Különleges programokkal készül a Magyar Tudomány Ünnepére a SZTAKI
Robotos demonstrációk, előadások, kutatói élet testközelből – a SZTAKI november 8-án, 16-án és 24-én is szervez ismeretterjesztő programokat, amikre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
November hónapja többek közt a Magyar Tudomány Ünnepéről szól, amely rendezvénysorozat a SZTAKI – több éves, a világjárvány miatti kihagyás után – többféle, személyes részvételű, ingyenes programmal képviselteti magát. November 8-án, 16-án és 24-én délután várjuk az érdeklődőket az alábbi előadásokra és bemutatókra.
2022. november 8. (kedd): Helyszín: SZTAKI, Lágymányosi utcai épület (1111 Lágymányosi u. 11.), 6. emeleti Innovációs és Demonstrációs Tér
16:00 – Robotok a gyártásban: eszközök, munkatársak vagy versenytársak?
Előadó: Kemény Zsolt
Az ipari termelésben egyre több az igény és a lehetőség is az emberek és a robotok szorosabb együttműködésére – ehhez azonban a szemlélet és a gyakorlat olykor gyökeres átalakulása szükséges mind a gépek, mind az emberek tekintetében. Milyennek látjuk most ezt a jövőt? Milyen korlátokat, veszélyeket láthatunk előre? Milyen hatása lesz mindennek a termelésen kívüli hétköznapokra? Ilyen kérdésekre kereshetünk válaszokat az ember–robot együttműködés fejlődését bemutató áttekintő előadásban.
16:20 – Digitális ikermodellek szerepe és kihívásai a robotikában
Előadó: Tipary Bence
Napjaink egy jelentős robotikai kihívására, a változó vagy ismeretlen környezetben való működésre keresnek megoldást a fizikai rendszerrel szinkronizált, digitális ikermodellre építő technikák. Ezen rendszerek kulcskérdése az ikerpár tagjai közötti eltérések vizsgálata, ugyanis a robot akcióinak, végrehajtandó pályájának menet közbeni autonóm tervezése és adaptálása csak akkor végezhető el megbízhatóan, ha a digitális iker megfelelő pontossággal reprezentálja a valós rendszert. Az előadást követő robotikai demonstráció során egyes módszereket működés közben is meg lehet majd tekinteni.
16:40 – Robotikai demonstrációk
Előadók: Erdős Gábor, Tipary Bence
A fenti előadásokban bemutatott egyes robotikai megoldások demonstrációja a SZTAKI Innovációs és Demonstrációs Terében.
17:00 – Kooperatív légi-földi robotérzékelés és 3D térképezés
Előadó: Majdik András
Ez az előadás betekintést nyújt a légi-földi robotok együttműködésével kapcsolatos legújabb fejlesztéseinkbe és eredményeinkbe. A légi és földi robotok együttes használata széleskörű alkalmazásokat tesz lehetővé a nagy területek feltérképezésétől a keresési és mentési műveletek támogatásáig. Bemutatunk egy adatfeldolgozó keretrendszert, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt a repülő drón által készített 3D térképet algoritmikusan feldolgozzuk, hogy a légi perspektíva miatt hiányos területeket kinyerjük, és ennek megfelelően segítsék a földi jármű pályatervezését. Másrészt a két küldetés során szerzett térképeket egyesítjük oly módon, hogy egyetlen, teljesebb 3D rekonstrukció hozzunk létre. Majd egy élő bemutatóra kerül sor, ahol egy földi platformról mikro méretű légi járművek (MAV) észlelését és követését mutatjuk be rozettapásztázó LiDAR alkalmazásával.
17:20 – Robotok és humánok együttműködése az intelligens térben: szabad ég alatt
Előadó: Benedek Csaba
Napjainkban egyre olcsóbb és jobb minőségű 3D érzékelő szenzorok jelennek meg, és válnak széles körben elérhetővé számos iparágban, az önvezető járművek irányításától kezdve, biztonsági megfigyelésen és infrastruktúra-felügyeleten át, okosvárosi alkalmazásokig. Ezek a rendszerek egy belső 3D környezeti modellt építenek fel, ami azonban a jelenlegi technológiai korlátok miatt még nagy mértékben hiányos, korlátozva a rájuk épülő alkalmazások hatékonyságát. Az előadásban mesterséges intelligencián alapuló új kutatási eredményeket mutatunk be különböző objektumok és események hiányos adatokból történő felismerésére, az adatminőség automatikus javítására több szenzor együttes figyelembevételével, valamint a mérésekből hiányzó térrészek élethű, 3D virtuális kipótlására.
17:40 – UAV alapú útkeresés katasztrófák esetén
Előadó: Szirányi Tamás
Az automatikus evakuálást támogató és mentési útvonalajánló rendszerek lehetőségeit mutatjuk be. Ebben pilóta nélküli légijárműveket (UAV) használunk, amelyek fedélzeti kamerákkal és egyéb érzékelőkkel vannak felszerelve információgyűjtésre és a legkorszerűbb mesterséges intelligencia (AI) feldolgozására. A rendszernek három fő része van: 1) információgyűjtés, 2) mentési útvonal és logisztikai tervezés, valamint 3) közvetlen tömegirányítás. A projekt elősegíti a katasztrófaelemzés (árvizek, földrengések és tüzek), az autonóm repülési rendszerek, a távérzékelés és az útvonaltervezési módszerek együttműködését.
2022. november 16. (szerda):
Helyszín: SZTAKI, Lágymányosi utcai épület (1111 Lágymányosi u. 11.), 3. emeleti tárgyaló
16:00 – A SZTAKI kiemelt kutató laborjainak virtuális bejárása interaktív panorámaképekkel a létrehozott tudományos eredmények bemutatására
Előadók: Márkus Zsolt László, Weisz Zsolt
A SZTAKI, több komplex kutató laboratóriummal is rendelkezik:,a 2022. júniusban átadott „Innovációs és Demonstrációs Tér” és a győri Ipar4.0-ás kutató labor. Ezekben a laborokban van lehetőség az új eredmények helyszíni és virtuális bemutatására is. A virtuális bemutatáshoz készült egy-egy olyan többnyelvű, interaktív bejárás, amely lehetevő teszi az újdonságok helyszíntől független megismerését is. Az érdeklődök egyaránt megismerhednek a készítéshez szükséges módszertannal és eszközökkel.
2022. november 24. (csütörtök):
15:00 – Kutatási adatok Magyarországon – hozzáférés, gondozás, megosztás
Helyszín: SZTAKI, Kende utcai épület (1111 Kende u. 13-17), alagsor, Nagy tanácsterem, illetve online közvetítés
Előadók: Gárdos Judit, Kacsuk Péter, Kovács László, Meiszterics Enikő, Szilágyi Edit
A másfél órás esemény alatt több szempontból mutatjuk be a hazai kutatási adatokkal kapcsolatos mezőt, és kitérünk az ELKH Adatrepozitórium projekt céljaira, és első eredményeire. Az alábbi témákról lesz szó rövid, személyes tapasztolatokra építő és azokat megidéző előadásokban: Open Science, a tudomány mindenkié; Objektumok a világban és a kutatásokban; Milyen igényei vannak a hazai kutatóknak a kutatási adataik gondozása kapcsán? Mitől lesz jó egy adatarchívum? Hol tároljuk a kutatási adatokat? Milyen infrastruktúrákat használnak kutatási adatok tárolására?