Connect with us
Hirdetés

Zöld

Palackok, harisnyák és víznyelő aknák

Most már minden újrahasznosítható?

Idén januártól a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is bescannelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. De nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár bicikliutak is készülnek újrahasznosított műanyagból, sőt, a Wavin Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, illetve vízelvezető csöveket is visszavált. A Wavin segítségével betekintést nyerhetünk a kötelező visszaváltási rendszerek és a műanyag újrahasznosításának világába.

Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult – Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

Palackok és tejesdobozok, harisnyák és szőnyegek, szikkasztók és víznyelő aknák – minden műanyag újrahasznosítható?

Nem minden arany, ami fénylik, pontosabban: léteznek egyszerűen, és nehezen újrahasznosítható műanyagok is. A PET (polietilén-tereftalát) elsősorban italok és élelmiszerek csomagolására használt műanyag, viszonylag egyszerűen újrahasznosítható újabb palackok, vagy akár műszálas ruhák is készülhetnek belőle. A HDPE-t (magas sűrűségű polietilént) többnyire tejesdobozok, tisztítószerek és mosószerek flakonjainak gyártására használják. A PVC (polivinil-klorid) csövek, kábelek, ablakkeretek és padlók, a polipropelén pedig élelmiszer-tárolók, szőnyegek és műanyag bútorok alapanyaga.

 „A Wavinnál a HDPE és a PVC anyagokat is újrahasznosítjuk: védőcsövek, csatornacsövek készülnek belőlük”

– magyarázza Kain Péter, a Wavin egyik termelési vezetője. A legnehezebben újrahasznosítható műanyagok közé tartozik például a harisnyák jól ismert anyaga, a nylon.

Az újrahasznosítás terén nem csak az állam és a lakosság, hanem a gyártók szerepe is óriási, hiszen saját kutatás-fejlesztésüknek köszönhetően számos további termék kapcsolódhat be a fenntartható, körkörös gazdaságba. A Wavin például két legyet üt egy csapásra: a nemrég piacra dobott Aquacell szikkasztók, illetve Tegra víznyelő aknák 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek és egyben újrahasznosíthatók is, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló esővíz-kezelésben is segítenek. A vállalat napenergiahasználattal és elektromos autóparkkal is kíméli a környezetet, 2025-től pedig eleget tesz az ún. zero landfill waste elvnek, tehát nem kerül majd hulladéklerakóba Wavintól származó hulladék.

A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet

A kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon most bevezetett formája minden bizonnyal csak a kezdet. Jelenleg is folyó kísérleti projektekben a szakemberek például a digitális visszaváltási rendszerben (DDRS) rejlő lehetőségeket vizsgálják, így egyszer akár okostelefonnal is bescannelhetjük majd az újrahasznosítandó tárgyak vonalkódját, mielőtt szelektív okos kukába dobnánk azokat.

A műanyag újrahasznosításának lehetőségei szinte korlátlanok: a műanyag csőrendszerek terén világelső Wavin például részt vett a világ legelső, teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készült útjának tervezésében, amely az útépítésben hagyományosan használt aszfaltot az óceánból összegyűjtött, újrahasznosított műanyaggal helyettesítené. Sőt, a Wavin 2023-tól Németországban a használt ivóvíz, szennyvíz és gázcsöveket is visszaváltja a Wavin Take Back Service keretében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Zöld

Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz

2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.

Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.

A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.

A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.

A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.

Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.

Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.

A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.

Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.

A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!

További információ: varazslatosmagyarorszag.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!

A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.

Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.

A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni

Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!

10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.

Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe

2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:

  • közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
  • több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
  • 290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
  • 46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.

Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.

Pár kattintással egy zöldebb jövőért

Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.

Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.

Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳

Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

  • Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
  • A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
  • A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
  • A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
  • A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
  • A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal.  A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással  létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss