Az energiapiac magas és ingadozó árai komoly problémát jelentenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, így nem számíthatunk arra, hogy a jövőben egyhamar ismét rendelkezésünkre áll olcsó energia.

A termelők számára hatalmas kihívást jelent, hogy kielégítsék az olyan nagy energiafogyasztók villamosítási igényeit, mint az ipar vagy az autóipar, s mindeközben eleget tegyenek a szén-dioxid-mentesítés követelményeinek is. Milyen fontos szempontokra kell ügyelnünk az energiagazdálkodás kapcsán? Az EATON Magyarország szakértője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

A huszadik század története során először vált könnyűvé az energiához való hozzáférés – legalábbis a felhasználók számára. A centralizált energiatermelés eredményeként a végfelhasználókat nem érintette, hogyan állították elő a szükséges energiát. Az utóbbi időben azonban ez a gondolkodásmód megkérdőjeleződött, és az energiafogyasztók újból bizonyos fokú önellátásra törekszenek. A világjárvány jelentős keresletcsökkenéshez vezetett, és hamar világossá vált, hogy az energiaellátás számos okból nem tudja maradéktalanul kielégíteni a keresletet. A 2022 februárjában eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus azonban ismét új helyzetet eredményezett a térség és a világ energiapiacán egyaránt, ami újabb igényeket támasztott az új energiafelhasználási metódusok kidolgozására és mihamarabbi alkalmazására.

„A villamosenergia-gazdálkodás várhatóan a jelenleginél is jelentősebb mértékben eltolódik a decentralizált megújuló energiatermelés felé. A napenergia fajlagos ára a legtöbb térségben alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, ezért a helyben megtermelt napenergia energiatárolási megoldásokkal kombinálva olyan mértékű önellátást biztosíthat a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy sikeresebben vészeljék át az energiapiaci ingadozásokat”

– fejtette ki Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere.

„Mivel a megújuló energia ma már gazdaságosan hozzáférhető, mindezt úgy is megközelíthetjük, hogy egy olyan villamosenergia-ellátásra térünk át, amely nem a bruttó energiatermelésen alapul, hanem azon, hogy az energia a megfelelő helyen, a megfelelő időben álljon rendelkezésre. Ez a helyzet természetesen a centralizált energiaelosztás előtti időkre emlékeztet, és ennek a decentralizációnak jelentős következményei lesznek.”

A helyben megtermelt, megújuló energia és a helyszíni energiatárolás kombinációja a vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy kevésbé szoruljanak a hálózati energiára, és hogy a működésüket rugalmasabbá tegyék, valamint csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az energiatárolás a közüzemi villamos hálózatok számára egy kisebb szén-dioxid-kibocsátású eszköz, amely segít rugalmasabbá tenni a nap- és szélenergia időszakos rendelkezésre állásából adódó problémák kezelését és kiegyensúlyozni a termelés és kereslet közötti különbségeket. Ezeket a változásokat természetesen az energiarendszereink egyre nagyobb arányú digitalizálása is lehetővé teszi és elősegíti.

A COP26 (az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája) eredményei azonban megmutatják, milyen nehéz lesz elérni ezt a változást. A kibocsátás-csökkentésről szóló megállapodás sürgetése és a hangos optimizmus ellenére sokan úgy érezték, hogy az állásfoglalások túl gyengék és részlegesek ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzenek. Az ukrajnai háború a politikai döntéshozók energiafüggetlenséget elhozó akaratát is felgyorsíthatja, ezáltal támogathatóvá válnak olyan innovációk, amelyek megkönnyítik a vállalkozások és egyének intelligens energiafogyasztását és termelését.

„2022-ben a világnak tudomásul kell vennie, hogy a villamosenergia-termelés egyre inkább helyi szintű kérdés. A fogyasztók egyre nagyobb számban választják az elektromos járműveket, és a közlekedés villamosítása további változásokat idéz majd elő abban, ahogy az energiához viszonyulunk. A vállalkozások pedig érezni fogják a nyomást, hogy fenntarthatósági törekvéseik eléréséhez új megközelítés szükséges az energiagazdálkodás terén”

– tette hozzá Szontág Balázs.