Gazdaság

Liferay – Ezt nyerik a biztosítók a digitalizációval

A biztosítás jövője: kitekintés 2025-re

A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben.

A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot: az ún. “központosított” biztosító (core insurer) modell, amely a vevői élményt beépíti a klasszikus biztosítási termékekbe. Az ún. “túlbiztosító” (beyond insurer) modell, amely azon társaságokra terjed ki, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzáadott értéket képviselnek ügyfeleik számára. Illetve az ún. „exponenciális biztosító” (exponential insurer) modell, amelyben a társaságok együttműködést alakítanak ki új piaci szereplőkkel (insure-tech) vagy más iparági szereplőkkel, hogy növeljék piaci részesedésüket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

3 terület, 3 lehetőség

A 2020-ban éles üzembe állított Európa Uniós pénzforgalmi irányelv, a psd2, miatt nyitottá vált banki ökoszisztéma számos szolgáltatás-innovációt kínál a biztosító társaságok számára is. A pénzügyi szféra új szereplői, a fintech cégek mellett, az insure-tech cégek is megjelennek, akikkel vagy partnerségre lépnek a biztosítók vagy versenytársként konkurálnak. A Deloitte-tanulmány rámutat arra is, hogy más iparágak is beszivárognak majd a biztosítási szegmensbe, akiknek köszönhetően, bővülnek a klasszikus biztosítási megoldások.

“Elsősorban az okos közlekedés, az okos egészségügy és az intelligens otthon, azok a területek, amelyek lehetőséget kínálnak a biztosító társaságoknak, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét”

– sorolja Balogh Zsolt.

“Úgy véljük, hogy az egészségügy digitalizációja miatt a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti együttműködésből előrevivő megoldások születhetnek, de ez csak egy szelete mindannak a számos lehetőségnek, amely előttünk áll”

fűzi hozzá Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy ebben az esetben, majd a betegadatok adatvédelmi szabályozására is figyelemmel kell lenni.

A digitális platformok könnyítik az egyénre szabott biztosításokat

A digitális felületeken például vertikálisan lehetséges majd az ügyféladatokat rögzíteni, tárolni és megosztani, ami azt jelenti, hogy például az egészségügyben rögzített betegadatokat is hozzá lehet kapcsolni az ügyfél profiljához, illetve továbbá rögzíteni lehet még az eseményekhez kapcsolódó történéseket vagy befolyásoló tényezőket is. Az így megkapott komplex személyes profilok alapján teljesebb képet kaphatnak a biztosítók az ügyfeleikről, pontosabb ok-okozati összefüggéseket tárhatnak fel, ezáltal könnyebbé válhat a csalás-megelőzés is.

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális csatornákon történő ügyféladatok kezelése lehetővé teszi, hogy adatelemzésre épülő, új termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a biztosító társaságok. Illetve hangsúlyosabb szerephez jutnak a kockázat-előrejelzési funkciók is.

“A digitális technológia ilyen mértékű felhasználása azonban már nagyon távol esik a klasszikus biztosítók analóg és gyakran frusztráló folyamataitól. Például az ingatlan- és balesetbiztosítási iparágban a kárrendezési funkció digitalizálásában további óriási potenciál rejlik, és a digitális követelések funkció alkalmazása további jelentős versenyelőnyt jelent a piaci szereplők számára”

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Mi várható 2025-ben?

  1. A) Integrált biztosítási szolgáltatások
  • Integrált biztosítási alkalmazások jönnek létre (például az elveszett bőröndök esetében az utasbiztosítást a légitársaság rendszeréhez kapcsolják).
  • Különböző biztosítási típusokat kötnek egymáshoz (például az egészségbiztosítást összevonják a kisállat biztosítással).
  1. B) Személyes adatok felhasználása a díjszabásokban

Az ügyféltípusokat különböző módon szólítják meg, személyre szabott kommunikációval és személyes ajánlatok készítésével.

  1. C) Más iparágakkal való együttműködés

Közlekedés

A biztosítási szolgáltatásokat kiterjesztik a multimodális közlekedésre, például a car sharing, e-biciklik és rollerek használatára. Az ügyféladatok pedig megosztásra kerülnek, például, aki tönkre teszi a bérelt biciklit, annak megnövelik az autójának biztosítását.

Egészségügy

Az okos eszközök (például Apple Watch) adatainak megosztása az egészségügyi szereplőkkel. Például műtét után figyelni lehet a páciens alvási adatait, pulzusát, vérnyomását, stb.

Intelligens otthon

Az okos otthonok és városok esetében az Internet of Things (IoT) új lehetőségeket hoz a biztosítási szakmába. Például az Amazon Alexán keresztül lehet biztosítást rendelni, vagy az otthonunk biztonsági rendszerét össze lehet kötni a biztosítóval.

“Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk, hiszen a digitális élményplatformoknak köszönhetően új alapokat építhetünk számos iparágban. Ugyan a korlátlan lehetőségek egy piciny szeletkéjével foglalkoztunk most, de ahogy egyre mélyebbre ásunk a történetben, annál nagyobb rálátásunk lesz mindarra, hogy mi is a digitalizáció valódi hozadéka”

– fejtegeti Balogh Zsolt.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss