Tízből kilenc embert zavar, ha sávszélességi vagy lefedettségi gondok miatt nem tudja a megszokott módon használni mobilját – derül ki egy friss országosan reprezentatív kutatásból.

A felhasználók sokszor szembesülnek ilyen problémával bevásárlóközpontokban, új építésű irodaházakban vagy lakóparkokban, viszont kevesen vannak tisztában azzal, kinek a felelőssége ilyen helyszíneken gondoskodni a térerőről.

A CETIN Hungary Zrt., Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúraszolgáltatója által készített kutatás többek közt azt vizsgálta, mennyire fontos számunkra a mobil lefedettség, és milyen gyakran tapasztalunk ezzel kapcsolatos problémát az olyan helyszíneken, mint a bevásárlóközpontok, irodaházak, szállodák, vagy lakóparkok.

Nem meglepő, hogy a felhasználók elsöprő többsége számára nagyon fontos, vagy egyenesen létszükséglet (58%), több mint egyharmaduk számára pedig inkább fontos a megfelelő minőségű mobilinternet, és csak elenyésző 8 százalék nem tartja fontosnak. A válaszadók döntő többségét (90%-át) frusztrálja, ha a sávszélességi vagy lefedettségi problémák miatt nem tudja a megszokott módon használni a telefonját.

Mégis, kinek a feladata?

Bár a mobilszolgáltatóknak nagyon szigorú lefedettségi követelményeknek kell megfelelniük, ez automatikusan nem biztosítja, hogy egy újonnan épített ingatlankomplexumban is megfelelő lesz a térerő.  A legkorszerűbb építési technológiák ugyanis annyira jól szigetelnek, hogy a mobilhálózatok elérhetőségét is akadályozzák.

A kutatásban megkérdezettek nagyobb része – 61 százaléka – tévesen úgy véli, hogy az ilyen helyszíneken a mobilszolgáltatónak kell gondoskodnia a megfelelő sávszélességről és lefedettségről. Csak a válaszadók 16 százaléka gondolta helyesen, hogy az építtető vagy ingatlanfejlesztő feladata lenne a jó minőségű szolgáltatás biztosítása.

Mi van, ha nem hasít a mobilnet?

A kutatás arra is választ keresett, milyen gyakran járnak a felhasználók ilyen helyszíneken – sportrendezvényeken, új építésű lakóparkokban, irodaházakban, szállodákban, városnegyedekben, ipari parkokban vagy bevásárlóközpontokban –, és ott milyen minőségű mobil lefedettséget tapasztaltak.

Az utóbbi fél évben a megkérdezettek 91 százaléka legalább egy – a nagy többségük (56%) pedig több – ilyen helyszínen járt a fentiek közül. A válaszadók jelentős része – 70 százaléka – alkalmanként vagy rendszeresen tapasztalt ilyenkor mobiltelefonnal, lefedettséggel kapcsolatos problémát. 58 százalékuk mélygarázsokban, közel 50 százalékuk pedig stadionokban, ipari parkokban, új építésű gyárakban és logisztikai központokban számolt be hasonló nehézségekről. Emellett 40 százalékuk észlelt mobil lefedettségi problémát hotelekben, irodaházakban, lakóparkokban, valamint új építésű város- és bevásárlóközpontokban.

A válaszadók nagy többségének minden hasonló helyszínen fontos, hogy legyen megfelelő sávszélesség és lefedettség. A legtöbben a bevásárlóközpontoknál (88%), új építésű városközpontoknál és szállodáknál (84-84%), lakóparkoknál (83%), irodaházaknál (81%), valamint ipari parkokban (80%) tartják lényegesnek ezt a szempontot, de a többség részéről a mélygarázsokban (63%) és stadionokban, nagyobb sportrendezvényeken (62%) is határozott elvárás a megfelelő sávszélesség és lefedettség.

Miért fontos a jó mobillefedettség mindenhol?

A megkérdezettek döntő többsége – 96 százaléka – nemcsak telefonálásra használja mobileszközét, hanem mobiladatforgalmat igénylő alkalmazásokra is. Közöttük a videóhívás, üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi médiás aktivitás a leggyakoribb (74 %). Ettől nem sokkal marad el a mindennapi ügyintézés – bankolás, parkolás, emailezés, vásárlás, térkép – (69%) és a hírolvasás, tartalomfogyasztás (67%) sem. Mintegy egyharmaduk gyakran néz filmet vagy játszik, és 12 százalékuk már mobilinternetet igénylő okos / IoT eszközöket – például okosórát, -gyűrűt vagy vércukormérőt – is használ.

