Connect with us

Zöld

A 2020-as a Sony World Photography Awards új kategóriája a környezetvédelemre hívja fel a figyelmet

A Professzionális verseny új kategóriája a jelenkor környezeti problémáin keresztül mutatja be a fotózás erejét

Elindult a nevezés az idén XIII. alkalommal megrendezett, nemzetközileg elismert Sony World Photography Awardsra.

A fotósok a www.worldphoto.org weboldalon ingyenesen regisztrálhatnak a versenyre.

2020-ban bemutatkozik a Sony World Photography Awards Professzionális versenyének legújabb kategóriája, a Környezet, amelynek célja, hogy felhívja a kortárs alkotók figyelmét a téma fontosságára. Mindemellett átalakul az Ifjúsági verseny is, így világszerte több fiatal tehetség vehet részt a pályázaton és mutathatja be munkáját szélesebb közönség előtt.

A Sony bejelentette a 2019-es Sony Grant támogatói program díjazottjait is. A 2019-es Sony World Photography Awards nyertesei és shortlistesei közül kiválasztott művészek a Sony Grant támogatásával teljes alkotói szabadságban részesülhetnek, és lehetőségük nyílik hosszútávú projektek révén új műveket létrehozni. A legjobb példa a 2018-as Év Fotósának választott Alys Tomlinson filmje, melyet idén nyáron mutatnak be a franciaországi Rencontres d’Arles-ben. A film Tomlinson díjnyertes Ex-Voto című sorozatának folytatása.

A 2019-es Sony World Photography Awards Kiállítás nyertes és shortlistes képeiből álló tárlatát 25 ezren tekintették meg Londonban, amely most világkörüli útra indul. A kiállítás először Japánban nyílik meg június 1-től, majd ezt követően Németországban, Olaszországban, Indiában és Mexikóban bemutatja az elmúlt év legjobb kortárs fotósainak munkáit.

A környezeti problémákra hívja fel a figyelmet a Professzionális verseny új kategóriája

A Professzionális verseny tíz kategóriában díjazza azokat a szépművészeti és fotóújságírói munkákat, amelyek a fotózás határait feszegetik. Az új Környezet kategóriában a fotósoknak lehetőségük nyílik arra, hogy felhívják a figyelmet a világunkat érintő környezeti problémákra.

 “A 2019-es Év Fotósa díj elnyerése karrierem és életem egyik legmeghatározóbb pillanata volt. Csodálatos érzés, hogy a nemzetközi közönség is megismerheti munkáimat. A bejelentést követően azonnal elkezdett csörögni a telefonom, és azóta sem némult el! Az embereket érdekli a történet, amit el szeretnék mondani. Hogy is kívánhatnék ennél többet?”

mondta tavalyi győzelmével kapcsolatban az olasz művész, Federico Borella.

A zsűri 2019-ben Borella megindító fotóriportját választotta abszolút győztesnek, amelyet az indiai Tamil Nadu térségbeli éghajlatváltozás okozta tragédiák ihlettek.

Megnyílik a világ a jövő tehetségei előtt

A megújult Ifjúsági verseny 12-19 fiatal éves fotósok jelentkezését várja 2019. június és december között. Ebben az időszakban az indulók minden hónapban három fényképpel regisztrálhatnak egy előre meghatározott témában, majd a zsűri kiválasztja az adott hónap legjobb és shortlistes fényképeit. A győztesek esélyt kapnak, hogy elnyerjék az Év Ifjúsági fotósa címet.

A verseny havi rendszerességével újabb esélyek nyílnak meg a fotósok előtt, amellyel munkájukat szélesebb közönség is megismerheti. A résztvevők szakértői segítséget is igényelhetnek az aktuális témával kapcsolatban.

A Professzionális és Ifjúsági versenyek mellett 2020-ban visszatér a Nyílt verseny, amely a legjobb egy képből álló képeket díjazza tíz kategóriában, valamint a fotózást tanulókat megszólító Diák verseny is. A Nemzeti díj program továbbra is várja a nevezéseket a világ több mint 60 országából, hogy felkutassa és elismerje a helyi fotós tehetségeket.

A nevezéseket a szakértői zsűri névtelenül bírálja el, így minden fotós egyenlő esélyekkel indul a végső győzelemért.

A fotópályázat győztesei a Sony digitális képalkotó eszközei mellett nemcsak a 60 000 dolláros pénznyereményből részesülnek, de ellátogathatnak az éves londoni díjátadó ceremóniára is. A shortlistes képeket bemutatják a Sony World Photography Awards éves kiállításán, amely a londoni tárlat után globális turnéra indul. A 2019-es Sony World Photography Awardsra 327 000 nevezés érkezett a világ 195 országából. A fotóversenyt és kategóriáit érintő részletes információkért látogasson el a www.worldphoto.org/swpa weboldalra.

A 2019-es Sony Grant díjazottak

A World Photography Organisation és a Sony elhivatott a kortárs fotósok támogatását és a nemzetközi fotós kultúra folyamatos fejlesztését illetően.

