Connect with us

Zöld

Palackok, harisnyák és víznyelő aknák

Most már minden újrahasznosítható?

Idén januártól a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is bescannelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. De nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár bicikliutak is készülnek újrahasznosított műanyagból, sőt, a Wavin Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, illetve vízelvezető csöveket is visszavált. A Wavin segítségével betekintést nyerhetünk a kötelező visszaváltási rendszerek és a műanyag újrahasznosításának világába.

Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult – Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

Palackok és tejesdobozok, harisnyák és szőnyegek, szikkasztók és víznyelő aknák – minden műanyag újrahasznosítható?

Nem minden arany, ami fénylik, pontosabban: léteznek egyszerűen, és nehezen újrahasznosítható műanyagok is. A PET (polietilén-tereftalát) elsősorban italok és élelmiszerek csomagolására használt műanyag, viszonylag egyszerűen újrahasznosítható újabb palackok, vagy akár műszálas ruhák is készülhetnek belőle. A HDPE-t (magas sűrűségű polietilént) többnyire tejesdobozok, tisztítószerek és mosószerek flakonjainak gyártására használják. A PVC (polivinil-klorid) csövek, kábelek, ablakkeretek és padlók, a polipropelén pedig élelmiszer-tárolók, szőnyegek és műanyag bútorok alapanyaga.

 „A Wavinnál a HDPE és a PVC anyagokat is újrahasznosítjuk: védőcsövek, csatornacsövek készülnek belőlük”

– magyarázza Kain Péter, a Wavin egyik termelési vezetője. A legnehezebben újrahasznosítható műanyagok közé tartozik például a harisnyák jól ismert anyaga, a nylon.

Az újrahasznosítás terén nem csak az állam és a lakosság, hanem a gyártók szerepe is óriási, hiszen saját kutatás-fejlesztésüknek köszönhetően számos további termék kapcsolódhat be a fenntartható, körkörös gazdaságba. A Wavin például két legyet üt egy csapásra: a nemrég piacra dobott Aquacell szikkasztók, illetve Tegra víznyelő aknák 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek és egyben újrahasznosíthatók is, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló esővíz-kezelésben is segítenek. A vállalat napenergiahasználattal és elektromos autóparkkal is kíméli a környezetet, 2025-től pedig eleget tesz az ún. zero landfill waste elvnek, tehát nem kerül majd hulladéklerakóba Wavintól származó hulladék.

A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet

A kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon most bevezetett formája minden bizonnyal csak a kezdet. Jelenleg is folyó kísérleti projektekben a szakemberek például a digitális visszaváltási rendszerben (DDRS) rejlő lehetőségeket vizsgálják, így egyszer akár okostelefonnal is bescannelhetjük majd az újrahasznosítandó tárgyak vonalkódját, mielőtt szelektív okos kukába dobnánk azokat.

A műanyag újrahasznosításának lehetőségei szinte korlátlanok: a műanyag csőrendszerek terén világelső Wavin például részt vett a világ legelső, teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készült útjának tervezésében, amely az útépítésben hagyományosan használt aszfaltot az óceánból összegyűjtött, újrahasznosított műanyaggal helyettesítené. Sőt, a Wavin 2023-tól Németországban a használt ivóvíz, szennyvíz és gázcsöveket is visszaváltja a Wavin Take Back Service keretében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben

A vállalat megoldásai több károsanyag kibocsátást előznek meg, mint az életciklusuk során keletkezik.

Megjelent a Siemens fenntarthatósági jelentése. A globális technológiai vállalat évente számol be eredményeiről az ún. DEGREE keretrendszerében. Ez mérhető célokat és mutatókat rögzít a dekarbonizáció, az etika, a vállalati kormányzás, az erőforrás-hatékonyság, az egyenlőség, a foglalkoztathatóság terén.

A 2024-es eredmények közé tartozik, hogy a vállalat termékei és megoldásai először kerültek el több károsanyag-kibocsátást, mint amennyit a Siemens teljes értéklánca generált.

A friss fenntarthatósági jelentésből kiderül, hogy

  • a 2024-ben értékesített megoldások életciklusuk során 144 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását előzik meg, szemben a Siemens teljes értékláncának 121 millió tonnás kibocsátásával.
  • A vállalat üzleti tevékenységének több mint 90 százaléka pozitív fenntarthatósági hatást eredményez. A maradék az olyan ágazatokban folytatott üzleti tevékenységből származik, mint az olaj- és gázipar, a szénbányászat vagy a széntüzelésű energiatermelés. A Siemens célja ezen arány csökkentése.
  • A cég 2019-es bázisévhez képest 60 százalékkal csökkentette a saját működéséből származó CO2-kibocsátást, és célja, hogy 2030-ra karbonmentessé váljon.
  • A Siemens támogatja és ösztönzi beszállítóit fenntarthatósági gyakorlatuk fejlesztésében.
  • A vállalat saját fenntarthatósági jelölése, az EcoTech címke már több mint 25 ezer terméken megtalálható. Ezek a fenntartható anyaghasználat, az optimális alkalmazás és a körforgásosság terén kiemelkedőnek számítanak.
  • A vállat 327 ezer alkalmazottja, egyenként átlagosan 27 órát töltött digitális tanulással, meghaladva a 2025-re kitűzött, személyenkénti 25 órás célt. A munkatársak számára közel 200 ezer digitális tananyag érhető el világszerte.
  • A Siemens felsővezetői között 32 százalékban képviseltetik magukat a nők, ami növekedés a 2020-as 23 százalékhoz képest.
  • A fenntarthatóság 2020 óta a vezetői javadalmazás részét képezi.

Technológia a fenntarthatóság szolgálatában

A Siemens nagy figyelmet fordít arra, hogy technológiai fejlesztései is a fenntarthatósági célokat szolgálják, különösképpen a következő három területen: a dekarbonizáció és az energiahatékonyság, az erőforráshatékonyság és a körforgásos gazdaság, valamint az emberközpontúság és a társadalmi hatások terén. Néhány példa ezen fejlesztések közül:

  • Fejlett gyártás és körforgásosság
    Az automatizált akkumulátor-újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása megvédi a személyzetet a manuális szétszerelés veszélyeitől, és akár 75 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az akkumulátoranyagok körforgásosságának biztosításával.
  • Kapcsolódás és peremhálózatok (Edge)
    A szenzoradatokkal működő automatizált minőségellenőrzés a friss élelmiszer-előállításban erőteljes peremhálózati számítástechnikát igényel, és javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az élelmiszer-pazarlást.
  • Automatizálás jövője
    A fizikai helyett digitális tesztek alkalmazása csökkenti a prototípusok számát, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi az új termékek vagy akár városrészek fejlesztését.
  • Szoftver rendszerek és folyamatok
    Skálázható és adaptálható megoldások a villamosenergia-hálózatok monitorozására és áramkimaradások kezelésére, amelyek növelik a meglévő hálózatok kapacitását, és segítik az energiaátmenet felgyorsítását.
  • Fenntartható energia és infrastruktúra
    A bécsi Seestadt Aspern egyik energiahatékonysági projektjében az energia- és épülettechnológiák kombinálása 70 százalékkal csökkenti a lakások szén-dioxid-kibocsátását.

Az etikai normák és a felelős üzleti magatartás az MI-alapú termékek fejlesztése és használata során is jelen vannak, hogy felelős mesterséges intelligenciát biztosítson a vállalat.

A Siemens fenntarthatósági jelentése teljes terjedelmében erre a linkre kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Hogyan hasznosíthatjuk a Nap energiáját a fűtési idény előtt?

nap energiája

Az őszi-téli időszakban érdemes elmerengeni azon, hogy a napfény mekkora jelentőséggel bír a passzívházak lakóinak életében, különösen akkor, amikor a nap sugarai fűtik otthonainkat egészen a késő ősz beköszöntéig.

Igen, jól hallottad. Miközben már mindenkinél a kályhák és radiátorok biztosítják a komfortos hőérzetet, az Aktív Passzív Stúdió által tervezett passzívházak tulajdonosainak még nem is kellett bekapcsolnia a fűtést. Milyen technológia teszi mindezt lehetővé?

A Nap, mint természetes energiaszolgáltató

Olykor el is feledkezünk arról, mennyire karnyújtásnyira van tőlünk a legősibb energiaforrásunk, a Nap. Egy gondosan megtervezett, környezetorientált ház esetében nemcsak elméletben, hanem a valóságban is megtapasztalhatjuk ezt.

Egy ilyen épület ugyanis nemcsak szigetel, hanem lényegében „gyűjti” és tárolja a napenergiát, mint egy hatalmas akkumulátor. A jó szigetelés és tájolás révén a késő őszi napokon fűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosít beltérben.

Ez persze nemcsak modern technológia, hanem az emberi igényekhez való alkalmazkodás is egyben, ahol a lakók saját bőrükön tapasztalhatják meg ezt a kényelmet és hatékonyságot.

Az energiatakarékosság új szintjei

Ebben a korszakban, amikor a technológia nagyobb szerepet játszik az életünk minden területén, éppúgy fontosak az energiatakarékossági megoldások is. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet huzamosabb ideig úgy élni egy házban, hogy a fűtésszámlánkon még szinte csak minimális összegek szerepelnek.

Az őszi hidegebb napok ellenére sem szükséges aggódni, hiszen ezek a passzívházak kiváló szigeteléssel rendelkeznek, így a napenergiát hosszú időn keresztül képesek megőrizni. Az északi ablakok hőszigetelése, a déli homlokzat és a nagy üvegfelületek pedig aktívan dolgoznak azon, hogy minimalizálják a hőveszteséget.

Habár a tervezés során a leendő lakók még csupán elméleti lehetőségként ismerik meg ezen konstrukciók előnyeit, később a saját bőrükön tapasztalhatják meg ennek az épülettípusnak minden előnyét.

A tapasztalatok ereje

Még akár a legnagyobb szkeptikusokat is meglepheti a passzívházak hatékonysága – ami elsőre talán csak papíron megvalósítható álom, az a valóságban nagyon is találkozik a lakók vágyaival.

Egy passzívház nemcsak hogy fenntartható és energiahatékony, de rendkívüli élhetőséget is biztosít. A lakók rendre arról számolnak be, hogy élvezik a helyiségek kényelmét, és hogy számukra hihetetlen, mennyi ideig tarthat ki a napenergiából származó hő. Az ilyen jellegű személyes élmények képesek inspirálni másokat is, akik hasonló megoldásokat keresnek otthonuk tervezésénél.

A jövőben egyre fontosabbá válik, hogy valódi komforttal kényezztessük magunkat anélkül, hogy túlterhelnénk bolygónk erőforrásait. Mindez nem csak egy elmélet, hanem maga a valóság, amire egy passzívház valóban alkalmas.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Zöld

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss