Virtuális ajándéktárgyakkal válaszol a klímaválságra egy magyar csapat

Virtuális relikviákkal váltaná ki a környezetterhelő rajongói ajándéktárgyakat egy magyar alapítású, amerikai székhelyű fejlesztőcsapat. A rendszer lehetővé teszi, hogy pólókat, bögréket vagy sapkákat csak digitálisan vásároljanak meg a felhasználók, amelyek kiterjesztett valóságban jelennek meg, így fizikai gyártás és szállítás nélkül is posztolhatók.

Egyre többet halljuk: amit nem posztoltál, az meg sem történt. A fiatalabb generációk körében már nem csak élményt, hanem státuszt is jelent egy koncertről, egy sztártól vásárolt relikviáról való posztolás. Ezt a változást felismerve fejleszt virtuálisan is megjeleníthető, digitális termékeket egy magyar tulajdonú, amerikai székhelyű cég.

„Az emberi agy ugyanaz maradt, csak a színpad változott. A státuszvágy ma is ugyanúgy működik, mint évszázadokkal ezelőtt, csak épp az online térben éljük ki, mivel ott azonnal több ezer ismerőnknek tudjuk villantani, hogy hol jártjuk, mit vásároltunk” – mondta Jáger László, a magyar tulajdonosi hátterű, amerikai bejegyzésű Benefit Barcode Inc. alapítója, amely éppen erre az új fogyasztói pszichológiára épít. A cég felismerte, hogy a fiatal generációk számára a digitális önkifejezés gyorsabb és olcsóbb. Egy poszthoz ma már az esetek többségében nincs szükség a tárgya fizikai birtoklására.

A 2000-es években még egy luxusóra vagy egy exkluzív táska jelentette a társadalmi elismerést. Ma viszont egy koncertjegy vagy egy virtuális NFT ugyanúgy státuszt ad. A közösségi médiában megosztott élmények – a „nézd, hol jártam” vagy „nézd, mit vettem” típusú posztok – az új presztízsnyelv.

„Manapság a fiatalok sokszor nem is az élmény miatt mennek el egy koncertre, hanem azért, hogy posztolhassák, hogy ott voltak. Egy J.Lo-jegy ma már státuszszimbólum. A digitális presztízs ugyanazt az üzenetet közvetíti, mint régen egy drága ékszer” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A Bercode célja, hogy ezt a digitális státuszt tárgyiasítsa, de fenntartható módon. A rendszer lehetővé teszi, hogy a rajongók akár csak virtuálisan megvásárolhassanak márkás tárgyakat, például bögrét, pólót vagy sapkát, azok kiterjesztett valóság (AR) segítségével a valós térben is megjeleníthetők. A vásárló lefotózhatja a digitális bögréjét úgy, mintha az asztalon lenne, és azonnal posztolhatja a közösségi médiában anélkül, hogy bárki fizetett volna az adott tárgy gyártásáért vagy logisztikájáért.

Zöldebben is lehetünk menők

A merchandising-ipar évente több száz milliárd dollárt termel, miközben hatalmas környezeti lábnyomot hagy maga után. Egyetlen póló gyártásához akár 2700 liter víz kell, egy plasztikkártya előállítása pedig 150 gramm szén-dioxid kibocsátással jár. A Benefit Bercode rendszere ezekre a problémákra kínál megoldást: a státuszkifejezéshez nincs többé szükség felesleges gyártásra. Ha egy rajongó mégis szeretné a kezében is tartani az adott relikviát, úgy a tárgy fizikai verzióját is bármikor megrendelheti.

„A virtuális tárgyak képesek ugyanazt az örömöt adni, mint a valósak. A különbség az, hogy ezekkel nem terheljük a környezetet. A Barcode-ban a státusz nem a fogyasztásról, hanem az önkifejezésről szól” – mondta Jáger László, a Benefit Barcode alapítója.

A Bercode Platformon megvásárolt termékek mindegyik tartalmaz egy egyedi vonalkódot, amely egyrészt nullára csökkenti a hamisíthatóságot, lehetővé teszi a családon belül megosztást, valamint kedvezményeket biztosít kiskereskedőknél, illetve helyi szolgáltatóknál. A modell tehát egyszerre szól az érzelmi presztízsről és a racionális haszonról. Nem véletlen, hogy a legnagyobb luxusmárkák is a digitális irányba mozdulnak. A Gucci, a Louis Vuitton vagy a Prada már évek óta kísérletezik NFT-kollekciókkal és virtuális kiegészítőkkel. A digitális luxus a fiatal generáció számára ugyanazt a státuszt adja, csak épp kevesebb hulladékkal és több kreativitással.

A jövő: sztárok, 3D-élmények

A cég következő fejlesztése a háromdimenziós tárgyak és a hírességekkel közös digitális élmények világa. A cél, hogy bárki megvásárolhasson egy virtuális autót, táskát vagy sporteszközt, amely kiterjesztett valóságban megjelenik a saját környezetében. A technológia már most képes a fix 3D-objektumok valósághű megjelenítésére, de hamarosan mozgó elemeket is kezelni tud. A jövő kulcsa a nagyobb nemzetközi művészek, influenszerek, sportolók bevonása: az ismert személyekkel közös virtuális termékek és élmények világszerte virálissá tehetik a rendszert, akár hónapok alatt száz millióra nőhet a felhasználók száma.

„A sztárok nemcsak követőket, hanem hitelességet is adnak. Ha egy híresség majd a Bercode-os webshopjában kínálja a termékeit a rajongóinak, az üzenet azonnal eljut milliókhoz. Ez a mi stratégiánk: megmutatni, hogy az esetek többségében a digitális tulajdon nem kevesebb, hanem másfajta érték amellett, mindemellett olcsóbb, gyorsabb és környezetbarát” – mondta Jáger László, a Benefit Bercode alapítója.

A vállalat közösségi finanszírozással is támogatja a terjeszkedést. Az amerikai cég összes tulajdonosa magyar, a vezetői azt szeretnék, hogy későbbiekben is csak magyarok élvezhessék a közös siker gyümölcseit. Ennek érdekében létrehozta tulajdonoskartya.hu oldalát, ahol a diszkont kártyákat vásárlók ajándékban kapják a – cég tulajdonrészét megtestesítő – részvényeket. Emiatt ez nem klasszikus befektetés, hanem a fejlesztésekhez való közösségi hozzájárulás. A tulajdonosok között több ismert név is van, köztük színészek és sportolók, a neveiket bárki megtekintheti a platformra bejelentkezve. A cél, hogy a Benefit Bercode Inc. néhány éven belül unikornissá váljon, vagyis elérje az egymilliárd dolláros cégértéket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Balaton a mesterséges intelligencia szemével: kiszáradhat a tó? – Szakmai vélemény:Nem  az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akik hajlandók meghallgatni egymást.

Több napilap is megkérdezte a mesterséges intelligenciát arról,  hogy kiszáradhat-e a Balaton a következő évtizedekben.

 Az MI előrejelzése riasztó, az egyik a cikk szerint: a tó vízszintje akár drasztikusan csökkenhet, ha a klímaváltozás és a vízgazdálkodási problémák együtt hatnak.

A cikk felveti a kérdést: vajon azért fordulunk az AI-hoz ebben a kérdésben, mert a vízügyi és turisztikai szakemberek lassan reagálnak a történésekre, így kevés a pontos és hiteles információnk a Balaton állapotáról – vagy csupán  “játszunk” a technológiával, miközben elbizonytalanodunk a valóság megértésében?

Éskovács Péter turisztikai és PR-tanácsadó szerint a helyzet nemcsak természeti, hanem kommunikációs válság is, talán ezért  is kérdezgetik sokan az AI-t erről a témáról. Az utóbbi napok hírei – iszapos partok, rekordalacsony vízszint – gyorsan átírták a Balatonról kialakult képet, miközben a szakemberek szerint a tó ökológiai állapota alapvetően stabil. A problémát súlyosbítja, hogy a hírek gyakran nem adják vissza a természetes folyamatok kontextusát, így a közvéleményben a válság valóságként jelenhet meg.

A tanácsadó hangsúlyozza, hogy a megoldás nem a pánik vagy az elhallgatás, hanem az összefogás és a párbeszéd. A balatoni szakemberek, helyi turisztikai szervezetek és a régió településeinek vezetői közösen kell, hogy koordinálják a kommunikációt. Fontos, hogy az információkat érthető, hiteles formában juttassák el a lakossághoz és a látogatókhoz, miközben a helyi történetek, személyes élmények és kulturális programok segítségével a változó természeti környezetet élménnyé alakítják.

Nemzetközi példák – az olasz Garda-tó és az afrikai Victoria-vízesés – bizonyítják, hogy a válságok kreatív kommunikációval újrapozícionálhatók. Az üzenet világos: a természet változása önmagában nem válság, csak akkor válik azzá, ha nem értjük, nem magyarázzuk, és nem kommunikáljuk megfelelően. A Balaton esetében a cél a gyors, átlátható és élményszerű kommunikáció, amely összekapcsolja a helyi szereplőket, a szakmai szervezeteket és a települések vezetőit, és hitelesen mutatja be a tó sokarcúságát.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy kiszáradhat-e a Balaton – hanem az is, hogyan beszélünk róla. Ahogy Éskovács fogalmaz: nem az algoritmusok mentik meg a tavat, hanem az emberek, akikr hajlandók meghallgatni egymás. Az AI eszköz lehet az információgyűjtésben, de a valódi érték abban rejlik, hogy az adatokat érthető, közérthető formában, párbeszédre és összefogásra alapozva közvetítjük a nyilvánosság felé, a régió egészének bevonásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Valódi összefogást hozott az idei nyár Budapesten: a 10 millió Fa, Budapest Városháza, a BKM FŐKERT és a Beeco térképes applikáció 3000 embert mozgatott meg, hogy a hőségben oltsák a város fiatal faállományának szomját. Az applikáció adatai szerint a III., VII., VIII., IX., XI., XII. és XIII. kerületben élő civilek voltak a legaktívabbak Budapesten, vidéken pedig Gödöllőn és Szolnokon volt a leglelkesebb a lakosság.

Szeptember 21-én vasárnap, az idei utolsó Locsolakomával végállomásához érkezett az Önkéntes Vízadás programsorozat. A 10 millió Fa szervezésében megvalósuló megszokott programokon túl, ez alkalommal csatlakozott Geszti Péter is, és a záróünnepség apropóján egy igazi zöld civil dzsemborit hoztunk össze: velünk tartott a Jane Goodall Intézet, és a Humusz Szövetség is! – olvasható a 10 millió Fa Facebook bejegyzésében.

Felidézik, hogy „egyedülálló összefogással indult útjára nyár elején az Önkéntes Vízadás kampány. A március 1-jén tartott Nemzeti Faültetés Napja mozgósító erején felbuzdulva Budapest Városházaval, és a BKM FŐKERT Díviziója megkeresése nyomán, velük karöltve elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel megpróbáljuk bevonni a lakosságot a város fiatal faállományának locsolásába is. Régóta mondjuk ugyanis, hogy tudjuk jól: szükségünk van a fákra. De a fáknak is szükségük van miránk! Ezért volt fontos, hogy a szomjas fák és az állapotuk térképen követhető, élvezetes, és játékos legyen, a Beeco térképes app fejlesztőivel összefogva vágtunk bele ebbe a rendkívüli a kihívásba”.

Párhuzamosan a közösségi locsolási alkalmak elterjedését előmozdítva heti rendszerességgel Locsolakomákat szerveztünk vasárnap délutánonként a város Főkert által fenntartott parkjaiban.

„Az Önkéntes Vízadás eredménye mindannyiunk képzeletét felülmúlta”

• Közel 3000 embert mozdult ki árnyas otthonából a rekkenő hőségben a fiatal fák megmentésére. Számos locsolóközösség alakult a nyár folyamán.
• A szomjas fáknak mintegy 400 000 liter vizet juttattunk
• 7000 fa kapott legalább egyszer vizet
• A Beeco applikáció 17 000 app letöltését érte el

Ültetünk és Éltetünk!

Az utolsó Locsolakoma egyben 10 millió Fa szokásos szezonváltó eseménye is lett, hiszen miközben lezárult az éltetés és fenntartás időszaka, végre megérkezett az ősz és elindulhat az új faültetések sorozata.

Klímaszorongás ellen: cselekvés és faültetés!

S ahogy az Önkéntes Vízadás program sikerében láttuk, kiutat mutat a klímaszorongásból és segített cselekedni a klímaváltozás ellen, éppen így tudjuk az őszi-téli időszakban is faültetésekbe bevonva cselekvésre invitálni az embereket.

Mostantól a 2026-os Nemzeti Faültetés Napja közösségi ünnepig is minden nap akár egyénileg be lehet szállni a 10 millió fa elültetésébe, hiszen már rendelkezésre áll az 1fo1fa.hu oldal, ahová nem csak a közösségi, de az egyéni faültetéseket is fel lehet vezetni – írják.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!