Connect with us
Hirdetés

Egészség

Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei

Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.

Az adatok megmutatták:

  • valóban annyiba kerül-e az élelmiszer, amennyit a boltban fizetünk érte?
  • mely intézkedések javíthatnák a leghatékonyabban az európai emberek étkezését?
  • hogyan lehetne összehangolt Európa élelmiszerpolitikája?

 

A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá.

A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.

A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül.

Valós körülmények között tesztelték a legjobb megoldásokat

A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.

Ilyen például:

  • a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
  • a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
  • a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
  • a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
  • a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
  • a cukrozott italok helyett a víz választása,
  • az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.

Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk

A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.

A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.

Ilyenek például:

  • a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
  • az egészségügyi következmények,
  • valamint a társadalmi hatások.

A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.

Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre

A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.

A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.

A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.

A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:

  • az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
  • a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
  • pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
  • a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
  • átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
  • a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.

Magyar szereplők is részt vettek a munkában

A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.

A VIMOSZ aktívan részt vett a közétkeztetési és vendéglátóipari szereplők tapasztalatainak összegyűjtésében, nemzetközi jó gyakorlatok azonosításában, valamint a projekt eredményeinek hazai és nemzetközi terjesztésében.

Az ESSRG budapesti Living Labje alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgozott együtt annak érdekében, hogy a résztvevők számára elérhetőbbé váljanak az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési lehetőségek.

Gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek

A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.

A program különlegessége az is, hogy nem kizárólag kutatói szempontból közelítette meg a problémát. Az európai élelmiszerpolitika jelenleg több intézmény, szakterület és döntéshozói szint között oszlik meg, ami gyakran megnehezíti az összehangolt fellépést.

A PLAN’EAT alulról építkező megközelítést alkalmazott: a kutatók gyakorlati tapasztalatokból, helyi kezdeményezésekből és konkrét visszajelzésekből indultak ki. A szakértő partnerek ezekre az eredményekre építve vonták le magas szintű tudományos következtetéseiket, majd a résztvevőkkel közösen, úgynevezett co-design folyamatban dolgozták ki a szakpolitikai javaslatokat. A részvételi kutatási módszernek köszönhetően a javaslatok nemcsak tudományosan megalapozottá, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatóvá váltak.

Még több izgalmas részlet a projektről itt olvasható. Amennyiben az adatokat, megállapításokat további cikkek készítéséhez használja, tegye ezt bátran, de kérjük, tüntesse fel a forrást!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Hogyan vált a légkondicionáló tévesen a nyári egészségmegőrzés legnagyobb bűnbakjává?

Miközben az autónkat általában rendszeresen szervizeljük, a telefonunk szoftverét frissítjük vagy a konyhai vízszűrőt időről időre cseréljük, a légkondicionáló karbantartása vélhetően sok háztartásban könnyen háttérbe szorul. Pedig ez az egyik olyan berendezés az otthonunkban, amely közvetlenül befolyásolja a beltéri levegő minőségét és a komfortérzetünket.

Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője szerint éppen ezért érdemes ugyanazzal a tudatossággal gondolni a klímaberendezés rendszeres karbantartására, mint más, rendszeresen használt műszaki eszközeink esetében.

A légkondicionálóra valószínűleg sokan ma is olyan eszközként tekintenek, amely a bekapcsoláson kívül kevés figyelmet igényel. A rendszeres karbantartás ugyanakkor nemcsak a készülék hatékony működését segítheti elő, hanem a beltéri levegő minőségének megőrzésében is fontos szerepet játszhat.

Nem a klíma betegít meg

A nyári hónapokban gyakran maga a légkondicionáló kerül a vádlottak padjára, ha torokfájás, köhögés vagy nyakmerevség jelentkezik. Valójában azonban ezeknek a panaszoknak sokszor nem a technológia, hanem annak helytelen használata vagy elhanyagolt állapota áll a hátterében.

A működés során a készülék belsejében természetes módon pára csapódik le. Ha a szűrők és a belső felületek hosszabb ideig tisztítatlanok maradnak, ez a nedves környezet kedvez a penészgombák és egyes baktériumok – például a Legionella – elszaporodásának, amely bizonyos körülmények között súlyos légúti megbetegedést okozhat. Amikor a kánikula első napján hónapok óta nem használt klímánkat ismét üzembe helyezzük, ezek a szennyeződések a keringtetett levegővel együtt a lakótérbe is bekerülhetnek.

A nyári megfázások és légúti irritációk hátterében tehát sok esetben nem maga a klímaberendezés áll, hanem az a szennyezett környezet, amelyet a karbantartás elmaradása miatt mi magunk idézünk elő.

A fizikai sokk, amit sokan gyors hűtésnek hisznek

A karbantartás hiánya mellett a használati szokásaink is hozzájárulnak ahhoz, hogy a légkondicionáló rossz hírnévre tett szert. Sokan csak akkor kapcsolják be a készüléket, amikor a lakás már teljesen átforrósodott, majd ösztönösen a lehető legalacsonyabb, akár 18 Celsius-fokos hőmérsékletet állítják be abban a hitben, hogy így gyorsabban lehűl a helyiség.

A szervezet számára azonban ez a hirtelen hőmérséklet-változás jelentős terhelést jelenthet. Ha a kültéri és a beltéri hőmérséklet közötti különbség meghaladja az ajánlott 5–7 Celsius-fokot, a szervezet hőszabályozása fokozott igénybevételnek van kitéve. Amennyiben a hideg levegő ráadásul tartósan a nyakat vagy a vállat éri, könnyen kialakulhatnak izomfeszülések, nyakmerevség vagy egyéb kellemetlen panaszok.

Mindez jól mutatja, hogy a komfortos és egészséges hűtés nem a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten múlik, hanem azon, hogy a készülék megfelelően karbantartott legyen, és a használata is tudatosan történjen.

Szoftverfrissítés a tüdőnknek

Ahogy a modern okoseszközök egyre több feladatot végeznek el automatikusan a felhasználó helyett, úgy a légkondicionálók fejlesztése is egyre inkább a humán komfort és az egészséges beltéri környezet biztosítása felé mozdult el. A cél ma már nem pusztán a gyors hűtés, hanem az, hogy a készülék a lehető legtöbb felhasználói hibát önállóan korrigálja.

„A légkondicionálók rossz hírnevét valójában nem a gépek, hanem a berögzült reflexeink alakították ki. A komfortos hűtés nem a szezon első gombnyomásával kezdődik, hanem egy folyamatosan fenntartott, egészséges beltéri mikroklímával. A modern technológia feladata ezért ma már nem csupán a hűtés, hanem az is, hogy segítsen megelőzni azokat a hibákat, amelyeket mi, felhasználók újra és újra elkövetünk”

– mondta Györgyi József, az LG Magyarország Légkondicionáló üzletágának Key Account Managere.

Láthatatlan védelem a háttérben

Az emberközpontú szemlélet ma már a légkondicionálók fejlesztésében is egyre nagyobb szerepet kap. A cél nem csupán az, hogy a készülék lehűtse a helyiséget, hanem az is, hogy a lehető legkevesebb felhasználói beavatkozás mellett biztosítsa az egészségesebb beltéri környezetet.

A karbantartás elmaradása az egyik leggyakoribb probléma, ezért az LG legmodernebb légkondicionálóiban az Auto Cleaning funkció minden használat után automatikusan kiszárítja a hőcserélőt. Mivel a baktériumok és a penészgombák elszaporodásához nedves környezet szükséges, ez a folyamat hozzájárul ahhoz, hogy a készülék belseje hosszabb távon is tisztább maradjon.

A levegő minőségének javítását a Plasmaster Ionizer™ technológia támogatja, amely több millió ion kibocsátásával segít csökkenteni a levegőben található egyes baktériumok, szennyeződések és kellemetlen szagok mennyiségét.

Legalább ilyen fontos azonban a megfelelő hőérzet kialakítása. Az LG Soft Air funkciója úgy irányítja a légáramlást, hogy a hideg levegő ne közvetlenül a bent tartózkodókra áramoljon, így kényelmesebb beltéri környezetet biztosít. Ezt egészíti ki az AI Air funkció, amely személyre szabottan, a helyiség adottságaihoz mérten automatikusan optimalizálja a légáramlás irányát és a ventilátor sebességét. Ennek köszönhetően nemcsak a komfortérzet javulhat, hanem a túlzott lehűtésből fakadó kellemetlenségek is könnyebben elkerülhetők.

A rendszeres karbantartás ugyanakkor továbbra sem váltható ki teljesen technológiával. Az LG ThinQ™ segít nyomon követni a készülék állapotát, valamint támogatja a rendszeres karbantartást és tisztítási funkciók kezelését. Emellett Györgyi József továbbra is azt javasolja, hogy a légkondicionálót évente legalább egyszer, lehetőleg még a hűtési szezon kezdete előtt szakemberrel is ellenőriztessük és fertőtleníttessük.

A nyári kánikula már nem csak kényelmi kérdés

A tartós hőhullámok idején a légkondicionáló ma már jóval több egyszerű kényelmi eszköznél. Az otthon levegőminősége, a megfelelő hőmérséklet és a komfortos légáramlás egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szervezetünk könnyebben alkalmazkodjon a nyári terheléshez.

A szakértő szerint azonban továbbra is a felhasználói tudatosság a legfontosabb tényező. A rendszeres karbantartás, a megfelelő hőmérséklet-beállítás és a korszerű technológiai megoldások együtt biztosíthatják, hogy a klíma valóban az egészségesebb beltéri környezetet szolgálja – ne pedig a nyári megbetegedések bűnbakjaként tartsák számon.

„A modern klímák ma már nem egyszerűen lehűtik a lakást. Arra készülnek, hogy intelligens működésükkel segítsenek kijavítani azokat a hibákat, amelyeket mi, felhasználók gyakran elkövetünk. A cél ma már nem a lehető leghidegebb levegő, hanem egy olyan kiegyensúlyozott beltéri környezet, amely hosszú távon is támogatja a komfortérzetet és az egészségesebb otthoni életet”

– hangsúlyozta Györgyi József.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A puffadás hátterében gyakran a bélmikrobiom áll

A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, mégis sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen az emésztés természetes velejárója. Mások egyetlen ételt okolnak érte, és sorra hagyják el az étrendjükből a tejtermékeket, a glutént vagy a hüvelyeseket. A háttér azonban ennél jóval összetettebb lehet.

Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább ráirányították a figyelmet a bélmikrobiom szerepére. A bélrendszerünkben élő több billió mikroorganizmus nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem az immunrendszer működésére, a bélfal épségére, az anyagcserére és a hormonális egyensúlyra is hatással van.

Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), fitoterapeutával, táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, hogyan függ össze a bélmikrobiom állapota és a puffadás.

„Sokan úgy gondolják, hogy a puffadás kizárólag attól függ, mit ettünk. Valójában legalább ennyire fontos az is, milyen állapotban van a bélmikrobiomunk. Ha felborul az egyensúlya, az az emésztés egészére hatással lehet.”

– mondja a szakértő.

A mikrobiom egy rendkívül összetett ökoszisztéma, amelyet számos tényező befolyásol. Az egyoldalú táplálkozás, a rostszegény étrend, a krónikus stressz, az alváshiány vagy az indokolatlan antibiotikum-használat egyaránt csökkentheti a hasznos baktériumok sokféleségét.

„A bélmikrobiomot nem egy probiotikum vagy egyetlen csodaszer teszi rendbe. A legnagyobb hatással a mindennapi életmódunk van rá: az, hogy milyen változatosan étkezünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk és hogyan kezeljük a stresszt.”

– teszi hozzá.

A szakember szerint éppen ezért sokan csalódnak, amikor egy probiotikumtól várnak gyors javulást. Bár bizonyos esetekben ezek hasznosak lehetnek, önmagukban ritkán jelentenek tartós megoldást.

A mikrobiom egészségének egyik legfontosabb táplálója a megfelelő mennyiségű és változatos rostbevitel. A hasznos baktériumok ezekből olyan vegyületeket állítanak elő, amelyek támogatják a bélfal működését és hozzájárulnak az emésztőrendszer egészségéhez.

Éppen ezért előfordulhat, hogy valaki a rostbevitel növelésekor átmenetileg még több puffadást tapasztal.

„Ez nem azt jelenti, hogy a rostok ártalmasak. A legtöbbször egyszerűen arról van szó, hogy a bélmikrobiomnak időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. A fokozatosság ilyenkor kulcsfontosságú.”

– hangsúlyozza Dr. Hámori Lilla.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha a puffadás rendszeresen visszatér, hónapok óta fennáll, hasi fájdalommal, hasmenéssel, székrekedéssel vagy más emésztőrendszeri panasszal társul, nem érdemes kizárólag tüneti megoldásokkal próbálkozni.

„A cél mindig az, hogy megtaláljuk a kiváltó okot. A puffadás nem betegség, hanem egy jelzés. Ha ezt megértjük, sokkal nagyobb eséllyel tudunk tartós javulást elérni, mint ha csak a tüneteket próbálnánk csökkenteni.”

– mondja a szakértő.

Dr. Hámori Lilla szerint a személyre szabott táplálkozási tanácsadás során nemcsak az étrendet érdemes áttekinteni, hanem az életmód egészét. Az emésztőrendszer működését ugyanis számos tényező befolyásolja, ezért a valódi megoldás is legtöbbször több apró változtatás összehangolásából áll. További információ itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1

A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.

A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

„A hőség nem csak kényelmi kérdés, hanem mérhető egészségi, biztonsági és gazdasági kockázat. Az a vállalat, amely nem méri a hőterhelés hatását a teljesítményre, a hibákra, a kieső munkaidőre és a balesetekre, valójában nem tudja, mennyit veszít, csak utólag szembesül a következményekkel.” 

– emelte ki Nagy Márta wellbeing szakértő.

A hőség nem csak a testet terheli, hanem a figyelmet is

A nyári kimerülés sokszor nem egyik napról a másikra jelenik meg. Először csak nehezebben indul el a nap, lassabban megy a fókuszált munka, több hibát vétünk, gyakrabban nyúlunk kávé vagy cukros ital után, délutánra pedig szinte teljesen elfogy a mentális energiánk. A hőség azért különösen alattomos, mert nem mindig fájdalom vagy betegség formájában jelentkezik, hanem teljesítményromlást, ingerlékenységet, tompaságot vagy motivációvesztést okoz. A munkahelyi sérülés és a baleseti kockázat ráadásul hőhullám idején 17,4%-al nő, ami szintén veszélyforrást jelenthet az irodai munkát végzőkre is.4

Ez a szellemi munkát végzőknél különösen aggasztó, hiszen az irodai teljesítmény sokszor nem fizikai erőkifejtésen, hanem koncentráción, memórián, döntéshozatalon, kommunikáción és problémamegoldáson múlik. Ha ezek a funkciók romlanak, annak következménye nem feltétlenül azonnal látványos: elcsúsznak a határidők, romlik a meetingek minősége, több lesz a félreértés, csökken a kreativitás, és nő az apró, de költséges hibák esélye.

A nyári kihívásokhoz való alkalmazkodás stratégiai kérdés is

A hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a nyári munkavégzést is újra kell gondolni. A munkavállalói energia, koncentráció és regeneráció ma már nem egy másodlagos vállalati téma, hanem a teljesítőképesség alapfeltétele. Egy szervezet akkor tud jól működni a nyári időszakban is, ha nem ugyanazt a tempót és terhelést várja el változatlan körülmények között, hanem figyelembe veszi, hogy a hőség önmagában is stresszfaktor. Ez jelenthet rugalmasabb munkakezdést, home office lehetőséget a legmelegebb napokon, jobb árnyékolást és szellőzést, tudatosabb folyadékpótlást, rövidebb, fókuszáltabb meetingeket, valamint olyan munkaszervezést, amely a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat nem automatikusan a délutáni hőcsúcs idejére teszi. A hőségre tehát nemcsak munkavédelmi, hanem wellbeing- és teljesítménystratégiai kérdésként is érdemes tekinteni. Annak ellenére, hogy az irodai dolgozó látszólag csak ül, a szervezete közben folyamatosan alkalmazkodik. Ha pedig ezt a láthatatlan terhelést nem vesszük komolyan, annak ára előbb-utóbb megjelenik: fáradtságban, hibázásban, motivációvesztésben és csökkenő mentális kapacitásban.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/workplace-heat-stress

2: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12216473/

3: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00140139.2023.2231181

4: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33472088/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss