Gazdaság
Liferay – Ezt nyerik a biztosítók a digitalizációval
A biztosítás jövője: kitekintés 2025-re
A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben.
A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot: az ún. “központosított” biztosító (core insurer) modell, amely a vevői élményt beépíti a klasszikus biztosítási termékekbe. Az ún. “túlbiztosító” (beyond insurer) modell, amely azon társaságokra terjed ki, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzáadott értéket képviselnek ügyfeleik számára. Illetve az ún. „exponenciális biztosító” (exponential insurer) modell, amelyben a társaságok együttműködést alakítanak ki új piaci szereplőkkel (insure-tech) vagy más iparági szereplőkkel, hogy növeljék piaci részesedésüket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
3 terület, 3 lehetőség
A 2020-ban éles üzembe állított Európa Uniós pénzforgalmi irányelv, a psd2, miatt nyitottá vált banki ökoszisztéma számos szolgáltatás-innovációt kínál a biztosító társaságok számára is. A pénzügyi szféra új szereplői, a fintech cégek mellett, az insure-tech cégek is megjelennek, akikkel vagy partnerségre lépnek a biztosítók vagy versenytársként konkurálnak. A Deloitte-tanulmány rámutat arra is, hogy más iparágak is beszivárognak majd a biztosítási szegmensbe, akiknek köszönhetően, bővülnek a klasszikus biztosítási megoldások.
“Elsősorban az okos közlekedés, az okos egészségügy és az intelligens otthon, azok a területek, amelyek lehetőséget kínálnak a biztosító társaságoknak, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét”
– sorolja Balogh Zsolt.
“Úgy véljük, hogy az egészségügy digitalizációja miatt a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti együttműködésből előrevivő megoldások születhetnek, de ez csak egy szelete mindannak a számos lehetőségnek, amely előttünk áll”
– fűzi hozzá Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy ebben az esetben, majd a betegadatok adatvédelmi szabályozására is figyelemmel kell lenni.
A digitális platformok könnyítik az egyénre szabott biztosításokat
A digitális felületeken például vertikálisan lehetséges majd az ügyféladatokat rögzíteni, tárolni és megosztani, ami azt jelenti, hogy például az egészségügyben rögzített betegadatokat is hozzá lehet kapcsolni az ügyfél profiljához, illetve továbbá rögzíteni lehet még az eseményekhez kapcsolódó történéseket vagy befolyásoló tényezőket is. Az így megkapott komplex személyes profilok alapján teljesebb képet kaphatnak a biztosítók az ügyfeleikről, pontosabb ok-okozati összefüggéseket tárhatnak fel, ezáltal könnyebbé válhat a csalás-megelőzés is.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális csatornákon történő ügyféladatok kezelése lehetővé teszi, hogy adatelemzésre épülő, új termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a biztosító társaságok. Illetve hangsúlyosabb szerephez jutnak a kockázat-előrejelzési funkciók is.
“A digitális technológia ilyen mértékű felhasználása azonban már nagyon távol esik a klasszikus biztosítók analóg és gyakran frusztráló folyamataitól. Például az ingatlan- és balesetbiztosítási iparágban a kárrendezési funkció digitalizálásában további óriási potenciál rejlik, és a digitális követelések funkció alkalmazása további jelentős versenyelőnyt jelent a piaci szereplők számára”
– hangsúlyozza Balogh Zsolt.
Mi várható 2025-ben?
- A) Integrált biztosítási szolgáltatások
- Integrált biztosítási alkalmazások jönnek létre (például az elveszett bőröndök esetében az utasbiztosítást a légitársaság rendszeréhez kapcsolják).
- Különböző biztosítási típusokat kötnek egymáshoz (például az egészségbiztosítást összevonják a kisállat biztosítással).
- B) Személyes adatok felhasználása a díjszabásokban
Az ügyféltípusokat különböző módon szólítják meg, személyre szabott kommunikációval és személyes ajánlatok készítésével.
- C) Más iparágakkal való együttműködés
Közlekedés
A biztosítási szolgáltatásokat kiterjesztik a multimodális közlekedésre, például a car sharing, e-biciklik és rollerek használatára. Az ügyféladatok pedig megosztásra kerülnek, például, aki tönkre teszi a bérelt biciklit, annak megnövelik az autójának biztosítását.
Egészségügy
Az okos eszközök (például Apple Watch) adatainak megosztása az egészségügyi szereplőkkel. Például műtét után figyelni lehet a páciens alvási adatait, pulzusát, vérnyomását, stb.
Intelligens otthon
Az okos otthonok és városok esetében az Internet of Things (IoT) új lehetőségeket hoz a biztosítási szakmába. Például az Amazon Alexán keresztül lehet biztosítást rendelni, vagy az otthonunk biztonsági rendszerét össze lehet kötni a biztosítóval.
“Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk, hiszen a digitális élményplatformoknak köszönhetően új alapokat építhetünk számos iparágban. Ugyan a korlátlan lehetőségek egy piciny szeletkéjével foglalkoztunk most, de ahogy egyre mélyebbre ásunk a történetben, annál nagyobb rálátásunk lesz mindarra, hogy mi is a digitalizáció valódi hozadéka”
– fejtegeti Balogh Zsolt.
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás
A Lightyear befektetési platform 2025. június 17-én panelbeszélgetést szervezett a céges pénzügyek kezeléséről.
A jó hangulatú eseményen részt vett Balogh Petya startupokkal foglalkozó befektető, Töreky Bence, a nemzetközi átutalások kezelésére szolgáló megoldásokat kínáló globális technológia vállalat, a Wise csoportvezetője, valamint Fekete Dániel, a Billingo online számlázási platform egyik alapítója. A megjelenteket a rendezvény házigazdája, Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője kérdezte.
A bizonytalanság okai
Első körben arra keresték a választ, hogy mik lehetnek a mostanában tapasztalható bizonytalanság fő okai. Balogh Petya elmondta, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban vállalkozóként folyamatosan gondolkodni, alkalmazkodni kell, ami nehéz feladat, de végeredményben megéri. Fekete Dániel úgy vélte, hogy vállalkozni mindig is nehéz volt, de az elmúlt években teljesen megszűnt a stabilitás, elég csak a járványra vagy a háborúra gondolni.
A kiszámíthatatlanság egyik fő oka a közelmúltbeli magas infláció, ezzel pedig minden vállalkozónak kezdenie kell valamit. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik nem úgy tekintenek a pénzre, mint amit dolgoztatni kellene – bár a termelőeszközök vagy például egy munkatárs esetében ez elképzelhetetlen lenne. Balogh Petya kifejtette, hogy az infláció „kiszívja a vállalkozóból a jövőbe vetett hitet”, így a pénz inkább csak áll a bankszámlán, és kevesebb beruházás valósul meg.
Fektessünk a jövőbe
Arra a kérdése, hogy milyen konkrét megoldások segíthetnek a vállalkozóknak, Fekete Dániel a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta, hiszen az új technológiák – akár AI-eszközök formájában – sokat javíthatnak egy cég hatékonyságán. Szóba került az is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony a vállalkozói tudás, és éppen ezért egy cégvezetőnek érdemes lehet ilyen téren fejlesztenie magát. Az ugyanis nem elég, hogy ért a saját szakmájához, mert közben a cégvezetéssel kapcsolatos fogásokat is el kell sajátítania, ha sikeres szeretne lenni. Ebben pedig már kis lépésekkel is hatalmas versenyelőnyre lehet szert tenni.
A vállalkozások pénzügyeiről beszélve Töreky Bence elmondta, hogy kezdetben az is sokat jelent, ha pontosan nyilvántartjuk a bevételeket és kiadásokat, és tudatosan odafigyelünk arra, hogy több pénz jöjjön be, mint amennyit elköltünk. Emellett azt javasolja, hogy a vállalkozások fektessenek be intelligens megoldásokba az üzleti pénzügyek racionalizálása érdekében – a többpénznemű fizetésektől kezdve a cash flow menedzsmentig –, így a több időt és energiát fordíthatnak a növekedésre és a bővülésre. Balogh Petya hozzátette, hogy elengedhetetlen a jövőbe fektetni, vagyis az energiánk egy részét olyasmire fordítani, amitől holnap egy kicsit jobb, sikeresebb lehet a vállalkozás. „Egy sikeres cégben több a jövő idejű mondat” – összegezte.
