Tippek

Életrajzok, amiből tanulhatunk

Októberre is összeállítottuk könyvválogatásunkat a legújabb és legérdekesebb megjelenésekből. Frissen megjelenő életrajzokat, gondolatokat gyűjtöttünk össze, mind olyan népszerű és jól ismert szerzők tollából, akiknek életéből, tetteiből vagy gondolataiból mi magunk is tanulhatunk, vagy ha más nem, legalább megismerhetjük őket. Az élet bármely területéből kikerülhetnek példaképek, legyen az a film, politika, sport, vagy a tudomány világa és nekünk nincs más dolgunk csak elmélyedni ezekben az emberi történetekben.

Tom Hanks szerint a világ – Gavin Edwards

Ki ne ismerné Tom Hankset?! Szinte senkinek nem kell bemutatnunk korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott és legtehetségesebb színészét, akinek nevéhez csakis különleges és sikerfilmek kapcsolódnak. Közvetlen személyiségének, megannyi szerepének köszönhetően egy kicsit úgy érezzük, mintha mi magunk is személyesen ismernénk, de most megjelenő életrajzi könyvéből még többet megtudhatunk róla a New York Times bestsellerszerzője, Gavin Edwards tollából. Az írónő Tom Hanks szenvedélyes, örömökben, sikerekben, marháskodásokban és jótéteményekben gazdag életét dolgozta fel olvasmányos, informatív és humoros biográfiájában. Bemutatja többek között Hanks távolról sem idilli gyermekkorát, rázós első házasságát, karrierjének mélységeit és magaslatait, valamint sokak által csodált és irigyelt boldogságát élete szerelmével, Rita Wilsonnal. Edwards elkalauzolja az olvasót Hanks életének kulisszái közé és mögé, részben a színész segítségével, aki saját maga is beszámol több mint 60 év történéseiről, szomorú és boldog eseményeiről, szenvedélyeiről és hobbijairól, munkájáról és magánéletéről, életfilozófiáiról és jótanácsairól. Hanks életének számos fontos és kevésbé fontos szereplője is szót kap a könyvben – Steven Spielbergtől kezdve egészen addig a New York-i taxisofőrig, aki először nem vette fel Hankset, majd mégis, végül meghívást kapott a színész Broadway-premierjére. Robert Sikoryak fantáziadús illusztrációi frappáns összefoglalói az egyes fejezeteknek.

4.500.- Ft – Kossuth Kiadó, 2020

A boldog hülye és az okos depressziós – Kepes András

Ugyan még csak előrendelhető, de már most érdemes megjegyeznünk és időben megrendelnünk (a megjelenéséig 20% kedvezménnyel) a november elején megjelenő, már címével is sokat sejtető, A boldog hülye és az okos depressziós című könyvet Kepes Andrástól. Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.

„Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.”

3.999.- Ft – Libri Kiadó, 2020

Emlékmás – Életem hihetetlen, de igaz története – Arnold Schwarzenegger

Kinek az életéből tanulhatnánk többet, mint Arnold Swarzeneggeréből, aki a legváltozatosabb, életutat járta be, ugyanakkor az élete minden területén a lehető legmagasabb sikereket érte el, mindezt úgy, hogy végig szerethető és hiteles maradt. Élete állomásai, sikerei több életre elegendőek, mégis mindezt egy személyben vitte véghez kitartásával, szenvedélyével ráadásul mindezt egy számára idegen országban, idegen nyelven.

Arnold életútja rendkívüli, és szintén rendkívül szórakoztató az, ahogyan a maga briliáns módján elmeséli ebben a könyvben. Ínséges évben született, egy osztrák kisváros rigorózus csendőrfőnökének fiaként. Arról álmodott, hogy Amerikában testépítő bajnok és híres mozisztár válik belőle. Huszonegy éves korára már Los Angelesben él a Mr. Universe friss győzteseként. Öt évvel később megtanul angolul, és immár a világ legismertebb testépítője. Tíz évvel később megszerzi a diplomáját és milliókat keres sikeres ingatlanbefektetéseivel és a testépítéssel, valamint elnyeri a Golden Globe-díjat a Maradj éhen! című filmben nyújtott drámai alakításáért. Húsz évvel később már a világ egyik legnépszerűbb mozisztárja, és egyúttal kiemelkedő republikánus politikus. Összeházasodik Maria Shriverrel, John F. Kennedy unokahúgával. Harminchat évvel Amerikába érkezése után Arnoldot – akit valaha testépítő körökben az Osztrák Tölgyként emlegettek – a jelentős gazdasági hatalomként számon tartott Kalifornia állam kormányzójává választják. Átvezeti államát pénzügyi válságon, természeti katasztrófákon és politikai zűrzavaron. Sikerrel keresztülviszi a mindkét politikai oldal támogatását igénylő terveit, környezetvédelmi programját és választási reformját. Maria Shriverrel közösen négy fantasztikus gyermeket nevel fel. A körülötte kialakuló botrányban is megpróbálja egyben tartani családját. Csakis ebben a könyvben olvasható a saját története, Arnold valódi „emlékmása”.

5.999.- Ft – Libri Kiadó, 2020

Árnyékból a fényre – 22 különleges nő, akik megváltoztatták a világot – Soós Tibor

Hamarosan megjelenik 22 tehetséges, ugyanakkor végtelenül érdekes és izgalmas nő életét bemutató gyűjtemény, mely 22 élettörténeten keresztül vezeti végig az olvasót. Megjelenik a könyvben, Diana hercegnő, Jane Goodall, Frida Kahlo, vagy a magyar úszólegenda, Egerszegi Krisztina, csak hogy párat említsünk a nevekből. A példamutató történeteken Soós Tibor vezet végig legújabb könyvében. „Nőknek kötelező, férfiaknak ajánlott!” – R. Kelényi Angelika

„Minden sikeres férfi mögött áll egy okos nő” – tartja az ismert mondás. Csakhogy ezek az okos nők nem mindig akartak megmaradni a férfiak mögött. Sőt a történelem során előfordult, hogy bátran ki is léptek a férfiak árnyékából, hogy a saját jogukon, a saját tehetségükkel érvényesüljenek. Ez a kötet a legizgalmasabb életutakat kívánja bemutatni, másképp, mint ahogy a történelemkönyvekben a férficentrikus történetírás (sokszor rosszul vagy torzítva) megrajzolja őket. Mert ki az, aki tudta, hogy Mata Hari csupán rosszkor volt rossz helyen, és egy koncepciós perben kiáltották ki kémnőnek? Hogy Periklész felesége „irodalmi szalonján” keresztül irányította az athéni politikát? Hogy Golda Meir majdnem bevetette az atombombát a jom kippuri háborúban? Hogy Anna Wintourt, a Vogue főszerkesztőjét a brit uralkodó lovaggá ütötte és hogy Michelle Obama zongoraművésznek készült?
Soós Tibor (azaz T. R. Salty, a Bellum Atlantis- és a Fekete Szivárvány-sorozat szerzője) most visszatér eredeti hivatásához, a történelemhez, és bemutat nekünk 22 elgondolkodtató női sorsot. Olyan nőkét, akik mind áttörték a nők számára felállított, évezredes keretrendszert. Ők azok, akik hitükkel, akaraterejükkel, kitartásukkal példát mutattak a mai kor emberei számára is. Példát a nőknek és a férfiaknak is.

4.999.- Ft – Álomgyár Kiadó, 2020

A csillagok útján – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós – Tőrös István

Az első és máig egyetlen világűrt megjárt űrhajósunkra, Farkas Bertalanra mindenki csodálattal tekint. Az űrkorszak kezdetén, mikor sokan még repülővel sem jutottak a magaslatokba, de akár az országhatáron túlra sem, volt egy férfi, aki meg sem állt a világűrig. Farkas Bertalan 1980. májusában nyolc napot töltött a világűrben és ezzel az űrutazással Magyarország a nemzetek sorában a hetedikként lépett ki a világűrbe.

„1980. május 26. 20 óra 20 perc: magyar idő szerint ekkor indult el nyolcnapos útjára a világűrbe az első és ez idáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Megannyi közös emlékünk között egy akkor készült dal is szól erről a páratlan eseményről, amely mottója is egyben a 40. évfordulóra megjelenő kötetnek: Magyar a világűrben -(Presser Gábor – Sztevanovity Dusán)
„Jelentem: a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén űrrepülésre kész vagyok. Minden tudásomat, erőmet megtisztelő feladatom maradéktalan végrehajtásának szentelem. Farkas Bertalan százados, a Szujuz-36 kutató űrhajósa.”

7.800.- Ft – Zrínyi Kiadó, 2020

Up Next

Continental Egymásért Alap – Az új nemzetközi adományozási platform

Don't Miss

Ezen a két dolgon stresszelnek a magyarok egy nemzetközi kutatás szerint

Tippek

Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai

Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.

A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás

Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.

Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.

Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.

Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”

A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.

Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.

Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.

Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre

Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.

A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.

A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.

Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak

Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.

A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.

„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak

Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.

A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.

A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.

A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták

A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása feltárja a mesterséges intelligencia szerepét a magyar egyetemisták tanulmányaiban és mindennapjaiban.

A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.

A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.

A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.

Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.

Mire jó az MI az egyetemen?

A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:

Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.

A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.

Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.

Az egyetemek egyelőre le vannak maradva

A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.

Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.

Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés

Internet: 74,5 százalék
Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
Szakirodalom: 29,3 százalék
Egyetemi oktató: 26,8 százalék
Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
Szülők: 5,0 százalék

Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.

Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell

A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.

Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.

A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.

A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!