A kutatásban a megkérdezettek többségének származott már kára sávszélességi és lefedettségi probléma miatt. Elsősorban időt pazaroltak el (40%), fontos eseményről, lehetőségről maradtak le (25%), de keletkezett emiatt többletköltségük (14%) vagy bevételveszteségük (8%) is.

„Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mobil lefedettség ma már alapvető szükségletté vált. Ennek hiánya – így az elégtelen beltéri lefedettség is – nem csupán bosszúságot okoz a felhasználóknak, hanem sok esetben konkrét károkat is eredményez – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója. – Ezért a felhasználók mellett az ingatlanfejlesztőknek és a mobilszolgáltatóknak is fontos, hogy nagy forgalmú, új építésű területeken mindenkinek legyen megfelelő szolgáltatása. Ehhez célszerű már a tervezés során megtalálni a megfelelő infrastruktúra-megoldást, hogy ne utólag, jóval költségesebben kelljen kiépíteni az ügyfelek elvárásait kiszolgálni képes multioperátoros mobilinternet- és telefonhasználatot biztosító hálózatot.”

A véleménykutatás az Europion piackutató applikációval történt 1195 fő megkérdezésével 2025. szeptember 20-án. Az eredmény országosan reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és régiója szerint.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Sokan nem elég elővigyázatosak, pedig a szén-monoxid (CO) veszélye bárhol felütheti a fejét, ahol nyílt lánggal működő tüzelőberendezés van. Ez a gáz azért különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így az emberi érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen. Belélegezve megakadályozza a vér oxigénszállítását, a mérgezés tünetei – fejfájás, szédülés, hányinger – pedig könnyen összetéveszthetők egy kezdődő betegséggel. Mire a helyzet komolyra fordul, gyakran már késő.

Nem csak a régi kazánok jelentenek veszélyt

Téves az a hiedelem, hogy a szén-monoxid-mérgezés csak a régi, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező otthonokban jelenthet problémát. A veszélyforrás minden olyan berendezés lehet, amely nyílt lánggal működik és a helyiség levegőjét használja az égéshez – legyen az kandalló, gázkonvektor, cserépkályha vagy akár egy átfolyós vízmelegítő.

Ironikus módon a modern, jól szigetelő nyílászárók beépítése akár növelheti is a kockázatot. Míg a régi ablakok résein keresztül folyamatos volt a légcsere, a mai, tökéletesen záródó rendszerek megakadályozzák a friss levegő beáramlását. Ha nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, a tüzelőberendezés elhasználja a helyiség oxigénjét, az égés tökéletlenné válik, és a kéményen át távozó füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe, magával hozva a halálos szén-monoxidot.

Az érzékelő életet ment, de nem mindegy, milyen és hol van

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint a balesetek jelentős részében volt ugyan érzékelő a háztartásban, de az vagy nem a megfelelő helyre volt telepítve, vagy nem bevizsgált, megbízható készülék volt.

„A legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, a hazai hatóságok által bevizsgált és tanúsított szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk” – hívja fel a figyelmet a MediaMarkt szakértője. – „Ezek a készülékek szerepelnek a katasztrófavédelem úgynevezett pozitív listáján, ami garantálja, hogy megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Nálunk kizárólag ilyen, bevizsgált modellek kaphatók, az egyszerűbb, alacsonyabb árú daraboktól a digitális kijelzővel ellátott, okosotthon-rendszerbe is integrálható készülékekig, így mindenki megtalálhatja az otthonába és pénztárcájához illő megoldást.”

A szabványoknak megfelelő érzékelők már alacsony, az egészségre még nem káros CO-koncentrációnál is jeleznek, így bőven van idő a szellőztetésre és a helyiség elhagyására. A beépített tesztgombbal pedig havonta ellenőrizni kell a készülék működőképességét.

Hová tegyük, és hová ne? Az elhelyezés aranyszabályai

A legjobb érzékelő sem ér semmit, ha rossz helyre tesszük. A leggyakoribb hibák elkerüléséhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

Ahová ajánlott telepíteni:

• A veszélyforrás közelébe: a helyiségbe, ahol a kazán, kályha vagy kandalló található, a berendezéstől 1-3 méter távolságra, a falon, nagyjából 1,5 méteres magasságban érdemes elhelyezni. Mivel a meleg levegővel a CO is felfelé száll, a fal felső harmada az ideális.
• A hálószobába: a legtöbb mérgezés éjszaka, alvás közben történik. Ha a hálószoba távol van a kazántól, ide is érdemes egy érzékelőt tenni, méghozzá „légzési magasságban”, például az ággyal megegyező szinten.

Ahová soha ne tegyük:

• Zárt térbe: ne tegyük szekrénybe, fiókba, vagy bútorok, függöny mögé.
• Közvetlenül a tűzhely fölé: a főzés közben keletkező pára és gőzök feleslegesen riaszthatnak és károsíthatják az érzékelőt.
• Huzatos helyre: ne szereljük ablak, ajtó vagy ventilátor közvetlen közelébe, mert a légáramlat „elfújhatja” a szén-monoxidot az érzékelő elől.
• Fürdőszobába, párás helyiségbe: a magas páratartalom tönkreteheti a készüléket.

Egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése ma már nem luxus, hanem a felelős gondoskodás része. Egy kis odafigyeléssel, a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával és egy megfelelően elhelyezett, megbízható vészjelzővel a legtöbb tragédia megelőzhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt?

Napról napra olvashatunk olyan híreket, hogy ismert vállalatok nevében és arculatában küldenek üzeneteket csalók, hogy pénzt szerezzenek vagy visszaéljenek az adatokkal. Mik a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket és mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj? A Yettel szakértői a cég megújult online számlaértesítő kapcsán most segítenek, hogyan ismerhetjük fel és védhetjük ki az internetes csalásokat.  

Fontos változás a Yettel számlaértesítőn

2025. október 14-től megújul a Yettel e‑számla értesítő e-mail, amely a számla elkészültekor érkezik az ügyfelekhez. A változás csak az értesítési dokumentum megjelenését érinti, a levelek tartalma és maga a letölthető számla nem változik, a hivatalos feladó e-mail cím továbbra is az eszamla@yettel.hu marad. Az új, letisztult megjelenésnek köszönhetően sokkal könnyebben megtalálhatók az e-számla megtekintéséhez és befizetéséhez szükséges információk.

Mik napjaink leggyakoribb online csalási kísérletei, átverései?

A leggyakoribb internetes csalástípusok általában e-mailben vagy SMS-ben érkeznek. A Yettel szakértője szerint ebbe a kategóriába tartoznak azok, amikor nem létező nyeremény beváltásához bankkártya adatokat kérnek a csalók; például, ha – akár fizetési felszólítással – hamis számlát küldenek, vagy az eredetire a megtévesztésig hasonlító oldalon kérnek kártyás feltöltést. Szintén gyakran találkozhatunk olyan hamis nyereményjátékokkal vagy elégedettség-felmérésekkel, ahol pár kérdés megválaszolása után sorsjegyet adnak, amivel nagy értékű ajándékot, például telefont lehet nyerni. A csaló weboldal a nyeremény kézbesítéséhez előre elkéri a postázási költséget, amihez az adathalász felületen kell megadni a bankkártya adatokat.

Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

A csalásokat pont azért nehéz kivédeni, mert sokszor hitelesnek tűnnek: például a hamis weboldalak felveszik a márkák jól felismerhető logóját és arculatát, így első ránézésre nem keltenek gyanút. Emellett gyakori technika, hogy a csalók olyan félelmet keltő üzeneteket küldenek, amik mielőbbi cselekvésre ösztönöznek, vagy épp csak egy kisebb összeg átutalását kérik.

A Yettel szakértői szerint az e-mailek, SMS-ek esetében az alábbiakra érdemes odafigyelnünk, hogy elkerüljük a csalásokat:

• Elsőként ellenőrizzük a feladó elérhetőségét. Például a Yetteltől kizárólag eszamla@yettel.hu e-mail címről érkezhet számlaértesítés, vagy tartozásról szóló figyelmeztetés. Ha ettől eltérő címről kapunk üzenetet, az már gyanakodásra adhat okot. SMS esetében először ellenőrizzük a küldő telefonszámát; ilyenkor arra érdemes odafigyelni, hogy magyarországi nemzetközi előhívóval (+36) kezdődik-e.

• Szintén a visszaélő üzeneteknél jellemző, hogy az üzenet tárgyában nyelvtanilag helytelen, vagy túl sok karaktert (például felkiáltójeleket) használó szöveg van.

• A Yettel nem kéri ügyfeleit arra, hogy levélben küldjék meg jelszavukat vagy más személyes adatot, hiszen ez egyáltalán nem biztonságos. Ilyen kérésre semmiképp se válaszoljunk.

• Ha az e-mail tartalmaz egy linket, érdemes ellenőrizni a weboldal eredetiségét: ha például egy márka oldalán eltér a megszokott arculattól, rossz a képminősége, nyelvezete vagy a szokásosnál több felugró ablak jelenik meg, az már bizalmatlanságra ad okot. Akkor is érdemes gyanakodni, ha nem biztonságos a kapcsolat és a cím https:// helyett http://-vel kezdődik, vagy ha .hu vagy .com helyett más végződéssel találkozunk.

• A hatályos törvények értelmében nem nyerhetünk olyan nyereményjátékon, amiben a részvételhez nem adtuk egyértelmű hozzájárulásunkat, azaz például nem is tudtunk róla, hogy játszottunk. Ha egy váratlan nyereményről szóló üzenet érkezik, akkor valószínűleg csalással van dolgunk.

• Számlabefizetésekhez, pénzfeltöltéshez vagy parkoláshoz minden esetben használjuk az adott vállalat hivatalos mobilalkalmazását, ez a fizetések legbiztonságosabb módja. Ha böngészőt használunk, akkor írjuk be a cég weboldalának a címét, és ne internetes keresőből kattintsunk rá, mert még „szponzorált hirdetés“-ként megjelenő találat is vezethet csaló weboldalra.

• Segíthet az is, ha olyan szűrőprogramokat használunk, amelyek automatikusan kiszűrik a csaló oldalakat. A Yettel NetPajzs szolgáltatása például a hálózaton belül dolgozik: ha véletlenül rákattintunk egy gyanús linkre vagy adathalász weboldalra, a NetPajzs azonnal blokkolja a hozzáférést, így az adataink nem jutnak el a csalókhoz. A szolgáltatás könnyen aktiválható a Yettel alkalmazásban, és folyamatos, háttérben zajló védelmet biztosít, hogy nyugodtan internetezhessünk, miközben a „kártékony oldalak” automatikusan szűrődnek.

A csalások történhetnek telefonhíváson keresztül, ilyenkor egy bizalomgerjesztő hang sürgős cselekvésre próbál késztetni, vagy akár bajba került rokonunkra hivatkozva próbálhat pénzt vagy bankkártya adatokat kicsalni tőlünk. Az ilyen helyzet mindig legyen gyanús! Bár van technikai megoldás az esetek visszaszorítására, a csalók kedvét ez nem veszi el a próbálkozástól. A Kiberpajzs projekt első fázisaként a Yettel megkezdte a nemzetközi hálózatból bejövő, magyarországi földrajzi számokat tartalmazó hívások ellenőrzését, és az így csaló hívásnak minősített eseteket aktívan blokkolja.

Online fiókjaink védelmének alapja pedig a megfelelően erős jelszó, hiszen ez az első védelmi vonal a személyes adataink, üzeneteink és pénzügyi információink biztonságában. Egy erős jelszó nem tartalmaz könnyen kitalálható adatokat, mint például születési dátumot vagy nevet, hanem hosszú, kis- és nagybetűket, számokat, valamint speciális karaktereket is magában foglal. Emellett fontos, hogy minden fiókhoz egyedi jelszót használjunk, így ha egy jelszó valamilyen okból kiszivárog, az nem veszélyezteti a többi hozzáférésünket. A jelszavak rendszeres cseréje, valamint a kétlépcsős azonosítás (2FA) bekapcsolása tovább növelheti az online biztonságot, és megnehezítheti a jogosulatlan hozzáférést fiókjainkhoz.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Sajnos minden elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy csalás áldozatai leszünk. Amennyiben korábban megadtuk a bankkártya adatainkat, vagy a bankszámlánkról vontak le összeget, első lépésként azonnal tiltsuk le a bankkártyát, és ha kár ért bennünket, jelentsük a szolgáltatónál és a rendőrségen.

Ha utólag kiderül, hogy megadtuk a jelszavunkat egy csalónak, azonnal változtassuk meg az adott fiók és minden olyan más oldal jelszavát is, ahol ugyanezt használtunk.  Ebben segíthet a jelszókezelő program használata is, ami biztosítja, hogy minden fiókhoz más, erős belépőkódunk legyen.

További hasznos információk a Yettel Digitális biztonság kisokos oldalán érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!