódban pedig nyolc csapat küzdhet egymással.
A Call Of Duty: Vanguard 2021. november 5-én jelenik meg PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series és PC platformokra, méghozzá keresztplatformos multiplayerrel.
A Mattel a Barbie Signature sorozat legújabb darabjával tiszteleg a legendás Whitney Houston előtt: a különleges baba az énekesnő páratlan örökségét, rekordokat döntő karrierjét és időtlen zenei munkásságát ünnepli, amely generációk művészeit inspirálta, és a mai napig világszerte rajongók millióihoz szól.
A baba bemutatására egy különleges jubileumi évben kerül sor: 2026-ban világszerte megemlékeznek arról, hogy Whitney Houston több mint négy évtizede gyakorol páratlan hatást a zene, a szórakoztatóipar és a kultúra világára – köztük a The Recording Academy Special Merit Lifetime Achievement Award, valamint a 2026-os New Jersey Hall of Fame Capstone Event.
A Whitney Houston baba megidézi az énekesnő legendás megjelenését az „I Wanna Dance with Somebody (Who Loves Me)” című dal ikonikus videóklipjéből. A baba a Whitney E. Houston Legacy Foundation elnökével, Pat Houstonnal szoros együttműködésben készült, aki a teljes kreatív folyamat során együtt dolgozott a Barbie tervezőcsapatával, és aktívan részt vett a baba hiteles és részletgazdag megjelenésének kialakításában.
A babát először augusztus 8-án mutatták be Atlantában, az ötödik alkalommal megrendezett Legacy of Love Gala eseményen. A Whitney Houston születésnapja alkalmából rendezett éves jótékonysági gála a fiatalok oktatásának segítésére gyűjt adományokat. Az alkalomból a Barbie Dream Gap Project is támogatja a Whitney E. Houston Legacy Foundation munkáját annak érdekében, hogy a szervezet tovább bővíthesse a fiatalok oktatási lehetőségeit, valamint ösztöndíjakat biztosíthasson számukra.
Magyarországon a nyár végétől elérhető a Whitney Houston baba a Regio Játék online kínálatában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív[1] kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről.[2] Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok.A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
[1] A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.
[2] Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban
Erdei kulcsosház, egykori pilótaotthon, dunai révészház vagy kényelmes bázis egy családi túrához: már száz szálláshely közül lehet választani az Aktív Kalandor oldalán elérhető Kalandtárban. A Kalandtár az Aktív Kalandor foglalási felülete, ahol szálláshelyek mellett e-bike-bérlés, vezetett túra vagy látogatóközpontok szolgáltatásai is foglalhatók, így akár egy teljes aktív hétvége összeállítható egy helyen.
Mérföldkőhöz érkezett az Aktív Kalandor Kalandtára, a foglalható szálláshelyek száma elérte a százat. A kínálat az erdő mélyén megbúvó, néhány fős kulcsosházaktól a családokat, osztályokat és nagyobb társaságokat fogadó szállásokig terjed. Van, ahová már az odavezető útért is érdemes elindulni, máshol a teraszról nyíló kilátás vagy az épület múltja teszi emlékezetessé az ott töltött napokat.
A szállások mellett 25 e-bike-bérlési lehetőség és 13 látogatóközpont szolgáltatásai érhetők el a Kalandtárban. A folyamatosan változó kínálatban jelenleg közel 50 vezetett túra szerepel, köztük gyalogos és kerékpáros kirándulások, vízitúrák, csillaglesek és más tematikus programok.
A szálláshelyek az ország számos aktív turisztikai térségében megtalálhatók, a jelenlegi kínálat közel negyede a Mecsekben várja a vendégeket. A Bakonyban, a Tisza térségében, a Zemplénben, a Zselicben, a Bükkben és Zalában ugyancsak számos ház közül lehet választani, de Aggteleken, a Balaton-felvidéken, a Kiskunságon és a Felső-Tisza vidékén is találhatók foglalható szállások.
A Kalandtár abban segít, hogy a szállás mellé a környék aktív programjai is könnyen megtalálhatók és lefoglalhatók legyenek. Egy kiruccanáshoz e-bike-bérlés vagy vízitúra, egy hétvégéhez pedig látogatóközpont és vezetett kirándulás is választható. Az Aktív Kalandoron így az utazás ötletétől a konkrét programok és szállás kiválasztásáig egy helyen lehet megtervezni az aktív kikapcsolódást.
Házak, amelyeknek múltjuk van
A Kalandtár jelenleg elérhető száz szálláshelyét érdemes alaposan végigböngészni, mert a csendes erdei kunyhóktól a vízparti házakig rengeteg klassz hely vár felfedezésre. A kínálat folyamatosan bővül, ezért időről időre új szállásokra és programokra lehet bukkanni. Most négy különösen érdekes történetű szálláshelyet mutatunk be, rajtuk kívül pedig még bőven akad izgalmas hely a száz között.
A Hármashatár-hegy tetején álló Rotter Lajos Turistaház például egykor pilótaotthon volt. Az 1940-ben felavatott épület a magyar vitorlázórepülés fontos időszakát őrzi. Innen indultak azok, akik a levegő meghódításáról álmodtak, ma pedig túrázók érkeznek ide a panorámáért és a hegytető csendjéért.
Dobogókőn a Báró Eötvös Loránd Menedékház a magyar természetjárás kezdeteibe enged bepillantást. Az első, fából készült menedékházat 1898-ban adták át. Hamar népszerűvé vált, ezért 1906-ban egy nagyobb kőépületet emeltek mellé. Nevét Eötvös Lorándról, a Magyar Turista Egyesület első elnökéről kapta, aki világhírű fizikusként is szenvedélyes természetjáró és hegymászó volt.
A Bakony mélyén fekvő Hubertlaki Kulcsosház helyén valaha az Esterházy család vadászkastélya állt. Az épület 1967-ben leégett, később a megmaradt kiszolgálóépületekből alakították ki a ma ismert kulcsosházat. A közelében rejtőzik a vízből kiálló fatörzseiről ismert Hubertlaki-tó, amelyet sokan bakonyi Gyilkos-tóként emlegetnek.
A Szigetmonostoron álló Százesztendős Révészház több mint egy évszázaddal ezelőtt a révészek otthona és szolgálati épülete volt. Innen figyelték a Dunát, és ködben, áradáskor vagy téli hidegben is készen álltak az átkelésre. A felújított épület ma négy apartmannal és dunai panorámával várja a vendégeket, néhány lépésre attól a komptól, ahol egykor a révészek szolgáltak.
A száz foglalható szálláshely fontos állomás a Kalandtár történetében. Az Aktív Kalandor felületén már most is összeállítható egy erdei elvonulás, egy mozgalmas családi hétvége, egy osztálykirándulás vagy akár egy csapatépítő program.