Merjünk hibázni
A panelbeszélgetés résztvevői ezenkívül arra is kitértek, hogy mennyire fontos egy vállalkozónál, hogy merjen hibázni – hiszen abból lehet a legtöbbet tanulni. A jó startupbefektető például tisztában van ezzel, ezért nem egy-két cégbe fektet, mert tudható, hogy az induló vállalkozások nagy hányada nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez azonban nem baj, mert ha a vállalkozók egy kudarc után talpra állva újrakezdik, már több tapasztalattal kezdhetnek felépíteni egy újabb céget. Egy sikeres vállalkozónak pedig nem is igazán a cége az értékes, hanem a felhalmozott tudása.
Amikor Somogyi Flóra arról kérdezte a vendégeit, hogy milyen ballépéseket követhetnek el a cégek, Fekete Dániel elmondta, hogy nem szabad struccpolitikát folytatni – azaz pontosan tisztában kell lenni a pénzügyek alakulásával. Továbbá az is végzetes lehet, ha valaki nem tudja megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Szintén nem szerencsés, ha a cég nem figyel oda az ügyfelek igényeire, vagy nem létező problémákat old meg. Ezért elengedhetetlen megérteni, hogy mi fontos az adott vállalkozás termékét vagy szolgáltatását használóknak. Ezenkívül a cég tőkéjét jól kell tudni kezelni ahhoz, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is sikeres legyen. Ha pedig ez rendben van, akkor az olyan, mintha több energiával lehetne versenyezni – kétszer akkora csapattal még jobb terméket lehet előállítani, és meg lehet fizetni a legjobb képességű munkatársakat.
Szakember vagy vállalkozó? Mindkettő!
Ha valaki szakemberből lett vállalkozó, akkor is meg kell tanulnia okosan bánni a pénzzel, hogy az a cég motorjaként működjön, és ne csak a bankszámlán parkoljon. Ez persze egyfajta kockázatvállalás, hiszen a vállalkozás meglévő működési kockázata mellé a pénz dolgoztatásával megjelenik a pénzügyi kockázat is – ennek mérlegelése pedig felelősséggel jár. Aki viszont felvállalja ennek a döntésnek a súlyát, az nagy lépést tehet a vállalkozása pénzügyi sikerének megalapozása felé.
A pénz dolgoztatása tehát elengedhetetlen – enélkül ugyanis csak áll a bankszámlán, és egészen biztosan felemészti az infláció. Kezdeni kell vele valamit, ehhez pedig világos tervre és a kockázatok alapos felmérésére van szükség. Amennyiben a pénz dolgoztatása, befektetése mellett dönt valaki, érdemes diverzifikálnia, vagyis többféle eszközbe fektetnie, hogy csökkentse a kockázatokat.
A hosszú távú siker titka
Az esemény lezárásaként a szakértők néhány fontos tanulságot is megosztottak a hallgatósággal. El kell például fogadni azt, hogy nem lehet minden ügyfelet száz százalékosan kiszolgálni, de törekedni kell rá, hogy mindennap egy kicsit jobb kiszolgálást kapjanak, és akkor jó irányba haladnak a dolgok. Ezenkívül egy vállalkozónak arra is tudatosan figyelnie kell, hogy ne égjen ki a nagy hajtásban. Hiszen hosszú távon csak így lehet sikeres valaki.
A Lightyear célja, hogy a vállalkozók számára is egyszerű és átlátható befektetési lehetőségeket nyújtson. A rendezvény e misszió részeként jött létre, és a jövőben is folytatódnak a hasonló edukatív események.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
Július elsejétől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszerben (KVR).
Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Július 1-jén elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligenciával elemez és kockázati indexszel lát el, ezzel új szintre emelve a digitális csalások elleni védekezést – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Egyértelmű felelősség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Giro Zrt. által üzemeltetett új rendszer a bankoktól beérkező tranzakciós adatokat valós időben veti össze a folyamatosan bővülő, a bankok által küldött csalásgyanús mintázatokat tartalmazó központi adatbázissal, és egy 1 és 10 közötti kockázati pontszámot rendel hozzájuk. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy az értékelés és visszajelzés egy másodperc alatt megtörténjen – így az azonnali fizetés fő vívmánya, az 5 másodpercen belüli utalás továbbra is biztosított lesz.
A KVR visszajelzése alapján a bankoknak kell dönteniük arról, hogy teljesítik-e az utalást, elutasítják vagy csak megállítják, amíg az ügyféltől megerősítést nem kérnek. Fontos változás, hogy ha az MNB által visszaküldött kockázati érték 7-es vagy annál magasabb, és a bank nem végez külön ellenőrzést, akkor kérdés nélkül köteles lesz megtéríteni az esetleges csalásból eredő kárt.
Ugyanez a kötelezettség érvényes akkor is, ha egy átutalást nem előzte meg erős ügyfélhitelesítés – bár ilyen esetek aránya ma már elenyésző – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője.
Egyre jobban dolgoznak a saját rendszerek
A bankoknak nemcsak jogszabályi kötelességük, de jól felfogott érdekük is a saját visszaélésszűrő rendszerek működtetése – ezek hatása már most is látványos – mondta Gergely Péter. Az elmúlt négy évben az átutalásos csalások sikerességi aránya 83 százalékról 35 százalékra csökkent, miközben a csalók az eltulajdonítani akart összegeknek idén már csak 56 százalékát tudták ténylegesen megszerezni, szemben a 2021 első negyedévi 84 százalékkal.
Bár a támadások száma és értéke tovább növekszik, az egy tranzakcióra jutó kár rekordalacsony: a lakossági ügyfelektől 2025 első negyedévében egy sikeres csalás során átlagosan 822 ezer forintot sikerült megszerezniük a bűnözőknek, ami két éve a legalacsonyabb érték, és 2020 óta mindössze négy negyedévben volt kisebb az egy ügyfélre jutó veszteség. Egy éve a mostani összegnél harmadával többet 1,27 millió forintot takarítottak le egy-egy lakossági számláról átlagosan a bűnözők.
Gergely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki rendszerek aktív védelmi tevékenysége az ügyfelek anyagi kitettségét is jelentősen csökkentette. Az idei első negyedévben a megvalósult, illetve a bankok által előzetesen megállított csalárd visszaélések kevesebb mint harmadánál kellett az ügyfeleknek lenyelniük a veszteséget, az érintett összegeknek pedig mindössze 46 százalékát veszítették el. Két évvel korábban ez még 53, illetve 58 százalék volt.
Az előzetesen megállított tranzakciók így nemcsak csökkentették a csalások számát, de látványosan mérsékelték az ügyfelek veszteségeit is – tette hozzá BiztosDöntés.hu szakértője.
A világ élvonalában
A KVR nem váltja ki a bankok egyedi csalásszűrő rendszereit, hanem megerősíti azokat. Olyan, több szereplőt érintő mintázatok és anomáliák kiszűrésére is képes ugyanis, amelyek egy-egy bank saját ügyfélállományán belül nem feltétlenül bukkannának fel.
Ilyen például, amikor a csalók több megtévesztett ügyféltől ugyanarra a gyűjtőszámlára utaltatnak pénzt, hiszen a központi rendszer valós időben észleli, ha egy számlára rövid idő alatt több, egymással korábban nem kapcsolatban álló ügyféltől érkezik pénz.
Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar fejlesztés. Bár több ország – például az Egyesült Királyság vagy Kanada – is kísérletezik valós idejű, központi fraud-szűréssel, ilyen mértékű, az adott országban működő valamennyi banki szereplőre nézve kötelező és teljes körű megvalósításra eddig még nem volt példa. A KVR így nemcsak technológiailag, de működési modelljében is a pénzügyi biztonság új szintjét képviseli – vélekedik Gergely Péter.
A csalók elleni harc fontos elemei a banki mobilalkalmazások is
A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik.
Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, mellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter.
A banki hívás beazonosítása a Gránit Bank és az OTP Bank applikációjában működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket.
Az átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így például az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban.
A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók.
Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók.
Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést.
Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás4 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar3 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Ipar2 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Tippek2 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Egyéb kategória2 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
-
Gazdaság1 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek1 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben