Gazdaság

Nem a fizetés a legfontosabb a kékgallérosok számára

A fizetésnél is fontosabb a magyar kékgalléros munkavállalók számára a stabil, biztonságos munkakörnyezet. Szakmai tréningre és karácsonyi bulira kevésbé érdemes költeni, mert ezeknek minimális a megtartóereje a körükben, a visszajelzés és a teljesítményalapú értékelés viszont kulcsfontosságú – derült ki egy átfogó, közel 1000 kékgalléros megkérdezésével készült kutatásból.

Közel ezer magyar fizikai dolgozó megkérdezésével készült a legfrissebb hazai kékgalléros munkavállalói elégedettségi felmérés*, amely azt vizsgálta, hogy mi a legfontosabb a kékgallérosok számára egy munkahely kiválasztásakor, és milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy ott is maradjanak. Az eredmények alapján – szemben a közkeletű vélekedéssel – nem a fizetés a legfontosabb tényező a kékgalléros munkavállalók számára, hanem a stabil, biztonságos munkahely. Fontos számukra, hogy milyen a csapat és milyen hangulatban telik a munkaidő; ezek a tényezők követik a második helyen lévő fizetést a fontossági listában. A munka és a magánélet egyensúlya is jelentős tényező, ami esetükben azt takarja, hogy van-e rugalmasság a beosztásban, és az mennyire tervezhető előre.

Eddig Magyarországon főleg olyan kutatások készültek a kékgalléros munkavállalók preferenciáiról, ahol a vezetők véleménye alapján mutatták be a munkavállalók prioritásait és elégedettségét, ez azonban torz eredményre vezethet. A mostani kutatást a BrandFizz Employer Branding Kft. 967 kékgalléros munkavállaló megkérdezésével végezte, melyhez kérdőíves lekérdezést alkalmaztak, valamint ezen felül 110 személyes interjút is lefolytattak. A felmérés 30 munkahelyi szükségletfaktor fontosságát is vizsgálta a kékgallérosok körében, az eredmények pedig nem kevés meglepetést tartogatnak. A lista végén, a huszonkettedik helyen szerepelnek a szakmai tréningek, vagyis a kékgallérosokat kevésbé lehet képzésekkel motiválni. A lista utolsó helyére fért csak fel a céges rendezvény, ami pedig sok vállalat HR büdzséjének jelentős részét teszi ki.

„A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a munkaerő megtartása nem oldható meg egy jól sikerült és nagy költségvetésű céges karácsonyi bulival. A fizetésen és a juttatások transzparens kommunikálásán kívül leginkább a fizikai dolgozók alapvető szükségleteire való folyamatos odafigyelés, valamint az erre épülő integrált munkáltatói márkastratégia fogja csökkenteni a fluktuációt. Nincs más megoldás, valóban jobb munkahelyeket kell létrehozni, ha meg szeretnénk tartani a dolgozókat.”– mondja Horváth Ádám, a felmérést végző BrandFizz Employer Branding Kft. társalapítója, Chief Sparkle Offizzere.

kékgalléros munkavállaló kutatás grafika

Ha a céges rendezvények munkaerő-megtartó képessége ennyire alacsony, akkor mégis mire éri meg költeni a cégeknek, aminek van mérhető eredménye? A felmérés vizsgálta az elégedetlenséget kiváltó, a kékgallérosok felmondása mögött álló okokat is, amikből könnyen következtethetünk arra, hogy milyen tényezőkön érdemes javítani, ha egy cég meg szeretné tartani a kékgalléros munkavállalóit. Itt már előkerültek az anyagiak is.

A kutatás szerint a felmondás mögött álló 4 fő ok a következő:

  1. elégedetlenség a teljesítményalapú bónusszal, fizetéssel és egyéb juttatásokkal
  2. visszajelzés és teljesítmény elismerésének hiánya
  3. munka és magánélet egyensúlyának hiánya
  4. belső kommunikáció minősége

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb kékgalléros kifejezetten elégedetlen a fizetésével, viszont számukra nem az alapfizetés jelenti a fő problémát, a kérdés ennél összetettebb. „Kiemelten fontos a megtartás szempontjából a teljesítmény elismerése, egyrészt teljesítményalapú bónuszokkal, másrészt céges szinten kiemelve a jól teljesítőket, hiszen ez sok vállalatnál csak a fehérgallérosoknál történik meg, és elsikkad a kékgallérosok tevékenységének méltányolása.” – magyarázza az eredményeket Novák Gréta, a BrandFizz Employer Brand Research & Development Offizzere. A fókuszcsoportos interjúk rávilágítottak a belső kommunikáció hiányosságaira is, hiszen például sok esetben a kékgallérosok csak folyosói pletykákból értesülnek a céget érintő kérdésekről.

A kutatás szerint a kékgallérosok nagyvállalatnál szeretnek a legjobban dolgozni, ez a környezet átlagosan 10%-kal felette teljesít az elvárásaiknak. Emellett meghatározó az elégedettségük a közvetlen felettes személyével, elérhetőségével, valamint a kihívással is, amit a feladataik jelentenek.

A felmérés vizsgálta, hogy milyen csatornákat használnak tájékozódásra a kékgalléros passzív- és aktív álláskeresők. Az eredmények szerint 58%-uk ismerősökön, barátokon keresztül tájékozódik, közel 37%-uk megnézi az adott cég karrier oldalát álláskereséskor, hírlevéllel viszont csak 11%-uk érhető el. Vagyis toborzáskor a cégeknek érdemes a kékgallérosokra szabott karrier oldalt kialakítaniuk, ahol a saját kékgalléros nagyköveteiken keresztül is bemutathatják, hogy miért érdemes a cégnél dolgozni, milyen az értékrend, a közösség és a hangulat a mindennapokban, majd ezt közösségi média csatornákon rendszeresen megjeleníteni.

*967 kékgalléros munkavállalók megkérdezésével készült kérdőíves felmérés, ami kiegészült 110 személyes interjúval. A megkérdezettek a szállodaiparban, kereskedelemben és a logisztikai szektorban dolgoznak. A résztvevők átlagéletkora 37 év, átlagosan 7 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, a jelenlegi munkaadójuknál pedig átlagosan 4,2 éve dolgoznak.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss