Gazdaság

Szinte harminc éve csúcstartó a Magyar Suzuki

A Magyar Suzuki Zrt. 27 éves fennállásának legerősebb értékesítési hónapját zárta, júliusban minden negyedik eladott autó Suzuki volt

Júliusban 3 944 új Suzuki autót helyeztek forgalomba, ezzel pedig rekord, 25,8 százalékos piaci súllyal a Magyar Suzuki volt az egyedüli, kétszámjegyű részesedést felmutató szereplője a hazai személygépjárműpiacnak.

A júliusban itthon regisztrált személyautók 21,4 százalékát tette ki a japán vállalat egyetlen európai gyáregységében, a teljes spektrumú gépjárműgyártást folytató esztergomi üzemben készült Vitara és SX4 S-CROSS. A két modell hónapok óta felváltva vezeti a hazai eladási statisztikákat. A magyar piac harmadik legnépszerűbb Suzuki típusa, a Swift sem panaszkodhat, 338 darabot regisztráltak belőle júliusban. 2019 első hét hónapját vizsgálva a teljes gépjárműértékesítés 17,41 százaléka a márka modelljei közül került ki.

A vásárlók továbbra is a hazait preferálják

A Datahouse újautó-eladási statisztikái alapján 2019 júliusában Magyarországon 3 944 Suzuki személygépkocsit regisztráltak, ami az összes forgalomba helyezett személyautó – 15 284 darab – 25,8 százaléka. Az idei évben eddig regisztrált Suzuki személygépkocsik 25 százalékát júliusban helyezték forgalomba, ami rekord a magyar cég 27 éves történetében. A márka magyarországi piaci részesedése a júniusi 19,3 százalékról közel 6,5 százalékkal emelkedett mindössze egy hónap alatt.

A 2015 óta Esztergomban gyártott és tavaly ősszel megújult Vitara, amelyből már több mint félmilliót készítettek Magyarországon, 32,36 százalékos szegmens-részesedéssel vezeti a SUV városi-szabadidő kategóriát és ezzel együtt a személyautók mezőnyét is. A modellből 2019 január 1. és július 31. között összesen 6 956 darabot regisztráltak, ebből 1 863 darabot csak július hónapban, ami átlagban közel másfél havi mennyiségnek felel meg.

Júliusban minden harmadik, magánszemélyek részére forgalomba állított autó Suzuki volt. A magánvásárlók körében az első hét hónapot tekintve pedig a regisztrált új-személyautók 27 százaléka volt Suzuki modell. Ez azt jelenti, hogy 9 748 eladott személygépjárművel a márka volt a privát vásárlók leggyakoribb választása. Flottapartnerek tekintetében is mind népszerűbb a Suzuki, a gyártó két modelljével is dobogós a rangsorban.

A legnagyobb versenytárs is saját modell

A teljes személyautó piac TOP 3 modellje között a második helyet foglalja el a szintén hazai gyártású Suzuki SX4 S-CROSS. A típus egyre kedveltebb mind a privát, mind pedig a flotta vásárlók körében, olyannyira, hogy idén több hónapban is megszorongatta a piacvezető Vitarát. Az előbbi modell a legnépszerűbb az alsó-középkategóriában, júliusban S-CROSS-ból adtak el a legtöbbet, 1 415 darabot, amely az összes értékesített alsó-középkategóriás modell (4 511 db) 31,36 százaléka. A két modell gyártását 3 200 dolgozó és 770 robot végzi két műszakban a Pilis lábánál.

„A kivezetett motor miatt a két típus árai közeledtek egymáshoz, így nőtt az érdeklődés az SX4 S-CROSS irányába, hosszú távon azonban továbbra is a Vitarában látjuk a nagyobb potenciált”

– kommentálta a cég eddigi idei értékesítési tendenciáit a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója, Krisztián Róbert.

A Suzuki Baleno tudott még júliusban bekerülni a TOP 15-be a vállalat modelljei közül: összesen 249 darab került forgalomba belőle múlt hónapban, míg az év első hat hónapjában összesen 430 darab. Tehát az idei évben regisztrált Balenók több mint fele a múlt hónapban került az utakra.

Az eredmények igazolják az ambiciózus terveket

„A vállalat 185 000 járművet tervez gyártani 2019-ben, a célszám eredetileg 179 000 egység volt. Az első féléves eredmények fényében megalapozottan remélhetjük, hogy elérjük ezt a kitűzött célt. A kiváló és elkötelezett munkatársainknak és partnereinknek köszönhetően a várakozásaink szerint a Magyar Suzuki 2019-ben tovább öregbítheti három éves piacvezető pozícióját. A kimagasló adatok láttán azt hiszem, még jobban esik a vállalat valamennyi dolgozójának a jól megérdemelt nyári pihenő

tette hozzá az igazgató. Krisztián Róbert szerint a siker záloga a cég üzleti stratégiájának eredményes kivitelezése

„A Vitara és az SX4 S-CROSS iskolapéldái cégünk abbéli törekvésének, hogy az ügyfelek igényeire koncentrálva izgalmas és innovatív, az emberek életét megkönnyítő autókat kínáljon elérhető áron minden fogyasztói réteg számára.”

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss