Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.

A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.

Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria

A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.

Második hely: Knights of the Sun – Japán

A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.

Harmadik hely: The Green Hornet – India

A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.

„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”

– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Greenpeace Research Laboratories magyar és horvát háztartásokban végzett kutatása megállapította, hogy jelentősen javíthatja a beltéri levegő minőségét, ha a gáztűzhelyeket elektromos készülékekkel váltják fel, mivel a nitrogén-dioxid (NO₂) és a rákkeltő benzol mennyisége jelentősen csökken.

Ezért többek között a Greenpeace azt követeli, hogy a kormány nyújtson állami támogatást  a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatott emberek élnek.

A kutatás 12 otthonban (9 horvát és 3 magyar háztartásban) zajlott, ahol a lakók gáztűzhelyüket cserélték elektromosra. A Greenpeace kutatói az átállás előtt és után két héten keresztül figyelték az egyes otthonok beltéri és kültéri levegőminőségét különféle passzív mérőeszközökkel.

Az eredmények egyértelműek voltak.

A nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi NO₂ irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.

„Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely valódi háztartásokban méri a NO₂ és a benzol koncentrációjának változását a gázról az elektromos főzésre való átállás előtt és után”

– mondta dr. Aidan Farrow, a Greenpeace Research Laboratories vezető tudósa.

A beltéri levegőszennyezés egyre inkább elismert egészségügyi problémának számít.

Amikor a gáz elég többek között, nitrogén-dioxid (NO₂), szén-dioxid (CO₂) és illékony szerves vegyületek (VOC-k), például benzol szabadulnak fel, amelyeknek nincs meghatározható biztonságos határértéke. Az irritáló NO₂ károsítja a légutakat, súlyosbíthatja a légzési problémákat, asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót – különösen gyermekek és már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek esetében illetve szív és érrendszeri károsodást okoz –, míg a benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség ismert emberi rákkeltő anyagként sorolja be. Továbbá a gáz főként metánból, egy erősen üvegházhatású gázból áll, így jelentősen  hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.

„Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a gáz nemcsak az éghajlatot, hanem az egészségünkre is veszélyes. Senkinek nem kellene választania a vacsora elkészítése és a biztonságos levegő belélegzése között”

– mondta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának felelőse. „Ideje, hogy a döntéshozók felelősségteljesen cselekedjenek, és segítsék az embereket a tisztább, egészségesebb konyhákra való átállásban.”

A Greenpeace ezért sürgeti a kormányokat, hogy:

• nyújtsanak támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatottak élnek: krónikus légúti betegséggel küzdő személyek, gyermekek, illetve a rosszul szellőző lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak.
• Tiltsák be 2027-től a gáztűzhelyek telepítését új lakóépületekben.
• Támogassák az egészségesebb, nulla kibocsátású otthonokat a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A városi szennyvízhálózat láthatatlanul működik, amíg minden rendben van – ám az utóbbi években egyre gyakrabban áll le váratlanul.

A nedves törlőkendők, konyhai szálas anyagok és zsiradékok a csatornában összeállva hatalmas, sokszor több méteres dugulásokat hoznak létre, eltávolításuk pedig milliós tétel is lehet a víziközműveknek. Mivel a lakossági edukáció önmagában nem hoz áttörést, egyre több vízműnél intelligens, önfelügyelő szivattyútechnológiával előzik meg a dugulást. A Tiszamenti Regionális Vízműveknél például már 50 új generációs Xylem okosszivattyút alkalmaznak, országszerte pedig már közel 1200 ilyen eszköz van szolgálatban.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és egyszer használatos higiéniai termék miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott. A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

„Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, összetapadnak hálószerűen, és erre a vázra a zsiradék és szennyeződés odaragad. Így kialakul szálasanyag összlet ha le szűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, a rendszer működését leállíthatja”

– magyarázza Fábrik Tamás, a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója.

Ezeket a képződményeket nevezi a köznyelv gyakran „zsírszörnynek”.

A jelenség nem korlátozódik Magyarországra. Az Egyesült Államokban a nedves törlőkendők miatti többletköltség éves szinten nagyjából 441 millió dollár. Londonban évente 75 ezer dugulást kell elhárítani. Sydneyben évente körülbelül 500 tonna törlőkendőt távolítanak el a hálózatból. A probléma tehát világméretű, és mindenhol ugyanarra vezethető vissza: a háztartások szokásaira – mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Ünnepnapokon támadnak a zsírszörnyek

A Tiszamenti Regionális Vízművek jelenleg hat vármegye 260 településén látja el a lakosságot ivóvízzel, így mintegy 780 ezer fogyasztót szolgálnak ki, évente 28–29 millió m³ szennyvizet vezetnek el és tisztítanak meg, és biztosítják a térség mezőgazdasági és ipari vízigényét. Tapasztalataik szerint a csatornahálózat legnagyobb terhelése a hétvégékhez és az ünnepnapokhoz kötődik, ilyenkor nagyobb eséllyel alakul ki „zsírszörny” – miközben éppen ilyenkor van kevesebb beavatkozó szakember készenléti szolgálatban.

„Előfordult már, hogy egy-egy kisebb településen az ünnepi hétvége közepén kellett darus kocsit hívni, kiemelni a szivattyút, és kézi erővel kiszabadítani a gombócot. Ez nemcsak időigényes és nehéz munka, hanem költséges is. Egy ilyen beavatkozás akár több millió forintba is kerülhet – és ha évente többször előfordul, az komoly terhelés a szolgáltatónak”

– teszi hozzá Fábrik.

Intelligens szivattyúk: amikor a rendszer felismeri és elhárítja a dugulást

A víziközművek hosszú ideje igyekeznek tudatosítani: a WC nem hulladéktároló, a zsiradékot nem szabad a lefolyóba önteni, a nedves törlőkendő, még ha a csomagoláson az áll is, hogy „lebomló”, a gyakorlatban nem bomlik le időben. A tapasztalat szerint a lakossági edukáció hatása korlátozott, így más megközelítésű műszaki megoldásra van szükség.

A zsírszörnyekkel az a legnagyobb probléma, hogy szinte észrevétlenül nőnek. A szennyeződés nem egyik pillanatról a másikra torlaszolja el a hálózatot: először csak lassabban folyik a víz, a szivattyú kissé nehezebben forog, majd egy napon egyszerűen megáll a rendszer. A hagyományos szivattyú ilyenkor tehetetlen: vagy átpréseli a szálas anyagot – ami gyakran további károkat okoz –, vagy teljesen leáll. Innen kezdve nem marad más eszköz, mint az emberi beavatkozás.

Concertor okosszivattyú – előtte

Az új generációs szivattyúk nem így működnek. A Xylem Flygt Concertor típusú „okos” szivattyúja például úgy lett kialakítva, hogy ne csak a vizet mozgassa, hanem elemezzen és reagáljon is. Folyamatosan monitorozza, hogyan terhelődik a szivattyúban a járókerék, változik-e a nyomaték, lassul-e a vízáramlás, megindult-e valahol a lerakódás. Ha pedig a szivattyúba épített vezérlőrendszer ilyet érzékel, nem várja meg, míg a dugulás kialakul: automatikus tisztítási ciklust indít, amelynek során megváltoztatja a járókerék mozgását és fordulatszámát, mintha „kirázná” a rátekeredett anyagokat. A keletkező turbulensebb áramlás ráadásul nemcsak a szivattyút tisztítja, hanem a körülötte lévő csőszakaszt is.

Concertor okosszivattyú – utána

Nagyobb kezdeti beruházás, de gyors megtérülés

„A magyar víziközmű-szektor évek óta szűk költségkeretek között működik. Kevés embernek kell óriási rendszereket üzemben tartania. Ilyen helyzetben azok a megoldások hoznak valódi értéket, amelyek nem hibát javítanak, hanem hibát előznek meg”

– mondja Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

,,A Concertort ma már körülbelül 25 vízműnél használják az országban, és már közel 1200 ilyen szivattyú működik az országban, ami nemzetközi összehasonlításban is soknak számít. Ehhez persze kellett az is, hogy a magyar víziközműves mérnökök felkészültsége és találékonysága is megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban ”

A Tiszamenti Regionális Vízműveknél jelenleg 50 ilyen szivattyú működik. Tapasztalataik szerint azokon az átemelőpontokon, ahol beépítették, jelentősen csökkent a problémák miatti kiszállások száma. Van olyan telep, ahol korábban évente többször kellett szivattyút bontani, most pedig csak évente egyszer ellenőrzik az ütemezett karbantartás keretében. Így bár az új generációs eszközök gyakran jelentősebb kezdeti beruházást igényelnek, de a csökkenő kiszállási, karbantartási költségek miatt ez hamar megtérül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!