Mikroalvás, figyelmetlenség, be nem csatolt biztonsági öv – az autóban történő dolgok közül soknak súlyos következményei lehetnek. A kritikus vezetési helyzetek és a balesetek elkerülése érdekében a jövő autói a tervek szerint nem csupán az út, hanem a sofőr és az utasok figyelésére is használják majd érzékelőiket.
A Bosch ebből a célból fejlesztette ki kamerákra és mesterséges intelligenciára (MI) alapozott új beltéri monitoringrendszerét.
„Biztonságosabb és kényelmesebb lesz a vezetés, ha az autó tudja, hogy sofőrje és utasai mit csinálnak”
– jelentette ki Harald Kröger, a Robert Bosch GmbH igazgatósági tagja.
A Bosch rendszerének gyártását 2022-ben kezdhetik el Az EU ekkor teszi majd az új járművek alapfelszerelésévé azt a biztonsági technológiát, amely például álmosság és figyelmetlenség esetén figyelmezteti a sofőrt. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a járművek új biztonsági követelményei 2038-ra több mint 25 ezer életet mentenek meg és legalább 140 ezer súlyos sérülést segítenek majd elkerülni. Az utastérben történő dolgok figyelésével megoldódhat az önvezető autók egyik alapvető problémája: amikor az autópályán az automatizált vezetést követően ismét a sofőr veszi át az irányítást, az autónak biztosnak kell lennie abban, hogy a sofőr éppen nem alszik, nem olvas vagy e-maileket ír az okostelefonján.
Az okoskamera folyamatosan figyeli a sofőrt
Ha a sofőr három másodpercig bóbiskol vagy az okostelefonját nézegeti, a jármű 50 km/órás sebességnél 42 métert tesz meg felügyelet nélkül. Sokan alábecsülik az ezzel járó kockázatot. Nemzetközi tanulmányok szerint tíz balesetből egyet figyelmetlenség vagy álmosság okoz. Ez késztette a Boscht egy olyan beltéri monitoringrendszer kifejlesztésére, amely ilyenkor észleli és jelzi a veszélyt, majd vezetéstámogatást biztosít. A kormánykerékbe beépített kamera észleli, amikor a sofőr szemhéja elnehezül, illetve amikor a sofőr figyelmetlen és fejét az utas vagy a hátsó ülések felé fordítja. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a rendszer ezekből az információkból következtetéseket von le: figyelmetlenség esetén figyelmezteti a sofőrt, fáradtság esetén pihenőt javasol, vagy akár a jármű sebességét is csökkenti – az adott autógyártó kívánságától és a jogszabályi követelményektől függően.
„A jármű kamerák és az MI segítségével életmentővé változik”
– jelentette ki Kröger.
A Bosch mérnökei intelligens képfeldolgozó algoritmusokat és gépi tanulást alkalmazva tanították meg a rendszert annak felismerésére, hogy éppen mit csinál a sofőr. Például valós vezetési helyzeteket mutató felvételek felhasználásával tanítják a rendszert az álmosság felismerésére, amely a szemhéjak helyzetéről és a pislogási sebességről készült felvételek alapján megtanulja, hogy valójában mennyire fáradt a sofőr. Ez teszi lehetővé, hogy a rendszer a helyzetnek megfelelő jelzést adjon és a vezetéstámogató rendszerek használatával beavatkozzon. Fontos, hogy az információkat a jármű szoftvere csak kiértékeli, nem menti vagy nem továbbítja harmadik felekhez.
Ezek az álmosság és figyelmetlenség esetén riasztást küldő rendszerek annyira fontosak lesznek a jövőben, hogy az Euro NCAP (Európai Újautó-értékelési Program) járműbiztonsági felmérésének 2025-ig szóló ütemtervében is szerepelteti majd őket.
Akár a váltófutásnál: a kormányzás felelőssége az autóról a sofőrre, majd ismét az autóra száll
Az automatizált vezetés esetében kulcsfontosságú, hogy az autó értse a sofőrt. Az autó a sofőr beavatkozása nélkül halad az autópályákon, de bonyolultabb helyzetekben – például építési területen vagy a lehajtó közeledtekor – az autónak képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja az irányítást a vezetőnek. A sofőrnek pedig arra, hogy az automatizált vezetés során bármikor visszavegye a kormányt, miközben a kamera figyel arra, hogy a sofőr ne aludjon el. Ha a vezető hosszabb időn át tartja lehunyva a szemét, megszólal a riasztás. A kamera képei alapján a rendszer azt is megállapítja, hogy a sofőr éppen mit csinál és készen áll-e a vezetés átvételére, majd ennek megfelelően időzíti a vezetés felelősségének átadását.
„A Bosch sofőr monitoring rendszere alapvető fontosságú lesz az automatizált vezetéshez”
– mondta Kröger.
Az autó nyitva tartja kameraszemeit
A Bosch új rendszere nemcsak a sofőrt tartja szemmel, hanem a vezető mellett vagy mögött ülő utasokat is. A visszapillantó tükör alá vagy fölé ebből a célból felszerelt kamera az egész utasteret figyeli. Észleli, ha a hátsó ülésen utazó gyermekek biztonsági öve véletlenül kikapcsolódott, és figyelmezteti a sofőrt. Ha hátul valaki túlságosan előrehajolva, vagy lábát a szomszéd ülésre feltéve ül, a légzsákok és az övfeszítő nem tudnak számára megfelelő védelmet nyújtani baleset esetén. A kamera érzékeli az utas helytelen pozícióját, a légzsákokat és az övfeszítőt pedig a lehető legjobb védelemhez állítja be. A rendszer arra is képes, hogy megakadályozza az utasülés légzsákjának kinyílását, ha azon babahordozó ülés van, illetve arra is figyelmeztet, ha egy gyermek egyedül tartózkodik az álló autóban. A parkoló járművek ugyanis a gyermekek számára halálos csapdává változhatnak. Az Egyesült Államokban 2018-ban több mint 50 gyermek halt meg amiatt, mert rövid időre az autóban maradtak, vagy mert észrevétlenül bemásztak az autóba (forrás: KidsAndCars.org). A Bosch új rendszere felismeri ezt a veszélyt is, és azonnal figyelmeztető üzenetet küld a szülők okostelefonjára, sőt vészhelyzetben a sürgősségi ügyeletet is értesítheti.
Kamera a nagyobb kényelemért
A Bosch új rendszere nagyobb vezetési kényelmet is jelent. A kamerarendszer észleli, hogy ki fog vezetni, és az előre megadott egyéni beállítások szerint ehhez a személyhez igazítja a visszapillantó tükröt, a kormány magasságát, az ülés helyzetét és az infotainment-rendszert. A kamera arra is használható, hogy az infotainment-rendszert a sofőr szem- és kézmozdulatokkal vezérelje.
Magyarországi mérnökök munkáját is dicséri a technológia
A Bosch Budapesti Fejlesztési Központja fontos szerepet játszik abban, hogy ezek az innovatív technológiák és rendszerek piacra kerüljenek. A beltéri monitoring rendszert fejlesztő nemzetközi munkacsoporton belül a budapesti részleg vezető szerepet játszik a hardveres és szoftveres megoldásokban és közvetlenül működik együtt az autógyártókkal. A vezérlőegység és a kameramodul elektronikája, valamint a rendszert vezérlő beágyazott szoftver fejlesztése mellett szintén nagy figyelmet kap a járműtesztelési környezet és a rendszerellenőrzéshez szükséges kiértékelő eszközlánc létrehozása.
Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.
Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve
A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.
Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.
Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.
Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.
Akarunk-e 1000 évig élni?
A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.
Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.
A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.
Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.
Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.
Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.
A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.
Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.
Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.
További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.
Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett
Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.
Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.
A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.
„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”
– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.
A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.
„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”
– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