A 2016-ban elindított Sony Grant Támogatói Program díjazottjait a Sony választja ki a Professzionális és a Diák kategóriák nyertes és shortlistes alkotóiból. A 2019-es Sony Grant kihirdetett díjazottjai: Yan Wang Preston (Egyesült Királyság), Ed Thompson (Egyesült Királyság), Kohei Ueno (Japán) és Thomas Uusheimo (Finnország). Ők egyenként 7000 dolláros támogatásban és a Sony digitális képalkotó eszközeiben részesülnek, amellyel saját projektet készíthetnek.

A 2019-es Sony Grant díjazottjai a Diák kategóriában: Joel Davies (Central St Martins, Egyesült Királyság), Sam Delaware (Pacific Union College, Egyesült Államok) and Tobias Kristensen (Danish School of Media & Journalism, Dánia). Mindhárom diák fejenként 3500 dolláros támogatást kap egy közös projekt létrehozására, melyet csapatként készítenek el.

A támogatói program díjazottjainak munkáit a 2020-es Sony World Photography Awards kiállításán mutatják be. A Sony Grant támogatói progamról további információkat a www.worldphoto.org/sony-grant weboldalon olvashat.

Zöld

Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?

Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem  az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.

Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról,  hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.

 Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.

A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán  “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?

Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért  is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.

A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.

Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái

vízadás

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

  • Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
  • A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
  • 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
  • A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Harmadfokon, jogerősen is felmentette a Győri Ítélőtábla Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit a bűncselekmény vádja alól, így lezárult a négy éve tartó pereskedés a Fertő tavi fecskementő akció miatt.

A Nemzet Színészének és az aktivistáknak azért kellett évek óta bíróságra járniuk, mert a hazánkból lassan már eltűnő füsti fecskék védelmében léptek fel, leszedve a fészkeikre való visszatérésüket megakadályozó „madárvédő hálót”. A Greenpeace Magyarország üdvözli a Bíróság döntését.

A Fertő tó természeti értékeit védő aktivisták 2021-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazaérkező füsti fecskék visszatérhessenek korábbi fészkeikre és tojást rakhassanak. Ebben az esetben a házat már nem lehetett volna elbontani, mert a tojásos fészkek tönkretétele bűncselekménynek minősült volna.

Az Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet, mely szerint a Greenpeace aktivisták magatartása nem volt veszélyes a társadalomra. A bíróság érvelése szerint a természeti értékeink közös tulajdonunk, melyeknek a védelme fontosabb volt a fecskeháló védelménél. Az érvelésben a bíró azt is hozzátette természeti értékeink védelme mindannyiunk feladata.

Udvaros Dorottya a Greenpeace-hez hasonlóan boldogan üdvözölte az Ítélőtábla döntését. Korábban, a másodfokú ítélet után így nyilatkozott a Nemzet Színésze a perről:

Egy percig sem éreztem bűnösnek magam, sőt! Büszke vagyok arra, amit cselekedtem. Az egyre nagyobb válságban lévő természetet védtem, nagyon boldog vagyok, hogy végre a bíróság is kimondta ezt. Hiába minősítették korábban tettünket bűncselekménynek, semmilyen bírósági ítélet nem változtatna azon a meggyőződésemen, hogy amit tettünk, az a társadalom számára hasznos volt, és nem veszélyes.”

Sok fontos csatát nyertünk már a Fertő élővilágának megmentéséért, az értelmetlen óriásberuházás megállításáért folytatott harcunkban, de nagyon örülök, hogy végre a hazai természetvédelem egyik legabszurdabb perében is az aktivistáinkat felmentő jogerős ítélet született. Örülök, hogy nem kell tovább emiatt az ügy miatt bíróságra járnunk, mert hiába hívták volna bűncselekménynek fecskementő akciónkat, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehetett volna eltántorítani attól, hogy továbbra is minden tőlük telhetőt megtegyenek a természet, hazánk élővilágának védelme érdekében

– nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-szakértője.

Idén júliusban Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője, a tó és környezete fejlesztésének miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy „a Fertő tavi fejlesztés folytatását illetően társadalmi konszenzuson alapuló újratervezésre van szükség. A korábbi tervekhez képest egy kisebb volumenű beruházás megvalósulása várható ütemezett formában”. A helyiek és a Greenpeace által a kezdetektől kritizált, természetpusztító beruházás korábbi terveire már 13 milliárd forintot költött el a magyar állam.

Nem ez az egyetlen jogi siker, amit a Greenpeace elért a Fertő ügyében. Korábban a Kúria is a zöldszervezetnek adott igazat, amikor jogszabályokra hivatkozva támadták meg a Fertő tóra tervezett természetpusztító beruházás környezetvédelmi működési engedélyét. Ezt az ítéletet nagy győzelemként ünnepelték a zöldek, mert ez szerintük nemcsak ebben az esetben, hanem más természetvédelmi ügyben is mérvadó lehet.

Az ügyben a Greenpeace aktivistáinak védelmét Dr. Lőrik József büntetőügyvéd látta el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss